Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-04 / 181. szám
CINEMA CITY Barátok voltunk sokáig, Ismertük egymást a végsőkig. Egyesién, hosszú idő után, Szerelmet vallottunk egymás után, Nem titkolva vágyainkat tovább. Sokáig voltunk együtt - Boldog, szép szerelmes pár. Mindenki irigyelt minket, hát Szétválasztottak bennünket. Bár útjaink elváltak, Néha együtt szórakozunk. A barátságunk erősebb lett, S most ez a biztos támaszunk. Mert barát sok lehet, De igazi csak kevés van. Néha sírunk egymás vállán, És mindig vigaszt lelünk Egymás láttán. CSIZMADIA CSÖNGE, HAJNÓCZY, TISZAFÖLDVÁR A válaszokat inkább ne is keresd! Barátság- Miért kell a Windows kikapcsolásához a START gombot használni? * * ★ — Miért van rokkantparkoló a koripálya előtt? •k -k -k- Miért nyomják az emberek egyre erősebben a távirányító gombjait, ha az elem kezd kimerülni? k k *- Miért van sisak a kamikaze pilótákon? * * *- Ha veszek egy új bumerángot, hogyan dobom el a régit..? Az oldalt támogatja:- Miért tartalmaz a citromlé mesterséges aromákat? S a mosogató- szert miért valódi citromlével készítik? ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 4., CSÜTÖRTÖK-DIÁKVILÁG E-mailt írjak, vagy SMS-t? Használom mindkettőt! A mobil, mint azt már mindenki tudja, hirtelen belopta magát az emberek hétköznapi életébe. Mindez az internetre is vonatkozik. Hogyan mondjam el Neked? címmel megjelent egy tanulmány, melyben a szerző, Wild judit az e-mail és a mobiltelefon különbségeiről ír. Mikor a mobiltelefon még nem terjedt el, a fiatalok nem nagyon szerettek vezetékes te-. lefonon beszélni barátaikkal, mondván, zavarta őket szüleik jelenléte. Hiszen az a fránya vezetékes telefon, mindig olyan helyen volt, ahol a család tagjai nagyobb létszámban tartózkodtak. Mihelyt elterjedt a mobil, a fiatalok áttértek arra, hogy azon beszéljenek. A mobiltelefont akkor használja a fiatal korosztály telefonhívásra, amikor valami fontos és sürgős dolgot szeretne megtudni, elintézni, megosztani a másikkal. Azonban ezt sem tudja sokáig tenni, mivel a mobil pénzbe kerül, ha a kártyáról lefogy a pénz, akkor marad az e-mail. SMS- t akkor írunk általában, mikor nem annyira sürgős dolgot szeretnénk megtudni vagy közölni a másikkal, és a szóbeli közlendő nem olyan fontos. Mikor írnak e-mailt? Amikor olyan dolgot szeretnének megosztani a másikkal, ami lelkizős, összetett, és a kö- l zölt információ várhat a válaszadásra. Az idősebb korosztály - akik feltehetően már kereső emberek - a telefont szeretik a legjobban használni, hiszen kéznél van, és azonnal bármit meg hídnak osztani a másikkal. Levelet kevésbé írnak, ha mégis, nem hosszút, s távoli barátoknak és ismerősöknek szánják azt. L. ERIKA Jaj, okos a telefonom AHOGY VÁLTOZIK a technika, úgy változik az embereknek a hozzáállása is a technikai vívmányokhoz, és akkor még nem is említettük az okos telefonokat Utóbbi talán még az internetet és a mobilt is túlszárnyalja. De ez egy másik történet... Elvetélt ötlet az olvasás? irodalom Sokak szerint csodabogár, aki könyvet vesz a kezébe Mai világunkban az elektrotechnika fejlettsége mellett felmerülhet a kérdés: miért olvassunk szépirodalmat? Vas Melinda Egyáltalán mit