Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-09 / 211. szám
12 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP - 2011. SZEPTEMBER 9., PÉNTEK Szárnyal az internetes kereskedelem hazánkban Kevés olyan gazdasági terület van, aminek fejlődésére a 2008 óta tartó recesszió kedvező hatással volt: az inter- l netes kereskedelem ezek közé tartozik. Az interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi boltok forgalma 2009-ben megközelítette a : ; 100 milliárd forintot, 2010- ben pedig meghaladta a 133 milliárdot, ami a teljes kiske- ‘ ; reskedelmi forgalom 1,8 szá- j zaléka - derül ki a GKIeNET háromezer online áruház megkeresésével végzett ku- : tatásából, amiről az ITcafe.hu ■ számolt be. 2011-ben az on- • line kiskereskedelmi értéke- ' sítésből származó árbevétel : 155-160 milliárd forint körül alakulhat. Az értékesítési volumen 2009-ről 2010-re 25 : százalékkal emelkedett, és : 2011-ben is további 17-20 százalékos bővülés várható. A magyarországi online kiskereskedelemben tavaly • a legnépszerűbb termékek az étel-ital, háztartási gépek, könyv, újság, : ruházat, számítástechnika, műszaki cikkek voltak. Amerikában már az SMSezés a népszerűbb Telefonhívások helyett az amerikaiak egyre inkább szöveges üzeneteket küldözgetnek egymásnak. Egy átlagos amerikai SMS-forgalma két nap alatt 39 darab (küldött és fogadott) üzenet, egy hónapban pedig 600 üzenetet vált ismerőseivel — írja az Origo.hu. A Nielsen elemzőcég felmérései szerint a legtöbbet a tinédzserek üzengetnek, ők havonta átlagosan 3339 üzenetet váltanak, ami azt jelenti, hogy óránként hat darab üzenet érkezik, vagy hagyja el mobiltelefonjukat. Az SMS népszerűségének oka az lehet, hogy számos díjcsomag korlátlan számú üzenet elküldését tartalmazza. Szolgálat volt, de üzletté lett kitüntetés Az Ezüst Pelikán Díjas Szűcs Ferenc ma már nem lenne bankár- Ezek szerint ért a hentesmunkához?- Csak kezdtem valamit kapizsgálni. Emlékezetem szerint egyszer vágtam borjút.- Hogy került a pénzügyi pályára? — Sógorom ügyvéd volt, és azt tanácsolta, hogy olyat tanuljak; amivel a világon bárhol meg tudok élni. így 1951-ben állatorvosira jelentkeztem, de nem vettek fel, mert apám kulák volt. A következő évben azonban kiadtak egy rendelkezést, mely szerint aki kitűnően érettségizett, azt bármelyik egyetemre fel kell venni. Én a Számviteli Főiskolára jelentkeztem. Abban az időben a végzett fiataloknak a főiskola mondta meg, hova mennek dolgozni, ám mivel én kitüntetéssel diplomáztam, választhattam. A népi ellenőrzéshez jelentkeztem, de elutasítottak, mert nem voltam sem munkás származású, sem pártag. így aztán az iskola az OTP- hez irányított. Szolnok egyik legmagasabb kitüntetésével, az Ezüst Pelikán Díjjal ismerték el Szűcs Ferencet. A pénzügyi szakember az OTP megyei igazgatójaként 28 éven át volt egyik meghatározó vezetője a térség gazdaságának, de a mai napig aktív, titkára a közgazdasági társaságnak. Pedig soha nem akart bankár lenni. — Kényszerűségből lett bankár?- Érettségi után hívtak a Nemzeti Bankhoz Békéscsabára, de ahogy megláttam az ott folyó munkát, azt mondtam, köszönöm nem kérek belőle. Szomszédunkban egy banktisztviselő lakott, \ és édesanyám azt látta, hogy milyen szépen élnek, így mondogatta f Szűcs Ferenc bankigazgatóként is közéleti embernek k tartotta M magát. így |J nyugdíjazása ;i után folytatta I* a társadalmi szervezetekben \/űiÍ7oft munl/ot Teleki József —Ma az egyik legfelkapottabb pálya a bankár. Régen is erről álmodott egy fiatal?