Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-04 / 154. szám

4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 4., HÉTFŐ Etikus hacker: a rablóból lesz a legjobb pandúr A hackertámadások növek­vő száma egyre nagyobb biz­tonsági kockázatot és óriási költséget jelent. A vállalati és kormányzati mellett szemé­lyes adataink, bankszám­lánk is célkeresztbe kerül­hetnek. Nem véletlenül ne­vezte egy amerikai szaklap 2011-et a hackerek évének. Az informatikában is igaz, hogy rablóból lesz a legjobb pandúr. így hazánkban is el­indultak már úgy nevezett etikushacker-képzések. A fe­nyegetettségek növekedésé­vel egyre nagyobb az igény a felkészült biztonsági szak­emberekre, akik a károko­zók technikáit ismerve fel­kutatják az informatikai rendszerek sérülékeny pont­jait, és lezárják a támadók elől a nyitott kapukat. Az ilyen szakemberek, az úgy­nevezett etikus hackerek iránt Magyarországon is nö­vekszik az igény. Az etikus hackerekkel szembeni leg­fontosabb elvárás, hogy ki­emelkedő, naprakész tudás birtokában legyenek, hiszen nap mint nap profi támadók­kal kell felvenniük a ver- I senyt. ■ A pénzes zsák hava lesz az október Az idei esztendő különleges év - egy e-mailen terjedő le­vélke szerint. Abban a kínai Fen Shuira hivatkozva állít­ják, ez a pénz éve. Ha valaki a születésének évének két utolsó számát összeadja az életéveiteknek számával, amit idén betölt, akkor min­den felnőtt esetében éppen 111 jön ki. Például: ha valaki 1957-ben született, akkor idén tölti be az 54. évét, az azt jelenti hogy 57+54=111. Idén a legkülönösebb hó­nap az október: öt szombat, öt vasárnap és öt hétfő van benne. Ilyesmi csak egyszer fordul elő 823 évenként. Ezért éppen ezeket az éveket nevezik pénzes zsákoknak. Béremelés paragrafus alapján kérdések Utánaszámoltunk, mennyivel kell kötelezően növelni a kereseteket Az átlagbérek alapján a kereskedelem az egyik terület, ahol a cégek többségét érinteni fogja a tervbe vett kötelező béremelés. Képünk Illusztráció. Jön az igazi bérkomman­dó! Erről szóltak a hírek az elmúlt hetekben, an­nak kapcsán, hogy jogsza­bály rögzítené a 300 ezer forint alatti kereseteknél a béremelést. De mit je­lent ez a gyakorlatban? Teleki József „Az alacsony keresetű munka- vállalók bérének emelését ösz­tönző egyes törvények módosí­tásáról” - ez a neve annak a képviselők által elkészített tör­vényjavaslatnak, amely kibőví- tené a munkaügyi ellenőrzések körét. Jövőre ugyanis, az adóvál­tozások hatását ellensúlyozan­dó, jogszabály mondaná ki a bruttó 300 ezer forint alatti ke­resetek nettó értékének megőr­zését. Az ehhez szükséges bér­emelést pedig hivatalból kell majd vizsgálni minden egyes munkaügyi ellenőrzés során. Önmagában az elvárt béreme­lés elmulasztásáért nem kell bírságot fizetni. De a vállalko­zást két évre kizárják a közbe­szerzésekből, ez idő alatt állami támogatásban sem részesülhet­nek, továbbá a nevük felkerül a munkaügyi hatóság honlapjára. Mindemellett súlyosbító ténye­zőnek számít, így más szabály­talanságnál a legsúlyosabb bün­tetést kell majd kiszabni. Hogy az elvárt béremelés mekkora összeget jelenthet majd, azt még nehéz megmon­dani. A javaslat előterjesztői úgy számolnak, hogy a vállalkozá­soknak összesen 40-45 milliárd forintba kerülhet a bérkompen­záció. Ennél azonban a nyere­ségadó és az adminisztráció csökkentésével több pénz ma­rad a cégeknél. A nettó béreket a személyi jö­vedelemadó változása, ponto­sabban a szuperbruttó és az adójóváírás mértéke befolyásol­ja. Az már eldőlt, hogy jövőre fe­leződik a szuperbruttó. Azaz