Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-25 / 172. szám

4 imram MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Nem kell félni az interneten kötött szerződésektől auiv aianya @ Napjainkban egyre jelentő­sebb az internetes vásárlá­sok aránya, sőt ma már kü­lönböző szerző­déseket is meg­köthetünk a szá­mítógép segítsé­gével. Egyik nagy előnye, hogy ezzel jelentős időt taka­ríthatunk meg. Egy felmérés­ből kiderült, hogy a kötelező gépjárműfelelősség-biztosí- tási szerződések jelentős ré­szét (60 százalékát) interne­ten kötik. De a lakásbiztosí­tások 15-20 százaléka is in­terneten keresztül köttetik. Persze sokan még mindig tartanak az online ügyinté­zésektől, mert félnek, ha mellényomnak a billentyű­zeten, annak komoly követ­kezményei lehetnek. De er­re is van megoldás, hisz a biztosítások esetében az in­terneten kötött szerződése­ket nyomtatható formátum­ban is megkapják e-mailen az ügyfelek, akik így utólag is tudják tanulmányozni, ha kell megváltoztatni a szerző­dési feltételeket. Amit egyéb­ként a távértékelésről szóló törvény is szabályoz. ■ M. K. Gyors és egyszerű képméretezés Ha gyorsan és egyszerűen szeretnénk átméretezni ké­peinket, a FreeSizer alkalma­zást válasszuk. Néhány kat­tintással képes fotóinkat, elő­re beállított profilok alapján át tudjuk méretezni. A prog­ram sok profillal rendelke­zik, így e-mailekhez vagy kö­zösségi oldalakhoz való át- méretezésben is segít. A pro­fil kiválasztásakor a prog­ram a felbontás mellett az új fájlméretet is kiírja. A szoft­ver használata egyszerű. Az intézőben jelöljük ki az át­méretezni kívánt JPG fotó­kat, majd húzzuk át a FreeSizer ablakába. Jelöljük ki a kívánt profilt, majd a start gombbal kezdhetjük az átméretezést. ■ M. K. A Magyarországon megte­lepedett multinacionális cégeknek beszállító hazai kkv-k számára egyes ipar­ágakban már konjunktú­ra van. De tőkeinjekcióra van szükségük ahhoz, hogy végrehajtsák a meg­nőtt rendelésekhez szük­séges beruházásokat - állapította meg a Széche­nyi Tőkebefektetési Alap. Laczi Zoltán Erőteljesen javultak az első fél­évben, az egyes iparágakban a már korábban is beszállítóként dolgozó kis- és középvállalatok piaci kilátásai a külső, elsősor­ban a német konjunktúra hatá­sára. Különösen jó pozícióba ke­rült a feldolgozóipar több mint egynegyedét képviselő, és ex­portját a legerőteljesebben nö­velő járműgyártás beszállítói köre, amely mintegy 360-380 céget tömörít. A járműalkatrész- gyártók reményeit tovább fokoz­hatja az iparág májusi - az elő­ző év azonos időszakához viszo­nyítva - 16,3 százalékkal na­gyobb kivitele, csakhogy a gyors ütemben bővülő export egyszer­smind komoly kihívás elé is ál­lítja a válságot túlélt kkv-kat. Ám csak azok a cégek tudják kihasználni az új lehetőségeket, amelyek újra fejlesztenek. Erre azonban sokan nem képesek a Széchenyi Tőkebefektetési Alap kezelői szerint. —A válságot takarékoskodás­sal, alkalmazottak elbocsátásá­val túlélt beszállítóknak most nemcsak beruházniuk kell, de új munkaerőt is fel kell venniük, amihez többnyire hiányzik a biztos finanszírozási háttér — ál­lítja Csuhaj V. Imre, a Széchenyi Tőkealap-kezelő Zrt. elnök-ve­zérigazgatója. A júniusban elindult és 14 milliárd forintból gazdálkodó alap a problémán tőkejuttatás­sal segíthet, amivel ismét finan­szírozhatóvá válik a szigorodó hitelezési feltételek miatt forrás­hiánnyal küszködő kis- és közép- vállalkozói kör. A kkv-k ugyanis nem juthatnak