nevezhetünk szépirodalmi műnek? Ami irodalmi értékén felül igényes nyelvezetű, aminek mondanivalója korunkban is aktuális, ami önmagán túlmutató jelentést, és érzelmi többletet hordoz. Engem egy jó könyv megérint, mert bele tudom élni magam, így egy saját világot építhetek fel. Úgy gondolom, hogy az olvasás hiánya ma globális probléma. Nagyon kevesen olvasnak rendszeresen. Az idősebb korosztály még értékeli az effajta időtöltést. A fiatalok közül viszont egyre kevesebben vannak, akik olvasásra adják a fejüket. Az internet megjelenése, elterjedése sajnos az olvasás ellen szól: gyors adatelérést jelent, azaz ha valamilyen információra van szükségünk, azt különféle keresőprogramokkal rövid idő alatt megtalálhatjuk. A gyermekek is például több százezer számítógépes játék közül válogathatnak. Ezek mellett hogy juthat idő olvasásra is? ■ Minél többet olvasunk, annál jobban kitárul a tér, más világokba is beléphetünk a fantáziánk segítségével. Úgy gondolom, nem csak a szabadidő hiánya teszi, hogy a fiatalok alig olvasnak, hanem sajnos ez a felgyorsult internetes világ sem motiválja őket erre. Ezzel szemben az oktatási rendszer azonban megkövetelné még ezt a régimódi ismeretszerzési módszert. A fiatalok úgy érzik, hogy az olvasás időigényes, unalmas és snassz dolog, egyes körökben akár ciki is lehet. Tehát már ott tartunk, hogy csodabogárnak számít az, aki olvas? Van-e esély még arra, hogy ezt a jelenséget visszafordítsuk? A „kötelező olvasmányok" esete EGYRE gyakrabban hallom, hogy mennyire unalmasak a „kötelező olvasmányok”, miért kell elolvasni. En ilyenkor inkább nem szólok semmit, hiszen nem házi feladatként, hanem könyvként tekintek rájuk. Most persze felmerül a kérdés, hogy mi a különbség. Könyvet általában szabad akaratából olvas az ember, tehát szívesen, míg a házit muszáj elkészíteni, vagyis senki sem szereti. Megpróbálom felgöngyölíteni az ügyet, azaz megtalálni a választ arra, hogy mi a gond a kötelező olvasmányokkal. A kulcsszó a „kötelező”, hiszen ki szereti, ha megmondják neki, mit csináljon? Talán ha más lenne a neve, máris többen olvasnák. Minden a névvel kezdődik... TUKORA KATINKA Olvasni, igenis jó dolog! Könyvvel a kezünkben kitárul a világ előttünk.. Az olvasás népszerűtlenné válása komoly következményekkel járhat. A kevés olvasással romlik a szövegértési készség, nehezebb lesz a művek megértése, így maga az olvasás, mint tevékenység is lassab- bá, nehézkesebbé válik. Hiszen mennyi érdekesebb dolog van a világon, mint az olvasás! Pedig olvasni nemcsak fontos, hanem, higgyétek el, jó is. Minél többet olvasunk, annál jobban kitárul a tér, más világokba is beléphetünk a (gazdag) fantáziánk segítségével. Egy műalkotás attól lesz kerek egész, amit a befogadó hozzátesz: a fantáziáját, kreativitását, ítélőképességét, tudását, műveltségét; így ő alkotja teljessé a történetet. Ebben a világban, ahol már minden adatot elérhetünk interneten keresztül, vajon megéri még egyáltalán könyveket írni? Lesz-e rá befogadó? Vagy mindez már a múlté? Ezt (sajnos) nem az én dolgom eldönteni... Tragikomédia a show árnyoldalairól könyvajánló A lovakat lelövik, ugye? manapság nagyon aktuális olvasmány Az amerikai Horace McCoy A