az eddigi 27 százalék helyett 13,5 százalékkal kell megnövelni a munkavállaló adóalapját. Az adójóváírás változásáról azon­ban még semmit sem tudni. Az adójóváírás mértéke jelen­leg a szuperbruttósított bér ló százaléka, de legfeljebb jogo­sultsági hónaponként 12 100 fo­rint. így a maximális adójóvá­írást jelenleg a legfeljebb havi bruttó 180 ezer forintot keresők tudják igénybe venni, bruttó 260 ezer forintos havi jövede­lem felett pedig a lehetőség tel­jesen megszűnik. Amennyiben a jelenlegi adó-jóváírási szabá­A fizetés nem kompenzáció, hanem ösztönző . nyereségadó a kis- és közép- vállalkozások többségénél nincs, vagy olyan alacsony a nyereség, hogy az nem kom­penzálja a bérekre költött többletköltségeket - véli a VOSZ megyei elnöke. Dr. Lits József emlékeztetett rá, hogy Magyarországon 1993 óta nincs központi bérszabályo­zás. Helyette két évtizede a szabad béralku működik, melynek intézménye az az Or­szágos Érdekegyeztető Ta­nács, amelyet meg akarnak szüntetni. KOMPENZÁCIÓRÓL LitS József szerint segélyeknél, nyugdíjak­nál lehet beszélni, a béreknél nem. Ott ugyanis teljesítményt ismernek el, ösztönöznek. A kötelező bérszabályozás ezek­től a lehetőségektől fosztja meg a munkáltatókat. lyok nem változnának és a mi­nimálbér is változatlan marad­na, a felezett szuperbruttóalapra való áttérés a változatlan bruttó jövedelem mellett jövőre átlago­san 3 százalékkal emelné a net­tó jövedelmet. Ez azonban aligha valószínű: a konvergencia programban az állam a szuperbruttó fokozatos kivezetése miatti bevételkiesés pótlására jövőre 140 milliárd fo­rintos megtakarítást irányoz elő. Ha ezt mind az adójóváírás csökkentésével szeretnék elér­ni, akkor a Bérkalkulátor.net számításai szerint a magánsze­mélyek havi bruttó 180 ezer fo­rintos jövedelemig egységesen 4,5 ezer forintos adójóváírásra lesznek jogosultak, az ennél ma­gasabb jövedelemmel rendelke­zőknél pedig megszűnik az adó­jóváírás. Ebben az esetben a mi­nimálbér nettó értékének meg­tartásához 12 százalékos eme­lésre lenne szükség. A bruttó 100 ezer formtot keresők eseté­ben a kompenzálása 8,5 száza­lékos bérfejlesztést igényelne. Ez azonban a két véglet. Szak­emberek azonban ez utóbbi, drasztikus adójóváírás-csökken­tést éppen olyan valószínűtlen­nek tartják, mint annak válto­zatlanul hagyását. Milyen hatása lesz az előírt emelésnek? Kiss tamás, azMcHale Hun­gária Kft ügyvezető igazga­tója: - A kompenzálás az én értelmezésem szerint azt szolgálná, hogy ne járjon senki rosszabbul az adóvál­tozások miatt. Mi ezt a kom­penzációt az adótörvények idei esztendőre érvényes mó­dosítása nyomán is megtet­tük. Két részletben — tavaly novemberben és most április­ban - emeltük azoknak az alkalmazottaknak a bérét, fi­zikai és szellemi munkát végzőkét egyaránt, akiknek csökkent volna a jövedel­mük. Ez dolgozóinknak a ki­sebb részét, mintegy 15-20 százalékát érintette. A fede­zetét pedig ki tudtuk gazdál­kodni teljes egészében. sári Béla, a RoHzi Arbet Kft ügyvezetője: - Az egész most még csak egy gumi­csont. Hiszen még semmi konkrétum nem ismert. Az biztos, hogy ha megszületik a jogszabály, akkor annak eleget kell tenni. Hogy mi­lyen hatása lehet, az sok mindentől ßgg. így például, hogy mennyivel kell emelni a béreket, azt a cég mennyi­re tudja érvényesíteni árai­ban, szolgáltatási díjaiban, vagy tudja-e a hatékonyságot növelni és így kigazdálkodni a többletköltséget. Ha egyik­re sincs mód, akkor egy vál­lalkozásnak persze nem sok választása van, marad a lét­számleépítés, ami viszont a szolgáltatás színvonalának rovására mehet. Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier » Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier Mindent elsöprő rozédivat uralja lassan a hazai borpiacokat bor És üzlet Európában afféle mellékterméknek tekintik csak, míg a magyar fogyasztók nagy előszeretettel fogyasztják A június közepi, szolnoki Tisza­virág Fesztivál borutcájában, há­rom napon át, mindenki megle­petésére, legnagyobb bőséggel a könnyű magyar rozéborok fogy­tak. Önmagában annyit megit­tak belőlük az ínyencek, mint amennyit a vörösekből és fehé­rekből együttvéve sem. Hát per­sze, forróság volt, mondhatják a kritikusok, és a rozé árai is „ba­rátságosabbak”, mint az idő­sebb, testesebb (vörös és fehér) rokonaiké. Talán igaz is, de ez az igazságnak csak kisebbik sze­lete. Jól megfigyelhető ugyanis az utóbbi időkben, hogy Magyar- országon divatba jöttek a rozék. ' Ezt a divatot jól mutatja, hogy amíg a pénzügyi-gazdasági vál­ság idején jelentősen visszaesett itthon a borfogyasztás, a rozéel­adások minden évben nőttek. A válság előtti 30-35 liter szemé­lyenkénti éves átlagos mennyi­ség 28-30 literre esett vissza, de ezen belül a rozék évről évre 20 százalékkal javították a pozíció­ikat. A rozé ilyen fajta divatja spe­ciálisan magyar jelenség. Nyu- gat-Európában és a nagy, tradici­onális bortermelő országokban ez a borfajta csak afféle mellék- termék. Kékszőlőkből készítik, és azért a világos, rózsaszín ár­nyalat, mert a feldolgozáskor csak két-három órát hagyják a héjon érni, így csak kevés fes­tékanyag kerül a borba. A rozé eredetileg alapvetően a francia- országi Provence-hoz kötődik, de a magyar borászok egy más icchnológia szerint 1 ■“ reduktív gy _________ pa lajl ^izás előli savat kellem' kapnak, holfok enyhén most a mindé; res szen­nák a borhoz, és ezzel borÉmlmú üdítő italt 12 százalékos alko- jtartásával. No, e énsavas rozét szé! ra, valami jellemző fantázianév­vel: Bubi, Bugyogó stb. Ha a borászok kicsit hosszabb ideig, hat-nyolc órát „felejtik” a héjon mustot, egy sötétebb, de még mindig nem klasszikus vö­rösbor-fajta készül: a siller. A 'tik. A magyar ember éppen a színe mi­után, a att hívta a maga idejében a sillert piros bornak is. A második világ­háború után messze a legnép­szerűbb borfajta volt Magyaror­szágon, é^aflegjobb sillert az egykor hatalmasJiazai területe­ken termesztett szőlőfajtából, a magyar piáé! Szinte ^földárkából ik nagy pincészetnek Iván még i ű‘szítették*HSzenes járom tavasz című van rtiar piacon ilyen jellegű bo- operett egyik Vmlszövegében is megörökítette a kedvelt nedűt: „Az asztal tarkabarka, és rajta jó kadarka...” De vissza a rozés divathullám­ra. Sajnos nemcsak a felnőtt kor­osztályokhoz tartozó ínyencek isszák, hanem a náluk fiatalab­bak is. A rozéfröccs bizony egy­re elterjedtebb „kapudrognak” számít a fiatalok között, s egyre több fogy belőle a szórakozóhe­lyeiken is. Tegyük hozzá gyor­san: még mindig jobb, hogy ro- zéfröccsel kezdi az ivást a fiatal, mintha töményekkel indítana rögtön. Rovatgazda: Kolozsvári And­rás bortanácsadó kardos tamás, bort szerető szolnoki vállalkozó: - A rozé a hosszú nyár esti beszélgeté­sek bora. Frissít, felüdít, de nem lehet berúgni tőle. A rozénak már önmagában is van valami enyhe pezsgése, a borászok által hozzá adagolt szén-dioxid miatt, és ha még jó kis szódavizet is nyomunk hozzá, akkor az nagyon jó hangulatokat támaszt az asz­taltársaságban. Nem vélet­len, hogy újra divat lett a fröccs, különösen a beszélge­tős férfitársaságokban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom