Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-20 / 168. szám

4 SIKER ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 20., SZERDA PÉNZ — — VÁLLALKOZÁS Befagytak a keresetek KSH Nem nőtt, de nem is csökkent a lemaradás az átlagtól Az első negyedévben az alkalmazásban állók havi bruttó keresete a megyében átlagosan 160 ezer forint volt. Felvételünk illusztráció. Gyorsabban jönnek a régiós pénzek az észak-alföldi Operatív Programban 2013-ig 287,5 milliárd forint áll rendelke­zésre. A 2007-2010 közötti időszakban 1027 pályázatot támogattak a régióban, ösz- szesen 219 milliárd forinttal — áll a regionális fejlesztési ügy­nökség internetes oldalán. A lekötött összegek 85 százalé­ka esetében már a támogatási szerződéseket is megkötötték. Ez utóbbiak 47 százalékánál a kifizetésre is sor került. Közmunkások a civileknél a régióban tevékenykedő egyházak és civil szervezetek vették ki leginkább részüket a közmunkaprogramból. Az egyházak és civil szervezetek idén először igényelhettek tá­mogatást közmunkások al­kalmazásához. Az NFSZ ada­tai szerint országosan 208 szervezet kérelmét hagyták eddig jóvá 706 közmunkás foglalkoztatásához. Egyes lakások árai már nőnek vidéken némileg nőtt a hasz­nált téglaépítésű lakások ára az elmúlt félév során, a pa­nellakásoknál azonban még 4 százalékos csökkenés ta­pasztalható az Otthon Cent­rum adatai szerint. Kulcs- fontosságú lesz a kilakoltatá- si moratórium feloldásával bevezetett árverési kvóta- rendszer működése, hogy ne jelenjen meg túlzottan sok nyomott árú ingatlan. Több nőt szeretnének a cégvezetésekben AZ EURÓPAI PARLAMENT el szeretné érni, hogy 2020-ra a nagy európai vállalatok vezetői pozícióinak összesen negyven százalékát már nők töltsék be. Egy nemrég elfogadott jelentésben arra szólítják fel az Európai Bi­zottságot, hogy hozzanak kvótát elrendelő jogszabályt, amennyiben az önkéntes lé­pések nem vezetnek majd eredményre. SZ0U0N.hu További gazdasági hírek a SZ0U0N.hu hírportálon. Gyakorlatilag a bruttó és a nettó keresetek sem vál­toztak egy év alatt a me­gyében. Országosan ugyanakkor másfél száza­lékkal emelkedtek a bé­rek. így a bérekben térsé­günk lemaradása valame­lyest növekedett. Teleki József Az első negyedévben az alkal­mazásban állók havi bruttó ke­resete a megyében átlagosan 160 ezer forintot tett ki. Ez alig egy ezressel több, mint egy esz­tendővel korábban volt - derül ki a KSH közelmúltban közzé­tett részletes adataiból. Orszá­gosan ugyanakkor a bruttó át­lagkereset meghaladta a 210 ezer forintot. így míg egy-két éve bő negyedével, idén már har­minc százalékkal maradnak el a bérek szűkebb hazánkban a nemzetgazdasági szinten jel­lemzőtől. Kevesebbet csupán a Békésben élők visznek haza, ha­vonta mintegy 3 ezer forinttal, így nem meglepő, hogy a régión belül is sereghajtó Jász-Nagy­kun-Szolnok. Szabolcs-Szatmár- Beregben — ahol tavaly még ki­sebbek voltak a kerestek — az idei első negyedévben már két­ezer forinttal magasabb bruttó bért jelzett a KSH. Hajdú-Bihar- ban ugyanakkor továbbra is 15 ezer forinttal magasabb az át­lagkereset. A jövedelmekben ugyanakkor a megyében is lényeges eltéré­sek mutatkoznak ágazatok, illet­ve munkakörök szerint. A fizi­kai foglalkozásúak 121 ezer fo­rintot, a szellemiek pedig 217 ezer forintot kerestek. A fizikai foglalkozásúak bruttó