Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-02 / 153. szám
2011 JÚLIUS EGYHÁZMEGYEI HÍREK Kinevezések és áthelyezések a Főegyházmegyében KANONOK' KINEVEZÉST KAPOTT: PALÁNKI FERENC PÜSPÖK, TÓTH LÁSZLÓ plébános és DR. CSIZMADIA ISTVÁN plébános. SOMODI JÁNOS Hortról nyugállományba vonult. MÁNDY ZOLTÁN az Egri Bazilikából Hortra, DR.CSIZMADIA ISTVÁN Mezőkövesd l.-ről az Egri Bazilikába, DR. MEDVEGY JÁNOS Jászberény I. plébániáról Mezőkövesd I. plébániára, SZÁNTÓ JÓZSEF Mezőkövesd II. plébániáról Jászberény I. plébániára, DR. BERKES LÁSZLÓ Miskolc-Mindszentről Mezőkövesd II. plébániára, PALÁNKI FERENC PÜSPÖK Miskolc-Mindszentre kapott plé- bánosi kinevezést. KUKLAY ANTAL Körömből nyugállományba került helyére Verbita szerzetesként P. MODESTUS LANDOt került plébánosnak, és FRT. CHAWAKULA LOURDU RAJU ugyancsak Körömben tölti diakó- nusi gyakorlatát. TÓTH LÁSZLÓ Szerencsről nyugállományba vonult, és nyugdíjas kisegítői feladatokat lát el a Mis- kolc-mindszenti plébánián. DARVAS LÁSZLÓ Mádról Szerencsre, SZŰCS ZOLTÁN Arlóból Mádra, SIPOS ZOLTÁN Felsőzsol- cáról Arlóba, ZAJACZ ERNŐ Aba- sárról Felsőzsolcára, IVÁNCSY BALÁZS Kazincbarcikáról Aba- sárra, VITALIS GÁBOR szalézi szerzetes Kazincbarcikára kapott plébánosi kinevezést. MOLNÁR JÓZSEF erdőtelki plébános, autóbalesete után betegszabadságra kényszerült. SOÓS TAMÁS Borsodbótáról Erdőtelekre, BALÁZS JÓZSEF Kunmadarasról Borsodbótára, MÉSZÁROS FERENC sárospataki káplán Kenderesre kapott plébánosi kinevezést. Kenderes plébánia oldal- lagosan ellátja Kunhegyes és Kisújszállás plébániákat. (Tiszaszentimre és Kunmadaras plébániák Karcag plébániához lettek csatolva.) SZABÓ ATTILA újmisés Sárospatakra kapott kápláni kinevezést. DR. LINCZENBOLD LEVENTE Polgárról, a Debrecen-nyíregyházi Egyházmegyéből Tardra (Mezőkövesd l.-től Mezőkeresztes I. és Mezőnyárád Tardhoz lett csatolva, Mezőkövesd II.-tői Sály plébánia Tibolddaróchoz került lelkipásztori ellátásra.) THURZÓ PÉTER Mezőkövesd l.- ről Miskolc-Diósgyőrbe, KAKUK FERENC Miskolc-Diósgyőrből az Egri Bazilikába kapott kápláni kinevezést. Az Éger-Belvárosi Főplébánia oldallagosan látja el az egri Szent Antal Plébániát. KISS GÁBOR Erdőkövesdről Jász- fényszaruba, CSŐKE GYÖRGY Jász- fényszaruból Markazra, FEHÉR RÓBERT Markazról Erdőkövesdre kapott plébánosi kinevezést. KOÓS EDE, miután befejezte római tanulmányait, iskolabiztosi és egyházmegyei cigánypasztorációs referensi kinevezést kapott. Lakóhelye a Miskolc-mindszenti plébánia, ahol a lelkipásztori munkába is besegít. GOTTFRIED MIKLÓS KÁPLÁN Miskolc-Mindszentről tarnaleleszi plébánosi kinevezést kapott. FERJENTSIK FERENC Tarnaleleszi plébános nyugállományba került. LÓCZI TAMÁS iskolaigazgató lett a Fráter György Katolikus Gimnáziumban. VERES ÁRPÁD, az egri Szent Bernát-templom igazgatója felmentést kapott, utóda HUGYECZ JÁNOS prefektus lett. Az iskolában formálódik a jövő vallásos közössége Az egyház távlatokat ad Az utóbbi időben több településről is lehet hallani, ahol az iskola hamarosan az egyház fenntartásába kerül. Sokan azzal magyarázzák ezt, hogy egyre több önkormányzat így próbál lélegzethez jutni nehéz anyagi helyzete miatt. Juhász Ferenc gyöngyösi plébános, az Egyházmegyei Iskolai Főhatóság elnöke ezt másként látja. A települések vezetői felelősen gondolkodnak, azért keresték meg az egri érseket, mert változást szeretnének az oktatásban. Nem