Új Néplap, 2011. szeptember (22. évfolyam, 205-229. szám)
2011-09-08 / 210. szám
6 2011. SZEPTEMBER 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2011. szeptember 7-én 18800 18 600 18400 18200 18 000 17 800 17 600 17 400 PonK Záróérték: 18486 Előző napi záróérték: 17847 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011117 Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Jst Media 228 7,54 7 ORC 1645 6JS1 _ 2 Mól 17050 5,24 3719 OTP 4281 4,66 7384 TVK 2 525 3,90 1 Egis 15 340 2,88 22 Synergon 250 2,45 6 E-Star 8 000 2,23 9 FHB 629 2,11 24 VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Émász 16300-2,13 1 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 09.07.) Új elszámolási ár MALMI BÚZA 2011. december 50800 TAKARMANYBUZA 2011. december 47 500 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. november 51000 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 99500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. szeptember 7-én 1€ 1$ 1CHF i f i 275,74 Ft 195,69 Ft 228,53-0,03 Ft 1,31 Ft-0,69 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 09.07.) Vételi Eladási Budapest Bank 269,49 286,15 CIB Bank 265,47 287,59 Citibank 264,34 286,36 Erste Bank 268,61 284,09 FHB Bank 268,24 284,26 K&H Bank 269,54 285,06 MKB Bank 269,88 283,72 OTP Bank 269,10 282,90 Raiffeisen Bank 270,70 282,88 A kabinet letörné a lobbit települések A kormánypártban is heves viták várhatók Több település vezetői jelezték: nem szimpatikus számukra az, ahogy a kormány átalakítaná az önkormányzatok feladatait. A kevés ellenzéki vezetésű város többé-kevésbé nyütan ellenáll, de a kormánypártiaknál is jelentős érdekellentétek vannak. Sztojcsev Iván - Braunmüller Lajos A csongrádi megyeszékhely nem adja át iskoláit az államnak - jelentette be Botka László, Szeged polgármestere. A szocialista városvezető ezt arra reagálva mondta, hogy a kormányzati tervek szerint az általános iskolák, de Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár tájékoztatása alapján akár a középiskolák is automatikusan állami fenntartásba kerülnének. Botka nem vállalt nagy kockázatot, amikor közölte: a város jobban ért a helyi oktatási ügyekhez, mint az államtitkárság. Egyre valószínűbb - bár a kormányzati tervek részleteire még várni kell -, hogy az önkormányzatok egy szerződéssel visszavehetnék az iskoláikat. A helyzetet bonyolíthatja: mi történik, ha a kormány nem írja alá a szerződést. Az iskolák sorsa azonban csupán egy a sok pont közül, amelyben a települések vezetői szembekerülhetnek a kormánnyal. Ezekben a napokban ül össze a Fidesz frakciója többnapos tanácskozásra, és az egyik legkeményebb vitára az új önkormányzati törvény kapcsán számítanak. A képviselők közt ott ül az a 75 kormánypárti politikus, aki valamelyik városnak vagy budapesti kerületnek a polgármestere, a megyei közgyűlésekben helyet foglalókról nem is szólva. Egy olyan pont volt eddig, amelyben a polgármesterek már komolyabb eredményt tudtak elérni, igaz, nem a nagyvárosokból érkezők. Szinte biztos kikerül az önkormányzati törvény eredeti munkatervéből az az ötlet, amely DÖNTŐEN AZ EGYSÉGES minőségi elvárásrendszerrel indokolta több nyilatkozatában Hoffmann Rózsa a kormányzat azon szándékát, hogy a közoktatási intézményeket állami tulajdonba vegyék. Bár a sokszor eladósodott önkormányzatok helyett az állam finanszírozná ebben az esetben a feladatokétezres lélekszám alatt megszüntette volna szinte a teljes önkormányzatiságot. Ehelyett csak a hivatal szűnik meg, és valószínű, hogy csupán a legkisebb helyeken. Jelentősen nőhet a városok adókivetési joga is, ez szintén komoly engedmény a kormánytól. A központi támogatások felhasználását azonban szigorúbban ellenőriznék, több intézményt átvenne az állam, és az sem kizárt, hogy a polgármesterek nem kerülhetnének be a parlamentbe. Önkormányzati forrásunk szerint a kormány eltökélt célja csökkenteni a polgármesteri lobbi erejét, a hatáskörök jelentős megnyirbálásáért cserébe pedig az anyagi segítséget próbálnák felajánlani. Többek között így szekat, azt az államtitkár is elismerte, hogy ettől még a fenntartási költségek nem csökkennének. így lehetőség nyílna az állam számára, hogy fenntartóként érvényesítse elképzeléseit az intézmények életében. Azok az önkormányzatok, amelyek a köznevelési koncepcióban foglalt feltételeknek megfelelrezhetik meg a megyei jogú városok támogatását. A legnagyobb települések, amelyek érdekelt Kosa Lajos debreceni polgármester sokáig hatékonyan képviselte a Fideszen belül, akkora gazdasági bajban vannak, hogy forrásunk úgy véli, a megmentésükért a függetlenségük egy részét, akár a megyei jogú városi poszt puszta létét is feláldoznák. Arra, hogy egy polgármester miért nyomja majd meg a T. Házban az igen gombot olyan döntésekre, amelyek a hatáskörüket csorbítják, Tarlós István adott a kormánypárti városvezetők közül elsőként választ. A főpolgármester szerint nem érdemes egy ciklusban gondolkozni, a polgármestereknek eszébe fog jutni, hogy 2014-ben ki jelöli őket. nek, visszavehetnék oktatási intézményeik irányítását Hoffmann közölte: valószínűleg az