- Apám hentes volt és a bátyám is. Engem iskolásként beneveltek a szakmába. A család terve az volt, hogy csinálunk egy kis húsüzemet, a szakmát is meg kell tanulnom, de én leszek az, aki a könyvelést, a kereskedelmet viszem. Ezért közgazdasági technikumba jártam. Mire azonban leérettségiztem, elvették apám iparengedélyét. NÉVJEGY NÉV: Szűcs Ferenc született: 1939. Mezőberény. CSALÁD: 2 gyerek, 2 unoka. ISKOLÁK: Számviteli Főiskola, nemzetközi bankárképző. karrier: negyven éven át dolgozott az OTP-nél, ebből 28 esztendőt Szolnokon, a pénzintézet megyei igazgatója volt párton kívüliként. A Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének titkára, tagja a Szolnokért j Egyesületnek és a Ma/ gyarok Világszövetséj gének. hobbi: vadászat, horgászat, kertészkedés. is, hogy legyél bankos fiam. Mélyen vallásos aszszony volt. Úgy látszik, el tudta intézni...- Más volt akkor bankárnak lenni? —Nekünk az volt a jelszavunk, hogy az OTP a lakosság szolgálatában. Ez valóban szolgálat is volt, ma üzlet. Még az 1980-as években is a hitelbírálatnál volt arra mód, hogy egy vállalkozásnál ne csak a mérlegeredményeket nézzük, de a mögötte lévő fizetőkészséget is. Ma erre nagyon kevés lehetőség van. Örülök, hogy nem most vagyok bankos.- Ön szerint jobban értünk a pénzügyekhez? — Nem ért a lakosság a pénzügyekhez. Fogyasztói társadalom lettünk, fogyasztóvá idomítottak bennünket. Az ügyfelek rendkívüli módon befolyásoltak a reklámtól, az ügynökök személyes ráhatásától. Hiszen ma nem csak a bankok szerezik az ügyfeleket, hanem az ügynökök is. Ezért fordulhat elő, hogy lehet olyan, akinek 15 helyen is van hitele. Ez régen elképzelhetetlen volt. Az egész világ pénzügyi rendszere áttekinthetetlen. Nem lehet belelátni, mikor, mi, miért történik.- Az Ezüst Pelikán Díj odaítélésében nagy szerepet játszott a társadalmi szervezetekben végzett munkája. — Közéleti embernek tartottam magam. Hozzátartozott a szakmához, de egyébként is szerettem az emberek között lenni. Amikor nyugdíjba mentem, hét helyen voltam felügyelőbizottsági tag vagy elnök, mindenütt díjazás nélkül. A közgazdasági társaságnak is 1971-től tagja vagyok. A nyugdíjazás váratlanul ért, bár 62 éves voltam. Eldöntöttem, a társadalmi szervezetekben végzett munkát tovább viszem. Akkor kerültem be a civil tanácsba, a szolnoki önkormányzat pénzügyi és ellenőrzőbizottságának civil delegált tagja voltam, illetve vagyok, honorárium nélkül. Akkorra datálódik tagságom a Magyarok Világszövetségében. Sok szép rendezvényünk volt, bemutattuk például a megyéből elszármazott híres embereket. Részt veszek a Szolnokért Egyesület munkájában. Mi kezdeményeztük a Szolnoki panteon kialakítását, és az országzászló felállítását.- Mondhatjuk, hogy szolnoki lokálpatrióta lett? — Igen, de a szülőfalu azért örökre megmarad. Bioalmák és savanyúsághegyek KIHAGYHATATLAN elfoglaltságot A BESENYSZÖGi vadásztársajelent Szűcs Ferenc számára az Ságnak 43 éve tagja. Ott van Új Néplap. A újságot mindig egy igen megtisztelő feladaától-cettig elolvassa. Mindemel- ta is, a társasági ebédekhez lett szabadidejében kertészke- ő viszi a savanyúságot. Nem dik. Palántái, kapál, locsol akármilyet, hanem saját ké„Permetezni nem szeretek. Ez szítésűt. A spájzban idén is meg is látszik az almáimon, már vagy negyven liternyi elég férgesek. Viszont mind sorakozik dunsztos üvegekbio”—mondja mosolyogva. be zárva. HIRDETÉS Ma kezdődik a Szarvasi Szilvanap! Három napon át zenés, kulturális és gasztronómia programok sokaságával várják mától a vendégeket a XIV. Szarvasi Szilvanapon. Az Ótemplom környékén az ingyenes, látványos programok fókuszában most is a hamvaskék szilva áll. A Vajda Péter Művelődési Központ 1998 óta szervezi és rendezi a Szilvanapokat, mely mára egyik fő képviselője a Békés Megyei Gasztronómiai Fesztiváloknak. Fő célja a szilva és termékei bemutatása, valamint a gasztronómiai kultúra hagyományőrzése, népszerűsítése és a sokéves szarvasi szilvakultúra kiterjesztése. 