keresete 4 százalékkal növekedett, a szel­lemi foglalkozásúaké ugyanak­kor 2 százalékkal csökkent. így kissé mérséklődött a különbség a két állománycsoport bruttó ke­resete között. A megye jelentősebb létszá­mot foglalkoztató ágazatai közül a fizikai foglalkozásúak legtöb­bet a közigazgatásban, a társa­dalombiztosításban és a gép­iparban kerestek, a legkeveseb­bet pedig az oktatásban és a szálláshely-szolgáltatásban. A szellemi foglalkozásúak kerese­te ugyancsak a gépiparban volt a legmagasabb (444 ezer forint), Havi bruttó átlagkeresetek a megyében az első negyedévben Ágazat Kereset Változ. Mezőgazdaság 141 467 Ft +3,1% Ipar 162 485 Ft +8,5% Építőipar 178 521 Ft +5,2% Kereskedelem 144 233 Ft +6% Vendéglátás 105 872 Ft-8,8% Közigazgatás 210 935 Ft-3,6% Oktatás 176 538 Ft-14,6% Egészség., szoc. ell. 144 649 Ft-6,2% FORRÁS: KSH legalacsonyabb pedig a szolgál­tatásokban és a vendéglátásban volt, 138 ezer, illetve 148 ezer forint. A versenyszférában összessé­gében hét százalékkal emelke­dett a bruttó átlagbér egy év alatt. A költségvetés területén ezzel szemben kilenc százalék­kal csökkentek a bruttó kerese­tek. Ennek oka, hogy tavaly az első negyedévben fizették ki a közszféra kereset-kiegészítését. A családi kedvezmény figye­lembevétele nélkül számított nettó átlagkereset, a bruttó bé­rekhez hasonlóan, gyakorlatilag nem változott. Az az első negyed­évben havi 110 ezer forintnak fe­lelt meg. Fellépnek a GMO-val szennyezett vetőmagok ellen A kormány az emberek védelme érdekében döntött arról, hogy a lehető legerélyesebben fellép a genetikailag módosított szerve­zetekkel (GMO) szennyezett ve­tőmagokat forgalmazó cégek el­len, ezért kezdeményezi a bünte­tő törvénykönyv módosítását is. A magyar közvélemény 85 szá­zaléka elutasítja a GMO-val szennyezett növényeket — adta hírül a vidékfejlesztési tárca. Magyarország a GMO-szenn- yeződéseknél, -vetőmagoknál is a zéró tolerancia elvét alkalmaz­za. (Míg Magyarországon nulla a tolerancia, addig az Európai Élel­miszerbiztonsági Hivatal több GM-növényfajtát termesztésre biztonságosnak ítélt az Európai Unió területére nézve - a szerk.) A Magyarországon vetőmagot forgalmazó egyes cégek termé­keiket gyakran olyan országok­ban állítják elő, mint például Chile vagy Románia, ahol enge­délyezettek bizonyos GMO-k köztermesztése. Ezért előfordul­hat, hogy a Magyarországra be­kerülő vetőmagok kismértékben GMO-szennyeződést tartalmaz­nak. Miután az ilyen vetőmag­ból kikelő növények további GMO-szennyeződések forrásai lehetnek, ezért ezeken a terüle­teken az összes növényt meg kell semmisíteni. ■ Eddig az országban összesen 940 hektáron kellett a növényállo­mányt megsemmisíteni. Eddig összesen 940 hektáron kellett a növényállományt el­pusztítani. A kitárcsázások min­den esetben a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSzH) vetőmag és szaporítóanyag fel­ügyelői jelenlétében történtek. A megsemmisített kukoricatéte­leknél pollenkibocsátás nem tör­tént - állapították meg. Az MgSzH laboratóriumaiba 400 minta érkezett, ebből 300-at már megvizsgáltak. Tíz minta szeny- nyezett, 2 megítélése még füg­gőben van, 288 tiszta. A növé­nyek megsemmisítése okán a kár több százmillió forint. Mint arról már beszámoltunk, a Monsanto közölte, hogy az adott vetőmagtétel alapos belső vizsgálaton esett át, amely