forráshoz pusz­tán üzleti terv vagy megrendelé­sek bemutatásával, a hitel bizto­sítékaként ingatlan- vagy gépfe­dezetet kellene felkínálniuk, de ezek már többnyire jelzáloggal terheltek, sokszor éppen a bőví­tésképpen elindított korábbi be­ruházások nyomán. A konjunktúra ellenére hát­rányba kerülhetnek a kellő tőké­vel nem rendelkező, hazai tulaj­donban levő beszállítók. Ha ugyanis nem tudják teljesíteni a gyors ütemben növekvő meg­rendeléseket kiszorulhatnak a piacról. Nagy a konkurencia, a gyártók gyorsan törlik listájuk­ról a megfelelő mennyiség szál­lítására képtelen vállalkozást, amelynek helyébe szinte azon­nal be tudnak lépni más beszál­lítók a környező országokból - hívják fel a veszélyekre a figyel­met a Széchenyi Tőkealap-keze­lő Zrt.-nél. A beszállítók tőke­helyzetét jól jellemzi, hogy a mintegy 100 ezer főt foglalkoz­tató, és szövetségük adatai sze­rint csaknem 3000 milliárd fo­rintos éves árbevételt elérő jár­műalkatrész-gyártó szektorban szám szerint fölényben vannak ugyan a tisztán magyar tulaj­donban levő kkv-k, a külföldi tő­ke részesedése mégis 75 száza­lékos. Ebben a szektorban a vál­lalkozások 10-15 százalékánál folynak most is beruházások, ami akár a duplájára is emel­kedhetne, ha megoldódnának a tőkehiányból eredő problémák. A Magyarországon megtele­pedett multinacionális cégek­nek beszállító kkv-knak jelen­tős szerepük van az ipar álta­lános technológiai színvonalá­nak emelésében, a gyártási kultúra erősítésében, ugyanis pozíciójuk megőrzéséhez ma­gas minőségi elvárásoknak kell megfelelniük. Ugyanak­kor a külföldi cégek számára is komoly vonzerőt jelent, ha fejlett technológiával rendelke­ző, egyenletes minőséget pro­dukáló kisvállalkozásokra alapozhatnak. A járműgyár­tás mellett többek között a háztartásigép-gyártásban és az elektronikában is jelentős­nek mondható hazai beszállí­tói kör fejlesztését a Széchenyi Tőkebefektetési Alap szerint segíthetné egy beszállítói prog­ram is, a beszállítók arányát ugyanis több ágazatban is nö­velni lehetne tőkejuttatással. A beszállítói kör erősítésével pedig növelhető lenne a hazai kkv-k jelenleg 10 százalék kö­rüli aránya az exportban. Beszállítók: az innováció motorjai pénz A tőkejuttatásra érdemeseket térképezi fel a Széchenyi Tőkebefektetési Alap Komoly üzleti háttér nélkül nem megy Sebességváltó gombokat készítenek a szolnoki EuroSzol üzemében. Több nagy autógyártó beszállítója a vállakózás. Képünk illusztráció. dr. sziráki andrás, a me­gyei kereskedelmi és iparka­mara elnöke: - Rendkívül nagy jelentőséget tulajdonít a kamara a beszállítói inf­rastruktúrának. Ugyanis itt látjuk a legnagyobb lehető­séget arra, hogy a mikro, kis- és középvállalkozások szervesen integrálódjanak a multinacionális tőkéhez, a nagyvállalatokhoz. Ha csak a mezőgép szakmát veszem, hogy ezek a cégek lényegé­ben mind beszállítók, s mil­liárdos nagyságrendű telje­sítményt érnek el évente. Más területeken, mint példá­ul a szórakoztató elektroni­ka, még mindig jelentős az, ami importból jön be, amit itt Magyarországon meg le­hetne oldani. Vannak bizta­tó jelek és abban reményke­dem, hogy a jövőt illetően ezen a területen további elő­relépés lesz. bállá Imre, SzigmaB Acél­szerkezet-gyártó Kft: - Való­színűleg élünk majd a Széche­nyi Tőkebefektetési Alap nyúj­totta lehetőséggel Úgy vélem, minden olyan lehetőség, ami pénzzel jár hasznos, de csak akkor szabad pályázni, ha megvan a komoly üzleti hát­tér. Bizonytalanra