önkormányzatok mindent megtesznek, hogy a fenntartásukban működő, nagy presztízsű intézményeket megőrizhessék. Ezért a nevesebb gimnáziumok a jövőben is kötődnének a fenntartó városukhoz. Huszonhat állami felsőoktatási intézmény maradhat Mindössze két állami fenntartású felsőoktatási intézménytípust különböztet meg a felsőoktatási koncepció, így 2015-től csak tudományegyetemek és főiskolák lennének Magyarországon - értesült az MTI. Az addig terjedő időszakban köztes intézménytípusként működnének az egyetemek, ám 2015-ig vagy integrálódniuk kellene egy tudományegyetembe, vagy főiskolává kellene alakulniuk, ha állami finanszírozásban szeretnének tovább létezni. Emellett csak a magánegyetemmé válás, vagy a megszűnés lehet járható út számukra. A dokumentum szerint így 2ó állami felsőoktatási intézmény lenne 2012-től. Néhány hónappal ezelőtt sok vitát váltott ki az a - később hangsúlyosan cáfolt - értesülés, amely szerint a Budapesti Corvinus Egyetem megszűnne. Erről ugyan nincs szó most, de a koncepció az egyetem kategóriába sorolja az intézményt, vagyis 2015- ig a fenti módokon mindenképpen' át kellene alakulnia a Corvinusnak. Az államilag fenntartott, valamint az egyházi egyetemek és főiskolák mellett erősödne a magánintézmények szerepvállalása és működése, azzal a feltétellel, hogy az akkreditációs eljáráson meg kellene felelniük. A magánegyetemek és -főiskolák fenntartásához, ületve működéséhez az állam a finanszírozás oldaláról csak különleges, nemzetstratégiai szempontból indokolt, egyedileg elbírált esetekben, szerződés alapján járulna hozzá. „Már rég nem a szabályozási koncepciónál kellene tartanunk, hanem kész normaszövegnek kellene napirenden lennie” - nyilatkozta a lapunknak Halmai Péter. A Pannon, illetve Szent István Egyetem professzora szerint ezért a meglévő szöveg ismeretének hiányában nehéz megítélni a kormányzati szándékokat. Az is külön kérdés, mikor lesz kész normaszöveg - vetette fel Halmai. Alapvető ellentmondást lát abban, hogy a konvergenciaprogramban és a kapcsolódó dokumentumokban a kormány a felsőoktatást érintő jelentős forráskivonást helyez kilátásba, míg a retorika szintjén a minőségi javulás a cél. Ennek egyidejű megvalósítása elvileg nem lehetetlen, de meglehetősen nehéz feladat lenne - mondta Halmai. ■ B. L. Egységes minőség és elitgimnáziumok Megkönnyebbülés Németországban határozat Nem találták alkotmányellenesnek a görög mentőcsomagot Tízpontos csomag a hitelesek megsegítésére Angela Merkel kancellárral az élen a német kormány megkönynyebbüléssel fogadta az alkotmánybíróság szerdai határozatát, amely - a korábbi aggodalmak ellenére - nem nyilvánította alkotmányellenesnek a tavaly elfogadott görög, illetve euróövezeti mentőcsomagot. Norbert Lammert, a Bundestag konzervatív elnöke ugyanakkor a karlsruhei határozat másik részét emelte ki, a demokrácia győzelmének nevezve, hogy az alkotmánybíróság a jövőre vonatkozóan hasonló pénzügyi döntések esetére a parlament számára az eddiginél nagyobb beleszólást követelt. Merkel és Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter egyaránt úgy értékelte, hogy az alkotmánybíróság határozata a kormány eddigi európolitikáját erősítette meg. A parlament nagyobb beleszólását Angela Merkel természetesnek nevezte, pénzügyminisztere pedig azt állította, a kormány eddig is a Bundestag bevonására törekedett. Berlini értesülések szerint a brüsszeli Európai Bizottság ugyancsak elégedetten fogadta a korábbi mentőcsomagokat támogató alkotmánybírósági határozatot. Az esetleges bírósági elutasítás nemcsak a német kormány dolgát nehezítette volna meg, de kiszámíthatatlan politikai, illetve pénzügyi lavinát indíthatott volna el Európában. ■ Merkel: i Megerősítették a nemet kormány európolitikáját A hitelesek terheinek csökkentését eredményező, kivitelezhető és hosszú távú megoldást jelentő tízpontos javaslatcsomagot ismertetett Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke Matolcsy György gazdasági miniszterrel tegnap Budapesten. A jegybank szakértői által összeállított csomag képes hosszú távon biztosítani a stabilitást, s fokozatosan és érdemben csökkentené a hitelesek terheit - mutat rá az MNB közleménye. A jegybank hosszú idő óta igyekszik felhívni a figyelmet a devizahitelezés kockázataira. „A jegybank olyan megoldások kidolgozását támogatja, amelyek segítik az arra rászorulókat, de a fizetőképes adósokat nem sodorják a nemfizetés irányába” - hangoztatta a találkozón Simor. Egyetértenek a bankok bevonásával, de arra figyelmeztetnek: a pénzintézetek tehervállalása nem veszélyeztetheti a pénzügyi rendszer hosszú távú stabilitását. A kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy további védelmi intézkedésekkel segítse a legsérülékenyebb társadalmi csoportok, így a devizahitelesek helyzetét is. Az Országgyűlés hétfőn dönthet a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítéséről szóló törvény módosításáról. ■ * 1 í I I Labdába rúghatnak? Ahogy minden városban, Egerben sem lehet tudni még, kié lesz az iskola, és bizonytalan az is, más ügyekben mekkora mozgásteret enged a kormány a városoknak.