elsősorban az anyagiak miatt fáj a fejük, hanem nyugodt, alkotó légkört szeretnének az iskolában. Sajnos, az oktatás mind több feszültséget hordoz, több helyen valósággal kriminalizálódik. Ráadásul kevés a gyermek, ezért egyes vélemények szerint több iskolát is be kellene zárni. Az elmúlt húsz évben a településeken legtöbbször csak odáig jutott el a gondolkodás, hogy megszüntessenek-e egy oktatási intézményt, de már más lehetőséget is lámák maguk előtt. Mivel gyakran érzik úgy, hogy kiüresedtek a társadalomban a közösségi értékek, az egyházhoz fordulnak segítségért. Természetesen nem azt várják, hogy máról holnapra alapvető változás történjen, de pozitív folyamatot szeretnének elindítani. Erre most meg is van minden esély. Az érintett pedagógusok személyesen is találkoztak az érsekkel, aki elmondta nekik: az ő feladatuk a megújulás. A települések vezetői kérték is, hogy a jelenleg tanító pedagógusok maradhassanak, de az egyház sem akar mással dolgozni, mint az Nyugodt, alkotó légkört szeretnének az iskolákban - óra a miskolci Fráter György Katolikus Gimnáziumban AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYÉBEN a következő településein áll küszöbön intézmények átvétele: Ózd (általános iskola), Sátoraljaújhely (közgazdasági szakközépiskola, jövőre egy óvoda), Sárospatak (gyakorló általános iskola), Tiszafüred (óvoda, általános iskola), Miskolc (óvoda és általános isko- la), Törökszentmiklós (gimnázium, kollégium és óvoda), Jászapáti (gimnázium és szakképző), Gyöngyös (általános iskola, zeneiskola és szakközépiskola). eddigi tantestületekkel. Mint kiderült, a pedagógusok harmada gyakorló katolikus. Másik harmaduk is örömmel várja az egyház nyújtotta távlatokat, és a többiek is elfogadják az átalakulást. „Bízunk abban, hogy változhatnak az emberek - fűzi hozzá Juhász Ferenc. - A szakmai helytállást és a vallás értékeinek elfogadását várjuk el - már ez jelentős eredményhez vezethet. Tiszteletben tartjuk a más egyházhoz vagy felekezethez tartozást, de még azoknak a felfogását is, akik nem vallásosak. Hiszek a pedagógusokban, mert ahol csak megfordultunk, ők is akarják a váltást, nem csak a fenntartó. Úgy vélem, hogy mindenhol alapos megfontolás után jelentkezett nálunk egy-egy ön- kormányzat. Nagy feladat ez, de ha igazán vállalják és akarják az átalakulást, sikerülhet. Olyan helyen egyébként sem veszünk át iskolát, ahol csak egy van, tehát mód lesz menet közben a tantestületek tagjai vagy a diákok közötti cserére, ha valaki meggondolja magát. Arra is törekszünk, hogy ahol lehet, az óvodától az érettségiig biztosítsuk az egyházi oktatás folyamatosságát.” Hozzáfűzi, hogy az előző időszakhoz képest fordult a helyzet: a rendszerváltás utáni első egyházi iskolák nosztalgiából születtek, a kártérítés során kapta visz- sza az egyház az épületeit Az a folyamat a múltról szólt, a mostani a jövőről, mert sorra olyan intézmények kerülnek egyházi kezelésbe, amelyek eddig nem tartoztak oda. Szinte jelképes, hogy az előző érsek, Seregély István korszakában a templomépítés kapott nagyobb lendületet, most, Ternyák Csaba érsek idején pedig az iskolák fejlődnek erőteljesebben. Ha a két folyamat összekapcsolódik, kegyelmi pillanat születik, mert az iskolapadból kerülhetnek ki a jövő vallásos közösségei. ■ Gábor László József Attila: Istenem Dolgaim elől rejtegetlek Istenem, én nagyon szeretlek. Ha rikkancs volna