Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-20 / 168. szám

13 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Maradona is segített Tibi bácsinak három kívánság A gyerekek mindig nagyon sok izgalmas kérést küldtek a műsor készítőinek- Mikor állt először a lemezját­szók mögé?- Az már később volt, amikor a közönség már igényelte, hogy a ha­zai slágerek mellett külföldi zene­számokat is halljanak. így, amikor a koncertek közben szünet volt, ak­kor játszottam néhány külföldi szá­- A Magyar Televíziónak ak­kor már készítettem pár műsort. Egyszer csak behívtak, és el­mondták, kellene csinálni egy kívánságműsort, csak ne olyan legyen, mint az Önök kérték. Ez­után egyik éjszaka kipattant az ötlet, mi lenne, ha gyerekek fan­hogy ő még soha nem hátfogtuk magunkat, a faluba egy platónyival. Amikor leértünk már az egész település várt bennünket. A kisfiú életében először ehetett ilyen gyümölcsöt mot. Valahogy így indult a dolog. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy ezeket a lemezeket nagyon nehéz volt beszerezni azokban az időkben. A legtöbbet pilóták, kül- keresek, barátok hozták be, ahogy tudták. Mikor a Komjáti György a B. Tóth Lacival magához vett a Ma­gyar Rádióba, már könnyebb volt hozzájuk jutni. De ennek ellenére itt is adódtak nehézségek, mert a rádióhallgatók elvárták, hogy ne beszéljünk bele a számokba. Tehát nem lehetett diszkózni. Arra a kér­désre, hogy akkor vagy most volt nehezebb diszkósnak lenni, nem könnyű válaszolni, én magam nem tudok különbséget tenni. Vélemé­nyem szerint csak jó zene van meg rossz zene. A jó zenét mindig is szerették az emberek. — A zene mellett a televízióban is hatalmas sikert ért el A ne­ve összeforrt a gyermekműso­rokkal, különösen eggyel, a Három kívánsággal. Ho­gyan indult ez a törté­net? tasztikus vágyait teljesítenénk? Beadtam a televíziónak az ötle­tet, és mindenki egyből hülyé­nek nézett, mert példaként ilyet írtam, hogy Maradonával fociz­ni, táncolni John Travoltával, és a többi. Erre azt mondták jó, és mikor fél év múlva az ilyen ké­réseket teljesítettem, onnantól kezdett érdekes lenni a dolog. Felkértem egy világsztárt, ki- küldtem neki egy kazettát, ed­dig már kik voltak a vendége­ink. Mert nem azért nem jöttek el, mert nem akartak szerepelni, hanem mert nem látták előre, milyen környezetben fognak fel­lépni, féltek attól, hogy beége­tik őket. De amikor végig­nézték a felvételt egy­ből kiderült, hogy miről van szó, és 99,9 százalékuk örömmel vál­lalta a közös produkciót. Sok izgalmas, érdekes kérést küldtek mindig a gyerekek a műsor készítőinek. Volt, aki fo­cizni akart Maradonával, kezet fogni az amerikai elnökkel, vagy épp azt kérte valaki, hogy Szilvia királynő főzzön neki spagettit. De nekem a kis kívánságok is sokat jelentettek. Egyszer írt egy kisgyermek, hogy ő még soha nem evett banánt. Ezért hát fog­tunk egy délkeres kocsit, és le­mentünk a faluba egy plató ba­nánnal. Amikor leértünk, már az egész település ott várt ben­nünket. Szétosztottuk a gyümöl­csöt, és végre ehetett a kisfiú is belőle. Ez nagyon jó érzés volt. Talán ezek az apróbb dolgok ér­tékesebbek voltak, mint a nagy külföldi kérések. — Hogyan vetődött fel a pontos labda ötlete?