bizo­nyította, hogy genetikailag mó­dosított összetevőket nem tartal­maz. ■ L. Z. Négyszázalékos emelkedéssel számolnak idén éves szinten a bruttó bé­rek négyszázalékos emelkedésé­vel számol előrejelzésében a GKI gazdaságkutató. A szakér­tők számításai szerint a ver­senyszektorban a korábban gondoltnál kissé jobban, 4,5 százalékkal, a költségvetési szférában 2,5 százalékkal emel­kednek a jövedelmek, ami átla­gosan a reálkeresetek 2,5 szá­zalékos növekedését eredménye­zi A jövedelemkülönbségek ugyanakkor növekedni fognak. a lakosság sem számít gyors javulásra. A GKI felmérése sze rint a megkérdezettek saját várható pénzügyi helyzetüket, megtakarítási lehetőségeiket és a nagy értékű tartós fogyasztá­si cikkek vásárlásának valószí­nűségét is romlónak érzik. Megyei kézművesek a legjobbak között Hét megyei kézműves munkáját is kiállították Budapesten a Me­zőgazdasági Múzeumban. Hár­man a neves szakemberekből ál­ló zsűri díját is kiérdemelték. A Magyar Kézművességért Alapítvány az IPOSZ-szal és az iparkamarával közösen írt ki kettős pályázatot a Magyar kéz­művesség 2011 és A négy év­szak - kézműves szemmel cím­mel. A kézművesek alkotókedve pedig az idén sem csökkent, hi­szen az országból 2 50-en küld­ték be remekeiket. A zsűri sze­rint mívesen kidolgozott haszná­lati és dísztárgyakkal, étkészle­tekkel, textiljátékokkal, öltözé­kekkel és kiegészítőkkel jelent­keztek a mesterek. A zsűri vé­gül is 234 pályázó 400 alkotását minősítette a kiállításra alkal­masnak, negyven alkotó munká­ját pedig külön is elismerésre méltónak találták. így díjazták Simon Istvánné abádszalóki csipkeverő, Szabó Melinda szolnoki ötvös és a ti­szafüredi Szűcs Imre fazekas né­pi iparművész, a népművészet mesterének remekeit. Mellettük Czupp Pál kunhe- gyesi fafaragó, Liget Ervinné szolnoki gyöngyfűző népi ipar­művész, Szűcs Judit tiszafüredi fazekas népi iparművész, a nép­művészet ifjú mestere és Vincze Dániel jászladányi fazekas munkái is a kiállított tárgyak közé kerültek. ■ Épül a tározó. Már a földmunkákat végzik a szakemberek Pusztataskony határában az épülő Nagykunsági tározó területén. A munkagépek előtt azonban a fővárosi, illetve a megyei régészek (képünkön) dolgoznak, ők azok, akik feltárják a leletanyagban gazdag földterületet. Hadüzenet a kétes eredetű dinnyének A termelők jelezték a szaktárcá­nak, hogy sok a bizonytalan ere­detű és kétes minőségű dinnye a magyar piacon. A Vidékfejleszté­si Minisztérium ezért több pon­ton módosította a piacot szabá­lyozó rendeletet, amely július 14- én hatályba lépett. Az egyik fontos változás, hogy a dinnyét minőségi előírás sze­rint I., illetve II. osztályba kell so­rolni. Szabályozzák a kereskedel­mi regisztráció feltételeit is. Esze­rint friss zöldséget és gyümölcsöt kizárólag regisztrált élelmiszer­vállalkozó tárolhat, tisztíthat, osz­tályozhat, jelölhet és csomagol­hat. A szabályozás alól kivételt csak a kistermelők jelentenek, vagy ha a vállalkozó zöldség-gyü­Görögdinnye-termelés a megyében (tonna) mölcs forgalmazása nem haladja meg a 20 ezer kilogrammot. Fon­tos, hogy a nem regisztrációköte­les kereskedők által forgalmazott termékeknek is meg kell felelni­ük a minőségi előírásoknak. Az ellenőrzések a módosított rendelt alapján folytatódnak tovább a me­gyében is. ■ Laczi Z.

Next

/
Oldalképek
Tartalom