lovakat lelövik, ugye? című kisregénye (1935) az elsők között engedett betekintést a csillogás mögötti sötét kulisszák mögé, a napjainkban népszerűségnek örvendező televíziós műfaj, a valóság- show korábbi modelljébe. A történet az 1930-as évek közepén a még érezhető nagy világválság időszakában játszódik (a téma ma is aktuális). Egy amerikai tengerparti fürdőhely mulatómólóján táncmaratont rendeznek. Az élő show-ba jelentkező szereplőket szelektálják, akkor nyílik lehetőségük az 1000 dolláros fődíj megnyerésére, ha átmennek a rostán. A játékosok feladata, hogy szimpátiát keltsenek, és szórakoztassák a nézőket. A közönség mások szenvedésében leli örömét, mivel a játékosokhoz mérve saját szenvedésük kisebbnek tűnik. A terhes nőtől a kiöregedett tengerész kapitányon át a feltörekvő színésznőig minden karaktert megtalá lünk itt. A kulisszák mögött élethalálharc zajlik, a közönség csak a szebbik oldalát látja. A versenyzők koszosak, álmosak, kimerültek, de nem képesek abbahagyni. A színpadi tragédiákat a műsorvezető közhelyekkel teli mázzal adagolja a nézőknek. A mű főszereplői: Gloria, az életből kiábrándult, egy filmszerepre való kiválasztás esélyét latolgató színészjelölt, Robert, a filmrendezői vágyakkal céltalanul kalandozó férfi, valamint Rocky, a maratoni táncverseny szervezője, akinek kisujjában vannak a hatáskeltés eszközei. Az egész egy üzlet, a játékosokat bábként használják. A győztes sosem távozik boldogabban, mint a vesztes. A játék végeláthatatlan harc, a szervezők bármit kérhetnek a szereplőktől azért, hogy nőjön a nézettség. Az erkölcsvesztő, ösztönszintre húzó világ tragédiákat termelhet, szánalmas alakokat, tragikomikus helyzeteket. A cím a táncmaraton szereplőit jelképezi: akik nem képesek ellátni feladatukat, meg kell, hogy haljanak. „A lovakat is lelövik...” (szeretetből) - válaszolja Robert az okokat fürkésző rendőrnek. „Egyedül ez segíthet rajta.” A regényből készült filmet a világhírű Sydney Pollack rendezte Jane Fonda főszereplésével 1969- ben - korának Amerikáját is idézve. Érdemes megismerni, újra elővenni e műveket - a nyomasztó hangulatuk ellenére —, és elgondolkodni: régmúlt?... ez még ma is csak Amerika...? LÉVAY KRISZTINA, LIPCSEI DALMA, HAJNÓCZY, TISZAFÖLDVÁR Maci már nem csak a teli kosarakért küzd Maci Laci nemrég a mozivásznon is feltűnt. Mint már korábI ban a meséből megszokhattuk, nem egy szokványos medve képe jelenik meg a néző előtt. Az ■ öltözete és a viselkedése minI dent elárul jelleméről. Maci és legjobb barátja, Bubu, mint mindig, most is a ■ piknikkosarak elcsenésével I tölti szabad idejének nagy részét a Jellystone Parkban és ezzel hatalmas zűrzavart keltenek. A vadőrnek a kosarak elI lopása mellett jóval nagyobb problémával kell szembeszáll- ■ nia. A kevés látogató miatt a parkot be akarják zárni, valaki ■ mmmm ■ mmmmm ■ wm mint a park összes faállományát ki akarják irtani. A vadőr és Maci Laci is azon vannak, hogy mindezt megakadályozzák. A megoldáson gondolkodnak, és addig is számos bonyo- ■ dalomba keverednek. Hogy vé- g gül sikerül-e a tervük? Kiderül a moziban.;. Egy igazi ki- kapcsolódást nyújt Maci Laci a nyári melegben kicsiknek és nagyoknak egyaránt. LIGLER E.