2011. szeptember 9-11. A gasztronómiai értékek mellett - újdonságként - helyet kap az egészségtudatos táplálkozás, valamint az életminőség-javító tájékoztatás az ahhoz kapcsolódó szűrővizsgálatokkal, tanácsadással. Természetesen idén is lesz bőven szilvás gombóc és más, szilvából készült finomság, valamint megmérettetésre , um „SZEPTEMBER DEREKÁN, amikor a hamvaskék szilva zuhog- ' ni kezd a fákról a szarvasi családoknál újra él az ősi hagyomány. Előkerülnek a rézüstök, s a kora őszi alkonyaiban a pöfögő lekvár illata járja át a környéket. Készül a hamisítatlan szarvasi lekvár, melynek talán legfőbb jellemzője, hogy sűrű, fekete, no és természetesen nagyon ízletes ” - részlet a szarvasi szilváskönyvből. kerülnek a szilva- és a gyümölcspálinkák is neves zsűri által. Hatalmas rézüstökben fő majd a finom szilvalekvár, melyet kifejezetten erre az alkalomra készített, csinos kis szilkékben meg lehet majd vásárolni. A vásári forgatagban elfáradt vendégeket neves fellépők szórakoztatják. Pénteken este érkezik a Magna Cum Laude, szombaton a többi közt Fluor Tomi, a Fivérek, Kovács Kati és Koncz Tibor, és lesz Rockbörze is. Emellett gyermekműsorok, népzenei programok, budapesti, környékbeli, valamint helyi zenekarok, fellépők gondoskodnak még a jó hangulatról. A programokról bővebben: www.szüvanap.hu Rigó Jancsi, mint hungarikum édességek A magyar süteményeknek saját történetük van Hungarikumok közé soroltatna több sajátos magyar süteményt is a cukrászok ipartestülete. Jelenleg nyolc süteményt tartanak számon, amelyek eredeti magyar ínyencségnek tekinthetők. Ezek közé tartozik a Dobos-torta, a pozsonyi kifli, a Rigó Jancsi, a mignon, a grillázs, az indiáner, a Rákóczi-túrós és a somlói galuska. Mindegyik receptje mögött egyúttal különös kultúrtörténeti históriák rejlenek. A Dobostorta például a 19. század híres budapesti cukrászmesterének, Dobos Józsefnek a keze alatt 1885-ben született. A patkó alakú mandulás töltött pozsonyi kiflit pedig anno a Pozsonyban ülésező országgyűlés tagjai tették népszerűvé. A honatyák gyakran ették a süteményt, még Kossuth Lajos is sokszor ezzel fejezte be az ebédet. ■ Jelenleg nyolc süteményt tartanak számon, amelyek eredeti magyar ínyencségnek tekinthetők. A Rigó Jancsi viszont egy régi romantikus szerelmi történetet hordoz. E szerint a 19. század második felében egy bizonyos Rigó János nevű cigányprímás a világot járta és Párizsban olyan szívhez szólóan muzsikált, hogy egy hercegné azon nyomban belehabarodott. A prímásért férjét is elhagyta. A híres pár később Budapesten is járt, ahol egy cukrászdában nagyon ízlett az aszszonynak egy csokis, krémes sütemény. A cukrászda élelmes tulajdonosa rögtön elnevezte süteményét Rigó Jancsinak. A magyar cukrászat egyébként messze földön híres, és nem csak a különböző versenyeken remekül szereplő mesterek miatt. A széles hazai cukrászsütemény-választéknak, a finom ízeknek köszönhetően a francia, a svájci, a belga, a holland és a német cukrászat után, az európai élmezőnybe sorolják a magyarokat. Kelet-Európábán pedig vitathatatlanul mi vagyunk az elsők ezen a téren. ■