- Egy-egy fellépésemet két dologgal lehet jelle­mezni. Az első én vagyok, Tibi bácsi, a másik a pontos labda. Ezek védjegyei az embernek. A pontos labda szintén az én ötletem volt. Az volt a célom vele, hogy a stúdiófelvételek hosszú ideje alatt ugyanolyan jó legyen a hangulat az elején, mint a vé­gén. Ezért jött az az ötlet, hogy labdákba pontot teszek, majd azt a közönség közé dobom. Aki pontot kapott, az kérhetett egy zeneszámot. Mondanom sem kell, óriási sikere van, máig is. — Nyilván sokan irigykedtek azokra, akiknek teljesült a kí­vánsága. Érte kritika emiatt a műsort?- Kritika mindig éri az em­bert. Maradva a Maradona-pél- dánál, miután lement adásban, a rákövetkező héten ötvenezren akarták megcsinálni ugyanezt. Dévényi Tibor szerint ha valaki sikert akar elérni a show világában, akkor szeretnie kell a közönsé­get. Erről is vallott la­punknak adott interjújá­ban a minap a szolnoki EFOTT-on. Erdős Csaba — Évtizedek óta töretlen a sike­re, mi ennek a titka? - tettük fel a kérdést a szolnoki EFOTT egyik sztárvendégének, az or­szág Tibi bácsijának, azaz Dé­vényi Tibornak. — Nagyon nehéz megmondani, szeretni kell a műfajt, szeretni kell a közönséget - mondta Dévényi Tibor. - Mert a közönség olyan, mint egy akkumulátor. Ha én sze­retem őket és ezt a szeretetet belé­jük töltöm, azt majd visszakapom tőlük. Én abban látom a titok nyit­ját, hogy mindig szerettem a kö­zönséget. S ez már a karrierem kezdetétől így volt, ami 1965-ben indult. Ugyanis akkor nyertem meg a Ki Mit Tud? tehetségkutatót, mint parodista. A paródiáimban ismert színészek hangján szólal­tam meg. Innentől kezdve egyre több felkérést kaptam, én lettem az első számú pop-rock zenekarok konferansziéja. Velük kezdtem járni az országot egészen 1972-ig. Természetesen ezt újra nem lehe­tett megcsinálni. Ezután persze jöttek a negatív megjegyzések, hogy csak a protekciós gyerekek kerülhetnek a műsorba és a töb­bi. Sok volt a külföldi kívánság is, összesen 21 országban teljesültek kérések. Ezzel kapcsolatban egy újságíró megjegyezte, csak ott vál­nak valóra kívánságok, ahol Tibi bácsi még nem járt. Ez is egy tipi­kusan rosszindulatú megjegyzés volt, amelyre rácáfolt az, hogy húsz évig volt képernyőn a műsor. Sőt, az utcán járva is akadnak olyanok, akik szerepeltek a mű­sorban és megállítanak az utcán egy kis nosztalgiára. ­-A szolnoki EFOTT ideje alatt minden este telt ház előtt ját­szott. Ön szerint mi vonzotta be a fiatalokat? — Amit már elmondtam az itt is érvényes. De főként a jó zene, mert bulizni mindenki akar. Vannak al­ternatív zenék, amelyek egy-egy réteget vonzanak. A retró azonban mindenkit. Ha bulizni akarnak, akkor erre mennek, mert lehet rá táncolni, ismerik a szövegét, tud­ják énekelni. Ha ezt most valaki diszkóban játszaná, azt kiröhög­nék, de Tibi bácsit nem. A Dévényi Tiborral készített videointerjút megtekintheti a SZ0U0N.hu hírportálon. Két lehetséges út közül választhatott — Honnan jött a Tibi bácsi kifejezés? Talán a kívánság- műsor hagyatéka, vagy vala­mi más oka van, hogy Dévé­nyi Tibort mindenki csak bái- csizza? —A Vágó Pisti 5-6 évvel ez­előtt hívott meg a műsorába és ott folyamatosan kérdezőskö­dött, mi a helyzet Tibi bácsi, meg, hogy Tibi bácsi így, Tibi bácsi úgy. És kiderült, az otta­ni tévések közül Is voltak, akiknek teljesítettem a mű­sorban a kívánságát. Ak­kor azt mondtam, hogy két utam van. Az első, hogy kikérem magamnak, mert én Dévényi Tibor vagyok. A második, hogy azt mondom oké, mert előbb-utóbb bácsi le­szek. Utóbbit választottam, és ez már a korom velejárója is. Dévényi Tibor és a pontos labda a nyolcvanas években egy egész generáció számára egyet jelen­tett a teljesülő kívánságokkal Oklevelet kapott. A rákóczifalvi Macimúzeumban tegnap délelőtt köszön­tötték a huszonötezredik látogatót. A Quebecből érkezett Demers Bálint­nak, aki a rokonainál nyaral, Balázs Annamária (balról) és Papi Berna­dett adott át egy díszes oklevelet az intézményben. Emléktúrára indultak Ady szülőházához A Tájak—Korok—Múzeumok jász- jákóhalmi csoportja partiumi em­léktúrára indult Ady Endre em­lékére. A hajdani szülőház az Ér­melléken, a ma Romániához tar­tozó Érmindszenten áll, mely kis falu ma a költő nevét viseli. Az emlékhely sokat fejlődött az el­múlt évtizedek alatt, hiszen ami­kor Fodor István Ferenc, a cso­port vezetője először járt ott 1977-ben, még csak épült az el­ső odavezető kövesút. A honis­mereti szakkör egy évtizeddel ezelőtt emléktáblát állított a Já- kóhalma szélén a gátőrháznál annak emlékére, hogy a költő jászberényi baráti látogatása so­rán 1913 októberében kikocsi- zott a Tarna-hídig. ■ B. Gy. A nyár végén rendezik meg a konferenciát A következő hetek egyik kiemelt eseménye lesz a Szolnoki Főis­kolán az a rendezvény, amelyet a nyár végén tartanak majd meg az intézményben. Ez nevezete­sen a XXXV. országos MAFIOK, vagyis a matematikát, fizikát és informatikát oktatók konferen­ciája lesz. Az eseményt jövő hó­nap végén, egészen pontosan au­gusztus huszonkilencedike és harmincegyediké között, vagyis hétfői, keddi és szerdai napokon rendeznek meg, adja hírül az in­tézmény honlapja. Az oldalon szereplő tájékozta­tás szerint a konferencia hivata­los nyelve a magyar és az angol lesz. Éppen úgy, miként a lekto­rált kiadvány nyelve. ■ A Magyar kettős a Kormorán együttes egyik legkülönlege­sebb zenealbuma. Ugyanis a felvételen nemcsak az együttes muzsikusai játszanak, hanem van valamilyen furcsa, szimbo­likus jelentése annak, hogy meghívást kaptak éne­kesek a Felvidékről (Vadkerti Imre), a Vaj­daságból (Fehér Nóra), Kárpátaljáról (Pál Esz­ter) és Székelyföldről (Ferencz József, Simon Ador­ján) is. A határokon átívelő ma­gyarságtudat áthatja az albu­mot, hiszen „Új idők” új dalokat kívánnak. A Kormorán a „Lé­lek kapujában” kopogtat és „JÓ reggelt kíván” az illúzióknak, olyan vendégművészekkel is, mint Deák Bili Gyula, Pintér Ti­bor és az ex-kormorános Margit József. A Kormorán-hangzás- hoz hűen, szokásos módon megszólal a tekerőlant, a török­síp, a hegedű, a duda, és komoly szerepet kapnak a gitárok. Az album igazi folk-rock, vad hang­zásokkal és lírai beté­tekkel, ahogyan azt már megszokhattuk. „Rólad szól ez a dal” énekli az együttes az album vé­gén, és ha végighallgat­juk mind a tizenöt dalt, hatal­mába kerít az az érzés, hogy bármelyik nóta valóban rólunk, saját magunkról szól. Bővebben: SZOUON.hu/Lemezajánló (Kormorán: Magyar kettős. Kiadó: Hungaroton) ■ B. Gy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom