Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-26 / 200. szám
6 2011. AUGUSZTUS 26., PÉNTEK GAZDASAG A BUX index 2011. augusztus 25-én 17 600 17 400 17 21 Előző napi záróérték: 18001 Változás: -1,27% 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.08.25. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Synergon 258 2,38 _______4_ OT P ANY 4080 2,00 8985 745 0,00 2 Danubius 3300 0,00 0 Mól 16 100 -4,45 3727 Est Media 248 -2,36 21 Egis 14 830 -2,30 56 Richter 34 000 -1,62 315 Émász 16350 -1,53 A BUX index az elmúlt napokban 19000 18800 18631 18600 18400 18200 V 18106 18134 18000 18 104' 17800 18001 17 600 17781_______________ po i4/08.17 08.18 08.19 08.22 08.23 08.24 /nap FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 08.25.) MALMI BÚZA 2011. szeptember 48800 TAKARMÁNYBÚZA 2011. szeptember 46000 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63 800 OLAJNAPRAFORGÓ 2011. október 97000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. augusztus 25-én 1€ 1$ 1CHF i i 271,60 Ft 188,02 Ft -0,76 Ft -0,65Ft i 237,52 -1,06 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 08.25.) Vételi Eladási| Budapest Bank 264,62 280,98 CIB Bank 261,84 283,66 Citibank 261,13 282,89 Erste Bank 264,97 280,23 FHB Bank 264,50 280,30 K&H Bank 264,56 279,80 MKB Bank 265,53 279,15 OTP Bank 265,01 278,60 Raiffeisen Bank 266,47 278,45 Praxiscsere kihalásos alapon háziorvosok Három nővér egy orvosra? - Kétszáz betöltetlen állás évek óta VESZTES FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ORC 1690 -5,84 ___0 El öregedett a háziorvosi kar, utánpótlás híján nincs kinek eladni a praxist, a nyugdíjból pedig nem tudnának megélni. Nővér- és adminisztrátorképzéssel tehermentesíthetnék a doktorokat, így 2-3 körzetet elláthatnának. A közalkalmazotti bérekhez kellene igazítani a jövedelmeket. Nógrádi Tóth Erzsébet Ugyan évente 60-100 fiatal lép be a háziorvosi rezidensrendszerbe, de a szakvizsga megszerzése után 40 százalékuk elhagyja a pályát - mondta lapunknak Balogh Sándor az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója. Ám szembesülniük kell a praxishoz jutás anyagi nehézségeivel, s a praktizálás megkezdéséhez szükséges bürokratikus procedúrával. Pedig legalább 250 rezidenst kellene képezni évente ahhoz, hogy 15 éven belül lecserélődjön az elöregedett háziorvosi kar, a 6800 körzetben dolgozók harmada jócskán nyugdíjkorhatár fölött van, jelentős számú a 70 évesnél idősebb orvos. Az alacsony bér után járó nyugdíjból ugyanis nem tudnának megélni, s nincs kinek eladni a praxisukat, így „kihalálos” alapon cserének gazdát a praxisok - toldotta meg a gondolatsort Komáromi Zoltán háziorvos. Szerinte megoldás lehetne az alapellátási nővér- és speciális adminisztrátorképzés bevezetése. Ez utóbbiakból hatezerre lenne szükség. Ők levennék az adminisztratív terheket a nővérekről, utóbbiak pedig az orvosokról. S ha három nővér tartozna egy orvoshoz - csakúgy, mint több nyugati országban - két-há- rom praxist is képesek lennének tisztességesen ellátni. Ugyan az alapellátás önkormányzati feladat, ám szerepük egyre inkább periférikus: ha jól megy a praxis nem szükséges törődni vele, ha hiányzik az orvos, nincs eszközük a csábításhoz. így évek óta 200 körül van a betöltetetlen praxis, 100-ban pedig tartósan nincs orvos. Ezért elsősorban a kistelepülésekről „eltűnnek” a praxisok, amit a laItt is fáj, ott is fáj. Hová sántikál a beteg a fájós lábával, ha a kistelepülésekről eltűnik az orvos? Az OEP pénzéből a praxist nem tudják fenntartani kosságszám csökkenése is indukál - erősít Selmeczi Kamill háziorvos, a Falusi Körzeti Orvosok Országos Szövetségének (FAKOSZ) elnöke. Ilyen esetekben az önkormányzatok összevonnak két vagy akár három települést, ami miatt embertelen helyzetbe kerül az ott gyógyító orvos, de a betegeknek is rossz. Több ilyen összevont rendelés van már a Bodrogközben, ahol nyugdíj, betegség, elhalálozás miatt üresedtek meg a rendelők. Vonzónak tűnt ez a pálya, amikor jó egy évtizede - a gyógyszertárak magánosításának mintájára - praxisjogot kaptak a háziorvosok, aminek eszmei értéke mellett vagyoni értéke is lett. A praxisjogot a szakvizsga megszerzéséhez és a folyamatos továbbképzéshez kötötték. Ez egyedülálló Európában, így nem véletlenül kapkodnak a magyar háziorvosok után a gazdagabb országokban, ahol, mint például Ausztriában állami nyugdíjat is kapnak. Kezdetben kevesen csá- bultak csak el a külföld vonzásának, hiszen meg lehetett élni a praxisbevételből, a biztosítótól a páciensek után járó kártyapénz mellé havi 25-50-75 ezer forint közötti eszköz- és ingatlantámogatást is kaptak a doktorok, ám az 200ó-ra ez megszűnt. így ugyan állami kötelesség az alapellátás garantálása, ám azt az ön- kormányzatokra testálták, azok helyett azonban a mikrovállal- kozásban dolgozó háziorvosok próbálnak eleget tenni ennek a feladatnak. Nehezen, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott havi működési pénzből nehéz, vagy nem is lehet fenntartani a praxist. Ugyan duális finanszírozás van, így elvileg az önkormányzatoknak kellene állni a fejlesztéseket, de kevés helyen vállalják át például a rezsiköltséget, a nővér fizetését. Ezért vetette föl a FAKOSZ, hogy az állami felügyelet jobb lenne. így kistérségi körzeti rendszert lehetne szervezni, ami hatékonyabb és szervezettebb lenne, s célzottan kellene forrást biztosítani e feladatokra. Az eszköz- és ingatlantámogatás újraindítását tavasz óta lebegteti az ágazatért felelős államtitkárság, állítólag októbertől ismét bevezetik, ám Komáromi Zoltán szerint a tervezetten évi 3 milliárd forintból nagyon kevés juthat egy praxisra. Elkerülhetetlen az alapellátás anyagi megerősítése, hiszen egy átlagos, 1600 pácienst ellátó praxis áüagos tb-bevétele 850 ezer forint, amely az orvosnak 150, a nővérnek 100 ezer forint bért tud „kitermelni”. Ha a közalkalmazotti bérnek megfelelő összeget kapnának az alapellátásban dolgozók, úgy egy átlagos praxis fönntartásához havi 960- 1267 ezer forint kellene. Váltás készül: januártól az állam működtetheti a fővárosi kórházakat tizenkét fővárosi önkormányzati fenntartású és egy alapítványi működtetésű egészségügyi intézmény állami tulajdonba adásáról dönthet jövő szerdán a Fővárosi Közgyűlés. Az önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium (Nefmi) között kötendő megállapodás tervezetében az szerepel a Semmelweis-tervre hivatkozva, hogy a kormány az egészségügyi ellátórendszer működőképességének fenntarthatósága, a lakosság egészségi állapotának javítása érdekében egyetért a fővárosi egészségügyi intézmények állami átvételével. TARLÓS ISTVÁN főpolgármester hangsúlyozza: a fővárost az átadás-átvétel során semmilyen vagyonvesztés nem érheti, illetve az eljárásból fakadó költség nem terhelheti. AZ ÁTADÁSSAL kapcsolatos többletköltségeket kizárólag a központi költségvetésből fedezik. Kalkulált havi praxisbevétel-igény Nővér bruttó bére* 181800- Bér utáni járulék 49 005 Háziorvos bruttó bére 338000- Bér utáni járulék 91260 Praxisköltség 360000 Gépkocsiköltség** 100000 Összesen 1119765 * A KSH ÁLTAL KÖZÖLT EGÉSZSÉGÜGYI ÁTLAGBÉRRE KALKULÁLVA. ** A GÉPKOCSIHASZNÁLAT NINCS A PRAXISMŰKÖDÉS ELŐÍRT MINIMUM FELTÉTELRENDSZERÉBEN FORRÁS KOMÁROMI ZOLTÁN Szeptembertől már hatályos közmunkások Bruttó 57 és 78 ezer forint között kereshetnek Több mint húszezer forinttal kevesebbet vihetnek haza a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások, mint a minimálbérért dolgozók. A Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet szerint szeptembertől a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások bére - attól függően, hogy igényel-e szakképesítést a munkakör betöltése - bruttó 57 ezer, illetve 78 ezer forint lesz havonta. Teljes munkaidőben a havibér 57 000, a hetibér 13 120, a napibér 2624 forint lesz. A minimálbér bruttó 78 ezer forint, vagyis a teljes munkaidőben foglalkoztatott közmunkások 21 ezer forinttal kevesebbet vihetnek haza; mint a minimálbérért dolgozók. Teljesítménybérezésnél a követelmények száz százalék feletti teljesítésénél a bér növelhető vagy csökkenthető is abban az esetben, ha a követelményeket nem teljesíti a közfoglalkoztatott. Részmunkaidőnél a havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan csökkentve kell figyelembe venni, azzal, hogy az egy hónapra folyósított havi, illetve az egy hónapra vetített heti és napi nettó bértétel nem lehet kevesebb a foglalkoztatást helyettesítő támogatás összegénél. A havi közfoglalkoztatási bért heti részletekben fizetik ki. ■ Havi, ' heti és napibér is lesz Befagyott a hazai hitelpiac MNB Rossz passzban a lakossági és a vállalati üzletág Idén már nem várható élénkülés sem a lakossági, sem a vállalati hitelekben, és megindult az önkormányzati adósságok átstrukturálása is - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hitelezési felméréséből. A felmérés készítői korábban arra számítottak, hogy a vállalati hitelek állománya idén, a lakosságiaké jövőre kezdhet növekedni. A bankok legfrissebb válaszai alapján azonban már úgy látják, hogy idén már nem lesz fordulópont a hitelezésben. Nagy Márton, a pénzügyi stabilitási szakterület vezetője úgy véli, hogy a lakossági hiteleknél a csökkenő kereslet, a vállalatiaknál pedig a bankok szigorúbb feltételei akadályozzák az élénkülést. A felmérésből az is kiderül, hogy a háztartási hitelek iránti kereslet és azok kínálata a második negyedévben nem változott és a bankok a következő fél évben sem tervezik a hitelezés feltételeinek szigorítását vagy enyhítését. Mindösz- sze a fedezetlen fogyasztási hiteleknél várhatóak enyhítések. A vállalati hiteleknél a korábbi negyedévekben tapasztalt szigorításokkal szemben az el múlt negyedévben nem szigorodtak a banki feltételek, ám a következő fél évben - különösen a kockázatosabb hitelek prémiumainál - költségnövekedés várható. ■ VG-Online Atigazítás, szigorítás az idei első fél évben megkezdődött az önkormányzati hitelek átstrukturálása. A fél év végéig az állomány mintegy egy százalékát tárgyalták újra, az arány az év végére elérheti a 10 százalékot. Az önkormányzati üzletágban nem keletkeznek új hitelek, a korábbi állományok leépülése folyik. A bankok szinte mind azt jelezték, megszigorítják az önkormányzatok finanszírozását Nagy kihívásnak tekintik a hitelállomány kezelését.