mesterséged, segítnék kiabálni néked. . Hogyha egy szántóvető lennél, segítnék akkor is mindennél. A lovadat is szeretném és szépen, okosan vezetném. Vagy inkább ekeszarvat fogva szántanék én is a nyomodba, a szikre figyelnék, hogy ottan, a vasat még mélyebbre nyomjam. Ha csősz volnál, hogy óvd a sarjat, én zavarnám a fele varját. S bármi efféle volna munkád, velem azt soha meg nem unnád. Ha nevetnél, én is örülnék, vacsora után melléd ülnék, pipámat egy kicsit elkérnéd sén hosszan, mindent elbeszélnék. JÓZSEF ATTILA (1905-1937) Huszadik századi magyar lírikus, irodalmunk egyik legkiemelkedőbb alakja. Talán nincs is olyan költő, aki nála jobban vágyott volna a szeretette, mert egész életében nélkülözte azt. SEtMT + István Rádió a jó hír hangja Hatvan: FM 94,0 3300 Eger, Széchenyi u. 5. Telefon: 36/510-610 • Fax: 36/510-614 E-mail: info@szentistvanradio.hu Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adományával! Számlaszám: 11102003-18578726-10000001 Magyar Katolikus Rádió Alapítvány Miskolc: FM 95,1 Eger: FM 91,8. Sátoraljaújhely: FM 90,6 Harminc év a Szemináriumban A papnevelés szolgálatában „Az élet és a szeretet bensőséges közössége" Az Egri Hittudományi Főiskola rektorát, Dolhai Lajost 34 évvel ezelőtt szentelték pappá. Teológiai tanárként 30 évet töltött a papnevelő intézetben, ahol öt év filozófiatanítás után 25 éve oktatja a dogmatikát, a latint és az ökumenikus teológiát. Szerte az országban ismerik a nevét, mivel 1991- től 2008-ig a Pázmányon is oktatta a dogmatikát. 1992-től 2008-ig az Egri Hittudományi Főiskola hittanári szak vezetője is volt, megszervezte és irányította az Eszterházy Károly Főiskolával közös hittanárképzést. 2009 óta a Pázmány egyetemi magántanáraként is tevékenykedik. A PhD tudományos fokozatot 1997-ben kapta meg, 2002-ben pedig habilitált a PPKE Hittudományi Karán. 2005-ben a Magyar Liturgiatudományi Társaság elnökének is megválasztották. A közelmúltban kanonokká is kinevezett professzor 1952-ben született a Szabolcs megyei Ajak nagyközségben, amely a XX. században tíznél több papot adott az Egri Egyházmegyének. A Kecskeméti Piarista Gimnáziumban érettségizett.- Szülőfalum vallásossága, két pap nagybátyám példája és a piarista atyák nevelői munkája is hozzájárulhatott ahhoz, hogy meghallottam Isten hívó szavát, és a papi hivatást választottam - mondja. - Egy évet voltam kis- pap az Egri Szemináriumban, Dolhai Lajos rektor majd pedig a Központi Szemináriumban folytattam tanulmányaimat. Újmisésként papi szolgálatomat Jászapátiban kezdtem el, ott szereztem a papi élet első tapasztalatait. A rendszeres igehirdetés, a temetések, a templomi hitoktatás nagy feladatot jelentettek számomra. Nagyon örültem, amikor sikerült elkészíteni és megvédeni a doktori dolgozatomat. Ezután Rómában két évet töltöttem (1979-1981), ahol a Szent Anzelm Egyetemen szent- ségtani és liturgikus teológiai posztgraduális tanulmányokat folytattam. Rómából való hazatérésem után főpásztorom kinevezett az Egri Hittudományi Főiskola tanárává. Prefektus is voltam 15 éven keresztül, ami nagy odafigyelést igényelt, és fiatal korom miatt komoly kihívást jelentett számomra. Azt szoktuk mondani, hogy a dogmatika a keresztény hitigazságokat megvilágító és azoknak rendszerét összefoglaló teológiai tudomány. Az órákon ezt szem előtt tartva igyekszem megmagyarázni és rendszerbe foglalni hitünk alapvető igazságait.