nem szabad menni Ez azért fontos, mert a kapott összeget valamilyen módon minden esetben vissza kell fizetni Azon vállalkozá­soknak tudom ajánlani ezt a programot akiknek ugyan nincsen, vagy kevés a tőkéjük, de jól megalapozott kapcsola­taik vannak Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier * Borpince * Le sommelier A jó pincér ért a kiváló borokhoz, ezzel vonzza a vendégeket éttermek Az üzleti világ manapság egyre inkább igényesebbé válik a különféle minőségi italok dolgában Az éttermekben, vendéglátó he­lyeken a pincér jelenti a kapcsot, az elsődleges „közvetítő közeget” a bor és a vendég között. A pin­cér áll meg az aszta­lunknál, a pincértől kérdezhetünk, s tőle várhatunk segítséget az étel - no és a bor! - ki­választásához. A pincér a mi támaszunk. De vajon eléggé felké­szültek-e az éttermek asztalainál felszolgáló pincérek arra, hogy vendégmarasztaló módon tegyék a dolgukat, és megfelelő módon kínálják az ét­keikhez a borokat is? Hisz' nem lehet véletlen, hogy még a szak­ma nevében is a pince szó szere­pel - utalásként a borra. Az ter­mészetesen nem várható el, hogy mindegyik pincér végzett sommelier-vé (szomeliévé), borszakértővé váljon, de az igen, hogy leg­alább az alapve­tő kérdésekkel tisztában legyen. Legalább tudja, hogy mi van a saját raktáruk­ban, s ami ott található, azt meg­felelően tudja kínálni, majd pe­dig szervírozni is. ■ A borfogyasztó vendég is egyre igényesebbé vá­lik. Igényesebb a borban, és igényesebb a ki­szolgálásban. ­A pincérnek ismernie illene legalább a főbb hazai borvidéke­ket, tudnia kellene mondani va­lamit minden kihozott borról: a borvidéket, a pincészetet és az évjáratot legalább, de sokszor még-oz is túlzottan nagy feladat­nak bizonyul. Pedig a pincér dől ga az, hogy eladjon. \/. iskolában megtanítják ugyan nekik az frapokat, de csak e^H^^s a gyakorlat során k^Rfc a tanultakat berög­zíteni: hogy miként kell h tatni a palackot a vendégnél hogyan /cell ajánlani. Jéíle borkereskedők többsége azt is ajánlja/a vendéglősöknek, hogy ingyenesen kioktatják, felkészí­tik az általuk árusított borok kí­nálására a pincéiteket. Nem sok helyen élnek a felkínált lehető­séggel, pedig egy kellemes, tájé­kozott, kulturált és hozzáértő borkínálás hosszú ijdőre megha­________kötődését a he lyhez. A borfogyasztó vendég is egy­re igényesebbfválik. Igénye- seblria borbailfés igényesebb a kiszolgálásban. Ha viszont nem megfelelő kiszolgálást, ak- >r továtíSIll egy házzal. da: őzsvári András borszakértő A jó kiszolgálás növeli az elégedettséget tarkó attila szolnoki üzletem­ber: — Egy-egy jó hangulatú ét­kezéshez a szakszerű borkíná­lás is nagyon fontos. Elvárhat­ja az ember a pénzéért, hogy megfelelő borválaszték legyen az étteremben, a borokat kellő en ismerje és meg is ismertes­se a pincér, esetleg több félét kóstoltasson, hogy választhas­sak Én kifejezetten keresem az ilyen, igényes kiszolgálású he­lyeket, és úgy látom, egyre töb­ben vagyunk így Szolnokon. CSÓSZITY ZOLTÁN szolnoki üz­letember: — Meghatározó szá­momra, hogy egy vendéglős, vagy a pincére tud-e jó szívvel jó bort ajánlani az étkezéshez. Ahol az ellenkezőjét kapom, ahol igénytelenséget érzéke­lek, az a hely hitelvesztett lesz nálam, oda én nemigen me­gyek többé, még akkor sem, ha egyébként jól főznek. Sze­rencsére azért egyre több a jó szakember Szolnokon, és egy­re javul a borválaszték is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom