Új Néplap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-204. szám)
2011-08-24 / 198. (197.) szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. AUGUSZTUS 24., SZERDA KÖRKÉP Állami kitüntettek megyénkből: a munkásságukat ismerték el Augusztus 20-a alkalmából több megyénkbeli is állami kitüntetést vehetett át munkássága elismeréseként. Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetésben részesült Győrfi Sándor Munkácsy Mihály-díjas karcagi szobrászművész, a vidék arculatának megújítását, kiteljesítését szolgáló szabadtéri szobraiért, alkotásaiért, szemléletformáló munkásságáért. Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetést vehetett át Gulyás József, a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága műszaki vezetője, a növény- védelmi technológiai és egyedi gyártású növényvédelmi kísérleti gépek fejlesztése területén végzett több évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseként, nyugdíjba vonulása alkalmából, és Hegedűs Zsuzsanna, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium és Általános Iskola tanára. A Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt polgári tagozatát kapta dr. Vargáné Bodor Katalin, a szolnoki polgármesteri hivatal adóügyi osztályvezetője. A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje kitüntetettje lett Si- sa József iparművész, a Jászberényi Művésztelep vezetője. A Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt katonai tagozatát adományozták Őrlős Tibor főtörzszászlósnak, a Karcagi Rendőrkapitányság Bűnügyi Osztálya nyomozójának. Dr. Pintér Sándor belügyminiszter eredményes szakmai tevékenysége elismeréséül Szent György Érdemjelet adományozott Fekete Miklós rendőr ezredesnek, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi igazgatójának, és órát Orosz Tibor rendőr főtörzszászlósnak, a Jászárokszállási Rendőrőrs körzeti megbízottjának. Életfa-díjat kapott Pusztai Zsolt, a mezőtúri Túri Fazekas Múzeum igazgatója, Móra Ferenc-díjban részesült Kovácsné dr. Kaposvári Gyöngyi Gizella, a lász-Nagykun- Szolnok Megyei Múzeumok Igazgatósága igazgatóhelyettese, irodalomtörténész. Miniszteri Elismerő Oklevelet vehetett át Andrási Lőrinc, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal nyugalmazott növényvédelmi felügyelője négy évtizedes hatósági munkájáért, illetve Zeissel László, a Tiszazugi Hegyközség elnöke, a tiszazugi szőlőtermesztés megújítása érdekében végzett munkájáért. ■ B Gy. Gátolnák a földspekulációt törvény Cél a családi gazdaságok, a fiatal termelők megerősítése A Martfű határában saját és bérelt földeken egyaránt gazdálkodó Petróczki Imre a hibrid kukoricát szemléli Augusztus elsején életbe lépett a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszon-bérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. Laczi Zoltán A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami föld- vagyon — főszabály szerinti — haszonbérbe adása pályáztatással nehezen egyeztethető össze az J előhaszon-bérleti jog polgári jogi | intézményével. Hangsúlyos tény, s hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt. Ha a közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, s csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet, ha ők nem élnek ezzel a lehetőséggel. A törvénymódosítás a tulajdonostarsak közqtti adásvétel esetére is kiterjeszti az állam elővásárlási jogát. A Nemzeti Földalap - egyes kivételektől eltekintve - csak versenyeztetéssel adhat el főidet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontrendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok-politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára (például demográfiai földprogram, állattartó gazdaságok fóMhöz juttatása) kiírt pályázat eredményhirdetése után olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de annak feltételeinek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként élt az előhaszon-bérleti jogával. A változtatások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás értelmében a termőföld tulajdona termőföldről és az Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvények módosítása nyomán Váradi Csaba, a Jászkun Te- szöv titkára szerint ismét hűbéres társadalom jöhet létre, ahol a földesúr (az állam) határozza meg, kié (családi gazdaságé, fiatal gazdálkodóé) legyen a haszonbérleti jog. Nehezményezte, hogy az osztatlan közös tulajdonú földek eladásánál elővásárlási joga van az NFA-nak, vagyis az államnak. Az érdek-képviseleti vezető szerint úgy látszik, senki sem érdekel, mi lesz a sorsa a 65 ezer hektárnyi állami tulajdonúföldterületen gazdálkodó, eddig társas és más jogát ajándékozás címén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel nemcsak a családi egyéb gazdasági formában működő vállalkozásnak.- A földtörvény módosítása nemhogy megakadályozza a spekulációt, hanem gerjeszti azt, és gátolja az egységes birtoktestek kialakulását, korlátozza a magántulajdon szuverenitását Az állam emellett beavatkozik a ßldpiaci folyamatokba. Ilyen alapon beavatkozhatna más piaci folyamatokba is, mint az örökös problémát jelentő alacsony felvásárlási árak és az igen magas, olykor tisztességte len árréssel képzett kereskedői, illetve fogyasztói árak alakításába. Határozza meg termékenként a kereskedői árrést! -fogalmazott végül Váradi Csaba. gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik. A törvény- módosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, új szabályként jelent meg ugyanis az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni. Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítással a spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremtenek a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelő' gazdák is ki tudják bővíteni földterületüket a haszonbérlet révén. Filmeken mutatják be a vidéki ember és táj világát Dokumentumfilmek a vidékről címmel filmszemlét rendeznek Martfűn november 11-13-án. A szervezők a seregszemlére olyan filmes alkotásokat várnak, amelyek bemutatják az európai vidéki ember és táj világát, amelyek tükrözik a vidéken élő emberek * életkörülményeit, életérzéseit, jövőképét. —Olyan alkotásokat szeretnénk bemutatni, amelyek újszerű megközelítésben láttatják a vidéken élő emberek és a táj kapcsolatát, közös világát - mondta érdeklődésünkre Báli István, az Agraria- Apure Egyesület elnöke. Mint megtudtuk, a szemléFe maximum 30 perces rövidfilmeket vámakDVD-lemezen szeptember 15-ig a rendezők: az Agraria- Apure Egyesület és az Európa Direct szolnoki információs központja, valamint Martfű önkormányzata. A filmek bemutatójának helyszíne a martfűi Városi Művelődési Ház és Könyvtár, valamint a Termál Hotel lesz, de több filmet a környék több kis településén is levetítenek majd. A szakemberekből álló zsűri és a közönség által legjobbnak ítélt alkotásokat egyaránt díjazzák. A szemlén a benevezett filmek vetítése mellett a filmekről beszélgetéseket is szerveznek, ahol szakemberek tartanak előadást a vidékfejlesztés hasznos és jó gyakorlatairól. ■ L. Z. Ismét Tispol- akció lesz közútjainkon Augusztus 2 5-2 6-án újra Tispol- ellenőrzés lesz hazánkban. Az európai kampány ezúttal kifejezetten a megengedett legnagyobb sebességet túllépő járművek vezetői felé irányul, az ellenőrzés ideje alatt a rendőrség az összes rendelkezésre álló sebességellenőrző technikai eszközét működtetni fogja. Továbbra is kiemelt hangsúlyt kap az ittas járművezetők felderítése, és a kerékpáros közlekedés szabályainak ellenőrzése is. Az akció keretén belül figyelmet fordítanak a szabálytalan előzés, az elsőbbségi jog meg nem adása és a szabálytalan kanyarodás szabályait megszegők, tilos jelzésen áthaladók felderítésére is. ■ Hűbéres társadalom jöhet ismét létre? ~ VALKÓ . MIHÁLY ÉL. r*- ROVATA __________Tv-notesz____________________ Ne m csak jó buli! Nem nagy ügy, mondhatja valaki, szavalnak, verset mondanak a televízióban, pontosabban versműsort sugároznak felvételről. Volt már ilyen máskor is, bár manapság egyre ritkábban látható. Mintha a vers is kimenne a divatból. Én mégis azt mondom, hogy nagy ügy! Ez a szokatlan, különös Nagy Versmondás, mert igazán zseniális ötlet, nagy találmány. Hogy sok száz diák közösen, kórusban skandáljon verset nyílt téren, a szabadban. Ezúttal pedig még inkább nagy dolog, hisz nem akárhol, nem akárkiktől és nem akárkinek a verse hangzik el ott, a partiumi Nagyváradon, a városi diákok seregének ajakán. S a költő Ady Endre, akinek a Kocsiút az éjszakában című költeménye szárnyal a magasban. Abban a „Körös-parti Párizsban”, melynek szerelmese volt ő maga is. És a színház előtti hatalmas tér az ő szavától hangos most, zúg, zeng hatalmasan a dal, a lelkes versmondók valósággal katedrálist építenek hangokból. (Ez még a költőnek, Adynak is tetszett volna!) Látni kellett volna mindenkinek, hogy tüzesednek ki az arcok, hogy gyulladnak ki a tekintetek, akárcsak egy hatalmas buliban. (Az egyik versmondó így is jellemezte.) Hogy a versmondás közös élménye hogyan kovácsolta össze őket egyetlen hatalmas közösséggé. S az ő lelkesedésük ránk, nézőkre is átragadhatott, hogy részesei lehessünk a közös mámornak. Egyébként sorozat ez, Jordán Tamás hangulatkeltő vezérletével, aki nem illetéktelenül csapott fel a versek apostolának, a kérdéses költeményt is „előénekelte”. Az ország 12 különböző városában rendezik meg egyébként, köztük a határon tú- liakban is, s ez immáron a sorban a hetedik. Persze, mi nézők is még közelebb kerülhettünk volna a felhangzó vershez, megfejtendő, mit is jelent az a jelképes sor is, hogy „Minden Egész eltörött”. Müyen társadalmi tapasztalatok és személyes indulatok is rejlenek a mélyén? Ha elöljáróban erről is esik szó, az bizony nem lett volna kár. Megtehette volna akár a közreműködő versíró, Fűzfa Balázs is a kis semmitmondó ripor- tocskák helyett. De még így is, hiányosságai ellenére is többet érdemelt volna a televíziótól, mintsem hogy „kipipálja”, azaz egy volt ez is csupán csak a műsorok között. Ráadásul úgy eldugja az éjszakában, hogy jóformán hozzá se férhessünk, hisz ilyen tájban nemcsak az emberfia, de még a kutya sem néz televíziós műsort. Nemcsak jó buli volt ez, valami más is: a vers ünnepe, fel- emelően. ■ Valkó Mihály Hatalmasra nőtt. Pékár Józsefné rákóczifalvi olvasónk kertjében termett ez a képünkön is látható óriás paradicsom. Saját magról szaporította a palántákat, melyek közül az egyikről 85 dekás termést szedett le. Ennek kiszedi a magvait és jövőre azokat ülteti el a portáján.
