Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-09 / 211. szám
7 GAZDASAG Jelentős többletköltség nélkül is növelhető a bér A bérkommandó felállítására a jelek szerint egyelőre nem kerül sor, de a munkaügyi és adóellenőrzések során a hatóságok minden bizonnyal vizsgálják, mit lépnek a munkáltatók az adóváltozások hatására. Az óvatosság kifizetődó' is lehet, hiszen a munkavállalók zsebébe kerülő összeget jelentős többletköltség nélkül is növelni lehet - mutat rá az Optisoft Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató, Könyvelő és Oktató Nyrt. Az idén bevezetett új adótörvények az alacsonyabb keresetű munkavállalókat hátrányosan érintették, az ő esetükben nem volt ritka a nettó munkabérek csökkenése sem. A kormány elvárása az, hogy a cégek béremeléssel akadályozzák meg a nettó keresetek apadását. „Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafeteria-rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni ennek az elvárásnak” - mondta ifj. Semerédy Péter, az Optisoft elnök-vezérigazgatója. A hagyományosan, munkabér formájában fizetett húszezer forintnyi többletből valójában csak 12 436 forint marad a munkavállaló zsebében, miközben mindösszesen 25 700 forintnyi költsége van a munkáltatónak. Ennél sokkal kedvezőbb, ha az összeget cafeteriában fizetik ki. így a húszezer forintnak jóval nagyobb része, 18 040 forint jut a dolgozóhoz, a munkáltatónak is csak 23 808 forint költsége jelentkezik. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson alapul e juttatások rendszere, ez az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben akár kétharmadával is olcsóbb lehet. ■ VG A ráfordítás hasznosulása (forint) Munkabér Kafetéiia Munkáltató 20 000 20 000 ráfordítása Munkavállaló 7564 0 adó és járuléka Munkáltatói teher 5700 3808 Munkáltató bruttó költsége 25700 23808 Nettó kifizetés 12436 18040 Nettó aránya a munkáltató 48,4 75,8 összes kéltségéhez (százalék) FORRÁS: OPTISOFT Jó áron is alig adják a búzát malomipar Forintgyengülés előtti csend jellemzi a piacot A bőség zavara. A termelők egy része kivár, holott az árfekvés jelenleg is kedvező, a tárolás azonban fillérekből megoldható Dacára az aratás után rég nem tapasztalt jó áraknak, a termelők továbbra sem sietnek értékesíteni búzájukat. A malomipari vásárlás mellett kevés áru megy exportra, pedig a jelenlegi árszint biztos nyereséget jelentene a gazdáknak, de ők árfolyamváltozásra várnak. Braunmüller Lajos „Az aratást követő hetekben több szakmai szervezet is arra szólította fel a termelőket, hogy ne siessenek a termés értékesítésével. Ennek eredményeképp volt egy-két olyan hét, amikor kvázi üldöznünk kellett az alapanyagot” - közölte tegnap Poór Zoltán. A Pannonmill Malomipari Zrt. elnök-vezérigazgatója kijelentette: „mára egy nyugodt, stabil kereskedés alakult ki. A belvíz miatti kisebb termésterület dacára a búza mennyisége és minősége is jó, az idei termés kétharmada malmi minőségű. Elvileg semmi akadálya nem lenne a fokozottabb kereskedésnek, mégis érezhető a kivárás.” Pedig a búza ára kifejezetten jónak mondható. Az aratást köéves összehasonlításban is kifejezetten magas induló ár. Az azóta csak nagyon lassan beinduló kereskedés sem változtatta meg jelentősen ezt az árszintet, a kismértékű csökkenés ellenére még mindig magasnak mondható az árfekvés. Jelenleg valamivel 50 ezer forint alatt cserél gazdát egy tonna búza, bár vevőtől és minőségtől függően ennél magasabb is lehet az ár. „Statisztika ugyan még nem áll rendelkezésre arról, hogyan folyik a búza kereskedelme, de a tapasztalataink szerint már túl nyugodtnak nevezhető a piac” - nyilatkozta lapunknak Pótsa Zsófia. A Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének főtitkára hozzátette: „A korábbi évekhez képest kifejezetten kevés búza megy most exportra. Ez még változhat, de most a termelők nem aggódnak és kivárnak. A relatíve magas árak ellenére jelenleg jószerével a malomipar az egyetlen vevő, amely a folyamatos szükségletei miatt állandó keresletet biztosít. A fundamentumokból, a világpiaci terméseredményekből, Oroszország újbóli piacra lépéséből az következne, hogy csökkennek az árak. Ez mégsem történt meg.” A termelők kivárásának több oka lehet. A csökkenést valószínűsítő fundamentális okok mellett a világgazdaság recessziójától való félelmek ismét az árupiacra terelik a befektetőket. A megnövekedett kereslet felhajtja a világpiaci árakat. „A napraforgó- és repceeladásokból nagy bevételre tettek szert a termelők, és a búzából is eladtak, ám ebből csak annyit, amennyi a cash-flow biztosításához szükséges. A többivel kivárnak” - nyilatkozta lapunknak Raskó György. Az agrárközgazdász szerint a forint gyengülése valószínűnek látszik. Ennek eredményeképp tavasszal a búzát jobban megérné exportálni. A kivárást nem veszélyezteti a raktározással felmerülő költség sem. Az olajos magvakkal ellentétben a búza viszonylag problémamentesen tárolható akár két évig is, egy tonna raktározása pedig csak e gy euróba kerül havonta. így