Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-28 / 175. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 28., CSÜTÖRTÖK 13 Tudni kell időnként diszlajkolni! Hódít a diákság körében a net, ami a beszédünkben is megfigyelhető. A rengeteg rövidítés, a diákok számára megfejthető szavak sajnos már nem csupán MSN- beszélgetés közben, hanem a suliban, olykor a dolgozatokban is jellemzőek... Hallhattuk már tanároktól, hogy próbálják figyelembe venni, hogy életünk gyakorlatilag az internetre épül. Mégis, nap mint nap kínos vagy kényes helyzetbe kerülünk, mert egyre több helyen felüti fejét a szleng. A folyosókon, a padok közt, feleléskor, dolgozatokban... A szleng és a világháló nélkül azért a sulin kívüli életben nem lenne könnyű a kapcsolatokat tartani. A tinik körében már általános a „kódolt kommunikáció”, és ettől nem tudunk - talán nem is akarunk - elszakadni. Viszont nekünk is figyelnünk kellene arra, hogy a tanórákon (dolgozatokban) szépen, érthetően fejezzük ki magunkat! Szerintem mindenképpen meg kell tartanunk ezt a „nyelvet”, de csak korlátozva. Az iskolában, hivatalos alkalmakkor meg kell tanulnunk „diszlájkolni” azt! VINCZE NIKOLETTA, VARGA, SZOLNOK Mi az igazi érték? A vásárlás életünk része. A céltudatos vásárló tudja a minőségi termékek beszerzésének helyét, idejét. Legjobb, ha annyi készpénzt viszünk magunkkal, amennyire szükségünk van. írjunk bevásárlólistát, nehogy a nagyáruházban tele- rakjük a kocsit felesleges, de éppen olcsó vackokkal, amire nincs is szükségünk. Ma arra ösztönzik az embereket, hogy minél több dolgot vegyenek. Ehhez anyagi fedezet kell. Elfelejtettük, mik az igazi értékek. Sokat beszélgetek erről ismerőseimmel, és megkérdezem: Nem reménykedhetünk értelmesebb jövőben? A válasz: „De. Reménykedhetünk...” KELEMEN TÍMEA, HAJNÓCZY, TISZAFÖLDVÁR Van, hogy a hintán becsukott szemmel merengek gondolataim tengerén. Tényleg olyan, mintha lebegnék a két világom között. Ezt az érzést leginkább a félálomban lévő stádiumhoz tudnám hasonlítani. De nem az alvást akarom hangsúlyozni, hanem a képzelet erejét, amit mindenki képes megtapasztalni. Ennek a menete pedig igen egyszerű, csak keresni kell egy számunkra megnyugtató helyet. Ez lehet akármi, nem is mondok példákat. Mindenkinek beugrik egy hely, amihez különleges érzés vonzza. Nekem ez a hely a hinta. A hatalmas udvart madárcsicsergés zengi be, lágy szellő ringatja az ágakat, mégis szinte minden mozdulatlan. Hiába a madár- csevej, számomra ennél nagyobb csend nem is létezhetne. Én pedig csak szállók a hintával. Nemcsak ülök, hanem utazok is. Percek, órák telnek el így. Szinte észrevehetetlen pillanatok. Az idő múlása fel sem ismerhető, ha mereng az ember. Mindig találok érdekes dolgokat, a semmiből teremnek elő az ihleteim, és miután lezárult pz az esemény, bemegyek a szobámba és megírom őket. Hol versek képében, hol epikus formában látnak világot az érzések, gondolatok. Hát ezért szoktam én merengeni. A semmittevés szinte mindig valamilyen alkotást szül. Alkotni mindenki tud, mindenki más formában. Csak helyesen kell az ilyen helyzeteket kezelni. Van olyan pillanat, amikor az ember csak arra tud gondolni, hogy nem csinál semmit. Unatkozni mindenki szokott. Csabai Nikolett Szerintem az nem helyes kifejezés, hogy nem csinálunk semmit. Gondoljunk csak bele... A semmit még elképzelni sem tudjuk, nemhogy azzal tevékenykedjünk. Szóval, amit ezzel mondani akarok, hogy valamivel mégis elütjük a felesleges időnket. Ha velem ilyen fordul elő, akkor kimegyek a sza- badbá és elmélázok. Szeretek ihletet meríteni a természet adta csodákból. Sétálok a frissen levágott füvön, megfigyelek minden egyes kis apróságot egy átlagos falevélen, vagy csak 1 nézem az eget, a madarakat, ahogy szállnak a végtelenbe. Lágy szellő ringatja az ágakat, mégis szinte minden mozdulatlan. Hiába a madárcsevej, ennél nagyobb csend nem is létezhetne. Én pedig szállók a hintával. Nemcsak ülök, utazok is. Percek, órák telnek el így. Szinte észrevehetetlen pillanatok. toLI*»-DIÁKVILÁG-------------------- -—-....................Ébre n vagyok, de máshol! gondolatok Jó, amikor a semmiből előterem a csodás ihlet Két ember és az a bizonyos megbántás bármi megtörténhet Olykor megszokott dolog, hogy ott van velünk a másik Ha két ember szerelmes, hogy tudják megbántani egymást? A nemtörődömség, a meggondolatlanság, az odafigyelés hiánya, és talán ami leginkább jellemző, a szokás hatalma. Megszokott dolog, hogy ott van vele a másik, és fel sem sejlik, milyen volt nélküle, és esélyt sem lát arra, hogy esetleg elveszítheti. Vagy csak nem gondol erre az eshetőségre. Pedig bármi megeshet! S amikor az apró-cseprő ügyek óriási vitába csapnak át, már nem lehet megállítani! Eltipor mindent, amiért eddig küzdöttek, eltaszítják maguktól a másikat. Hiába bánják szinte rögtön, hogy kimondták a meggondolatlan szavakat, már késő, mindazt, ami eddig mindkettejük számára a legszebb dolog volt az életben, elüldözték maguktól. Aztán egy tárgyról, vagy egy közös emlékről eszükbe jut, mennyire boldogok voltak együtt! Egymás karjaiba borulva, az eddig visszatartott sírást eleresztve fogad- koznak, hogy nem lesz több ilyen. S ekkor van az ember olyan mélyponton, hogy a másik legapróbb rezzenéséből tudja, nincs más, akit így tudna szeretni és csak reménykedik, hogy az a másik is így érez. Aztán boldogan, mintha mi sem történt volna, folytatódik a megszokott életük, míg végül újra megtörténik az a bizonyos megbántás... GYŐRFI BARBARA, TPG Ha felcsillan a remény... Már szinte elvesztem. Nem hittem és nem reméltem. Mert nem mertem. Hisz oly sok csalódás ért már engem, teljesen hitevesztett lettem. Mikor megláttam őt, ki visszaadta a reményt s hitet, mit már elveszettnek hittem. Mint egy felragyogó csillag egy szép nyári éjszakán. Mint egy tavaszi szellő egy tavaszi délután. Derűt s vidámságot hozott üres telkembe s életembe. Mikor megláttam, egyszerre a világszép s jó lett. Az élet akadályait könnyűszerrel vettem és győztem. Ha felcsillan a remény csillaga ne félj, hisz az élet nehéz, s olykor szomorú. De hidd el, mindig van kiért s miért Élni, s élvezni az élet rejtelmeit így jött, láttam s végül győztünk. KOPPÁNDI ZSANETT, HAJNÓCZY, TISZAFÖLDVÁR Sok a hal ott...- Miért szeretnek a horgászok a temetőbe járni? —Mert sok a hal ott. * * *- Mit eszik a vegetáriánus kannibál?-Zöldségest.. * * *- Hogy hívják az antarktiszi énekesmadarat?- Frigó. * * *- Mi a kannibálok kedvenc sütije?-A térdkalács... Az oldalt támogatja: CINEMA CITY HIRDETÉS Siker, népszerűség és előrelátás: KRF A napokban közzétett felvételi pontszámok megismerése után kiderült, hogy a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) 2011-ben 49 százalékkal tudta növelni a felvettek számát. Jellemző, hogy a költségtérítéses képzési területen is tapasztalható a növekedés, mely a főiskola hallgatók általi elismerését jelenti, és bizonyítja a főiskolán elindított fejlesztések eredményét. E nagymértékű emelkedés annak az infrastrukturális és szolgáltatásfejlesztésnek is köszönhető, melyet a főiskola az utóbbi években indított. Mindezek, valamint a külföldi ösztöndíjak és a jó elhelyezkedési lehetőségek együttesen állították növekedési pályára a főiskolát. A Károly Róbert Főiskola hallgatói létszáma még idén tovább növekszik, hiszen augusztus 9-ig pótfelvételi eljárás keretében lehet felsőoktatási intézményt választani. S bár a gazdaságinformatikus szakra túljelentkezés volt, és az is igaz, hogy az országos tendenciával ellentétben a KRF növelni tudta az államilag finanszírozott hallgatók számát, a most jelentkezőknek még sok képzést kínálnak. Felsorolni is lehetetlen azon szakokat, amelyek közül választhatnak a hallgatók, akik e fejlődő, s egyre sikeresebb főiskolán szeretnék tanulni. Fiúk, lányok, készüljetek, esküvő lesz! filmajánló Másnaposok és vagány koszorúslányok lepték el a mozikat Úgy alakult, hogy esküvőre készülő pasikkal töltöttemégy estét Ugye nem kell elmesélnem, mire képesek a legénybúcsús férfiak? Gyanítom, mindenki sejti. Aki mégsem, a Másnaposok 2 című filmből alaposan tájékozódhat. Hát így, a mozivásznon keresztül randiztam én is velük. Nem semmi találkozás .volt. Az igaz, hogy az eseményeken jókat lehet nevetni, de időnként kissé durva beszólások hangoznak el, olykor már-már közönséges egy-egy kép, epizód. Aztán rájöttem, a csajok se sokkal különbek. Történt ugyanis, hogy egy másik este nyoszolyó- lányok közé keveredtem, amikor bizony nőként állapítottam meg: nem semmik ezek’ a nők. Vajon egyszer, ebben a szituációban majd én és a barátnőim, rokonlányaim is így viselkedünk? Hááát, van, amiben nem szeretnénk a Koszorúslányok című mozifilm szereplőire hasonlítani. Abban ugyanis a lányok csúnyán beszélnek, időnként faragatlanok, kissé alpári stílust öltenek magukra. Juj, időnként csak kapkodtuk a levegőt mozizó társaimmal - természetesen csajokkal! Na persze, a Koszorúslányok című filmben is ott van az olykor kegyetlen valóság. A pasi, aki kihasznál minket, egy másik, aki szeret és mindent megtenne értünk, ja, sajnos nincs lakásunk, nincs pénzünk, na és ott az a nőszemély, aki „elvette” tőlünk a legjobb barátnőnket... Minden összeesküdött ellenünk! Persze a végén aztán minden jóra fordul a film hőseivel kapcsolatban, ahogy a nézők pedig jót szórakozhatnak, nagyokat nevethetnek - itt lehet, inkább a röhögni szót használnám. Egy barátainkkal, barátnőinkkel eltöltött, gondfelejtő estét tulajdonképpen mindkét mozifilm megér! ■ R. Á.