- Lapunkban sorra jelennek meg írásai. A katolikus kiadványokban háromszázhoz közelít publikációinak száma. Öt könyve jelent meg, a legújabb, az idén kiadott: A szentségek teológiája című tankönyv. Mindezek mellett továbbra is nagy figyelmet fordít a papnevelésre...- Szomorúan tapasztaltam, hogy 1983-1986 között az Egri Szeminárium létszáma harminc alá süllyedt, de azt is megélhettem, hogy a politikai rendszer- váltás után hetven-nyolcvanra emelkedett. Azóta némileg csökkent ez a szám. Amikor évekkel ezelőtt Pio Laghi bíboros úr, a Római Nevelési Kongregáció akkori prefektusa meglátogatta az intézményünket, kiemelte, hogy a papnevelésben minden más szempontnál fontosabb az, hogy a papságra készülő fiatalok egyre inkább hasonlóvá váljanak Krisztushoz, az Egyház legfőbb Pásztorához. Úgy vélem, hogy a szemináriumokban minden oktatói és nevelői tevékenységnek ezt a legfőbb célt kell szolgálnia. ■ Homa János A szeretetet megélni legjobban a családban lehet. Az élet és a társadalom jövője abban rejlik, hogy a fiatalok mernek-e katolikus értékrendre alapozott házasságot kötni, és a házaspárok vállalnak- e gyermeket - hangoztatta nagy sikerű egri előadásai során Szabó József, a Hittudományi Főiskola spirituálisa. A téma fontos, és nem csak a neki szentelt évben - mondja -, hiszen a család a társadalom legfontosabb sejtje, maga Jézus Krisztus is abban nevelkedett. Ahogy a Szentatya megfogalmazta: „A család az élet és a szeretet bensőséges közössége.” Sajnos, mégis egyre kevesebb a házasságkötések száma, annál is jobban csökken a szentségi házasságoké. Mind többen élnek élettársi kapcsolatban. Pedig ha nincs a párok között erős elköteleződés, akkor a gyermekek vállalása is késik vagy elmarad. Hiányzik hozzá a belső biztonság. Az okok között említi, hogy nagyok a követelmények, a fiataloknak, a nőknek is karriert kell építeniük, esetleg külföldön állást keresniük. A szabadosság formálja a mindennapokat, a testi kapcsolat gyakran megelőzi a személyes kapcsolatot, vannak, akik tudatosan rombolják le a család értékeit. Mind nagyobb teret nyer a „halál kultúrája” - amelyről II. János Pál beszélt -, az abortusz és az eutanázia váltja fel az élet szentségének feltétlen tiszteletét. A média hatása is sokszor pusztító, miként az is, ha az egyneműek kapcsolatát a házasság szintjére emelnék. Ezt a folyamatot felerősíti a vallásta- lanság terjedése. A hit óriási megtartó erő lehet, amely kialakíthatja az igazi elköteleződést. Sajnos, az emberek keveset tudnak önmagukról és a kapcsolatok törvényszerűségeiről, ezért nem értik egymást sem - mondja a spirituális. Pedig nagyon sok házasságot helyre lehetne hozni, hogyha a felek tudnának kommunikálni. Előadásai során a hallgatóit rá akarja vezetni a megoldásokra, mert a fiatalok a tekintélyelvű magyarázatokat egyre kevésbé fogadják el. Maguknak kell rádöbbenniük, hogy az isteni törvények betartása révén tudnak egész életre szóló szentségi házasságot kötni. Ezért is fontos - az Egyház tanítását követve - a házasság előtti tisztaság. A párok ilyen módon sokkal mélyebb kapcsolatokat és boldogabb családokat tudnának alapítani. A szabadságukat sokszor éppen az érzelmeik és az ösztöneik ereje veszi el. A szemléleti váltás azért sem egyszerű, mert sokan csak rossz példákkal találkoznak, ezért kell megismerniük a hűségben élő házastársak tanúságtételét. ■ (gábor) f » 4 7