ha a termelők tavaszig várnak ki, akkor is csak 4 eurónyi pluszkiadással kell számolniuk tonnánként, amit a forintvárható gyengülése ellensúlyozhat. Pannonmill: négy malommal a piac negyede OKTÓBER ELSEJÉTŐL a bajai Diamant Malom a PannonMili Malomipari Zrt. égisze alatt fog működni - jelentette be Poór Zoltán, a társaság elnök-vezérigazgatója. A jelenleg évi 220 ezer tonna búzát feldolgozó, a hazai malomiparban piacvezető társaság ezzel évi kapacitávetően 50 ezer forint körül ára- sát 300 ezer tonnára növeli. A zódott be "égy tonna, amely sok-PannonMill így a jövőben a hazai malomipari termelés 25-26 százalékát fogja adni. A bajai üzem összes dolgozóját átve szik, így a PannonMili össze sen 180 főt fog foglalkoztatni, immáron négy malmában és komáromi központjában. A bajai malom termékeit PannonMili néven értékesítik tovább, kivéve a Bácskai Lisztet, amelyet regionálisan sike rés márkaként továbbm is meg tartanak. Poór szerint cégük a koncentráció révén elérte az optimális üzemméretet, így az elkövetkező években nem a te vábbi terjeszkedésre, hanem a stabilizációra és a hatékonyság növelésére koncentrálnak. ITlftEyTl Fizetni kell az alkalmi sziiretelők után is a korai érésű szőlők szedésével megkezdődött a szüret a tokaj-hegyaljai történelmi borvidéken, a gazdáknak fizetni kell mindazok után, akiket foglalkoztatnak a termés leszedéséhez. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal közölte: mezőgazdasági idénymunkára egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony, az alkalmi munkától eltérően ilyen esetben naponta 500 forint a közteher. Visszaszorítanák a lánctartozásokat egy kormány által létrehozott bizottság olyan akcióprogramot dolgoz ki a lánctartozások visszaszorítására, amely több jogintézményt érint, és polgári jogi paradigmaváltást eredményez - jelentette be Jánosi Andrea, a nemzeti fejlesztési tárca közbeszerzésért felelős helyettes államtitkára. Többek között öt évre emelnék a korrupciós bűncselekmények elévülési idejét. Százmillió forintnyi bírságot szabtak ki AZ ÉLELMISZERLÁNC-felÜgyeletért felelős hatóságok júliusi-augusztusi ellenőrzései során több mint 100 millió forintnyi bírságot szabtak ki - mondta el Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkára. A szakemberek 12502 ellenőrzést végeztek, amely során 631 esetben róttak ki bírságot. Kardeván: Rengeteg ellenőrzés A Mol a második vállalat a régióban rangsor Az Audi Hungária is előkelő helyen a közép-európai a cégek között Tartja második helyét a Mól 15 530 millió eurós tavalyi nettó árbevételével a közép-európai cégek Deloitte által készített 500-as listáján, de a lista elején - a 12. helyen - szerepel az Audi Hungária is. Az évente elkészített régiós 500-as lista élén a lengyel PKN Orlen olajipari vállalat áll. Az idei rangsort a lengyel cégek uralják: a vállalatok több mint egyharmadát Lengyelország adja, összesen 173 vállalattal, míg Csehországot 80, Magyarországot pedig 68 cég képviseli a rangsorban. Az összesítésben harmadik - 8698 millió eurós tavalyi nettó árbevétellel - a cseh Skoda, a negyedik helyen pedig az ukrán Naftogas áll. 2010-ben az egy évvel korábbi 16 százalék után a listán szereplő cégeknek már csaknem 80 százaléka növekvő bevételt könyvelhetett el. A korábbi évekhez hasonlóan a ranglistát továbbra is a régió energiaipari vállalatai dominálják, a legnagyobb számbeli növekedést a gyáripar produkálta. A legnagyobb létszámban eltűnő iparági szereplők, a legnagyobb „vesztesek” a technológia, a média és a telekommunikáció területén működő vállalatok, illetve a fogyasztási cikkeket gyártó, a kereskedelmi és a szállítmányozó cégek. ■ A ranglistát az energiaipari cégek uralják, mint az élmezőnyben álló Mól Csak stagnálásra volt ereje a gazdaságnak A mezőgazdaság és az ipar nélkül nem lett volna bővülés az idei második negyedévben, mivel e két ágazat együttesen 1,5 százalékponttal járult hozzá a GDP növekedéséhez - derül ki a KSH részletes GDP-adataiból. Összességében az előzetesnek megfelelően 1,5 százalékos növekedésről számolt be a hivatal éves alapon, míg az előző negyedévhez képest stagnált a gazdaság teljesítménye. Ez utóbbi szám azonban a szezonábs kiigazítás módszerei miatt akár lefelé is változhat, így könnyen meglehet, hogy máris recesszióról beszélhetünk. Az első negyedévben még reményt keltő, 2,5 százalékos bővülés volt, ez alapján többen a 3 százalékos éves növekedést sem tartották kizártnak, a gyenge előzetes adat megjelenése óta azonban a legtöbb elemző bő egy százalékponttal visszavette idei növekedési prognózisát. A válság fő vesztese az ágazatok közül az építőipar, amely ismét két számjegyű visszaesést tudhat magáénak. Nagy vesztese az idei évnek a pénzügyi szektor is, a 4,6 százalékos második negyedévi zsugorodással negatív csúcsot állított be a recessziót még stagnálással átvészelő bankszektor. A szolgáltatások többsége stagnálás körüli állapotban van, ami nem is csoda, mivel a szintén stagnáló fogyasztástól függenek. ■ á á 4
