Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-18 / 166. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 18., HÉTFŐ Gyorsabb és olcsóbb műholdas internet jön @ Heteken belül Magyarországon is hozzáférhető lesz az európai távközlési szuperműhold által biztosított szolgáltatás. Június elején kezdte meg a kereskedelmi internetszolgáltatást a világ legfejlettebb távközlési műholdja. A nyolcvankettő pontnyalábbal rendelkező szatellit a lakosság részére akár 10/4 Mbps, vállalkozásoknak pedig akár 50/20 Mbps sávszélességű adatátvitelt is lehetővé tesz. Ez a szolgáltatás pedig mind azon felül, hogy nagyobb sáv- szélességet biztosít majd, mint a korábbi kétirányú műholdas kapcsolatok, jóval olcsóbb is lesz azoknál. ■ M. K. Világújdonság: kilenc fokozatú automata váltó Az erőátviteli berendezéseiről híressé vált német ZF a vüá- gon elsőként kilencfokozatú . automata sebességváltót fejlesztett ki. A társaság mérnökei szerint az új szerkezettel a jelenleg szokásos hatfokozatú automatákkal összevetve akár • 16 százalékos fogyasztáscsökkenés érhető el. A személyautókba szánt „remekmű” alkal- ; más hibrid- és összkerékhaj- tású kocsikhoz, és Start-Stop funkcióval is párosítható. : A kilenc fokozatnak kö- ; szönhetően a motor mindig a fogyasztás szempontjából a legmegfelelőbb fordulatszámtartományban működik. Kilencedikben például, 120 kilométeres óránkénti sebességnél a motor főtengelye mindössze 1900-at fordul per- : cenként. a hagyományos, hatfokozatú automataváltóknál eléri a 2600-at is a fordu- : latszám. : A forradalmi váltó jobb hatásfok és kisebb üzemanyag- : fogyasztás mellett tehát magasabb teljesítmény átadását te- : szí lehetővé, a kupplungolás nélküli vezetés kényelméről nem is beszélve. ■ L. Z. Pályázott és nyert Pályázott, de — még nem ismert az eredmény Pályázott, de nem nyert Nem----pá lyázott, de tervezi Cégek részvétele az ÚSZT pályázatain (%) Nem pályázott és nem is tervezi Tíz- és ötvenmillió forint közötti összegre szándékozik pályázni a cégek többsége. A vállalkozások, különösen a nagyobbak azonban nem igazán ismerik az Új Széchenyi- terv lehetőségeit. Teleki József A cégek háromnegyede nem tervezi, hogy a közeljövőben pályázatot nyújt be az Új Széchenyi- terv keretében. E tekintetben pedig nincs különbség a kisebb és nagyobb vállalkozások között. A pályázati aktivitással eddig sem igazán lehetett dicsekedni — ez derült ki többek között a GK1 gazdaságkutató júliusban készült felméréséből. A foglalkoztatotti létszám alapján a hazai vállalkozások 63 százalékát reprezentáló, 250 millió forintot meghaladó éves nettó árbevételű cégeket kérdezték az Új Széchenyi-terv pályázatairól. Az 1200 válaszadó cég döntő többsége, 91 százaléka még nem nyújtott be pályázatot az Új Széchenyi-terv keretében. Aki próbálkozott, annak 29 százaléka volt sikeres, kétharmada pedig még nem tudja, kap-e majd támogatást. A pályázók aránya az 50-100 főt foglalkoztató cégeknél a legmagasabb, csaknem 11 százalékos, míg átlag alatti ez az arány a 100-200 fő közötti és az 500 fő feletti vállalkozások esetében. A pályázásban aktívak fele 10-50 millió forint közötti összegre pályázik, egyötödük 50-100 millió forint közötti támogatás elnyerését célozta meg, s ugyanennyien vannak, akik ennél nagyobb összeget szeretnének elnyerni. A felmérés azt mutatja, hogy a cégek úgy érzik, hogy nem ismerik elég jól az Új Széchenyi- terv pályázatait. A nagyobb vállalkozások tájékozottsága rosz- szabb, mint a kis- és közepes cégeké. Ez részben azzal is összefügghet, hogy a kormányzati propaganda elsősorban a kis- és középvállalkozások pályázati lehetőségeit emeli ki, aminek nyomán sokan a kisüzemekre gondolhatnak. Különösen rossz a pályázatok ismertsége a szállítás, raktározás, posta, távközlés ágazatban, valamint a pénzügyi szektorban. A legjobb pedig a feldolgozóiparban, az építőiparban és a vendéglátásban. A vállalkozásfejlesztési pályázatokra március 1-jei megjelenésük óta június közepéig két és félezer cég nyújtotta be terveit. Mindez a GKI elemzői szerint nem túl magas szám, ha figyelembe vesszük, hogy a pályázatokról már januárban lehetett tudni, így aki akart, felkészülhetett a kiírásokra. A támogatást eddig a pályázók negyedének, 614 esetben ítéltek meg. Ez jelzi egyrészt azt, hogy a vállalkozások nemigen látják értelmét a pályázatoknak, részben pedig azt, hogy a hazai intézmény- rendszer továbbra sem képes a tömegpályáztatásra, annak hatékony és gyors lebonyolítására. Napi 160 millió vár a vállalkozásokra feszített munkára lesz szükség a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél ahhoz, hogy sikerüljön elkölteni az Európai Unió 2013-ig tartó költségvetési ciklusában hazánknak biztosított közel 5940 milliárd forintot - figyelmeztetnek a GKI szakértői. A még le nem kötött források nagysága 1500 milliárd forint, azaz naponta 1,6 milliárd forintot kellene kiosztani ahhoz, hogy 2013 végéig leköthessük a rendelkezésre álló pénzt. Az Új Széchenyi- terv száz napja alatt mindösz- sze 100 milliárd forint értékű pályázat érkezett, az időarányos 160 milliárd forint helyett. Ráadásul valószínűsíthető, hogy nem mindegyik nyer majd a bírálat során. A pályázói kedvhez több kell a reklámnál Sikeres, csak nem ismerik? új széchenyi-terv Kétszer is meggondolják, hogy induljanak-e egy pályázaton forgács László, a megyei munkaadók, gyáriparosok szövetségének elnökségi tagja- Nagy a reklámja az Uj Széchenyi-tervnek, de tapasztalatom szerint kevés konkrét ismerettel rendelkeznek a vállalatvezetők. Rengeteg kiírás jelent meg, melyek között nem könnyű eligazodni. Bár a pályázatírók sok céget megkeresnek, ám többeket visszatart, hogy nem érzik biztosnak a hozzájutást a forrásokhoz. Én magam se tervezem, hogy pályázok, de ennek oka, hogy a most induló vállalkozásaim még nem rendelkeznek a szükséges múlttal. GONDA Sándor, a mezőtúri Agrohíd Kft ügyvezető igazgatója- A pályázatokkal kapcsolatosan sokszor rosz- szul gondolkodunk. Többen azt várják el, hogy működési gondjaikat megoldják a támogatások segítségével. Persze ez éppen az Új Széchenyi-terv reklámjának is köszönhető. A pályázatra azonban akkor van szükség, ha egy olyan fejlesztés indul el, melyet saját forrásból, kisebb banki segítséggel nem tud megoldani a vállalkozás. A sikeres pályázathoz minden esetben reális fejlesztési tervek kellenek, akinek van ilyen, az pedig utánanéz a támogatási lehetősé geknek. Mi tavaly sikeres évet zártunk, és az idei esztendő is jól alakul, így most elővettük a fiókból a régi fejlesztési terveinket. Két és félezer vállalkozás pályázott fejlesztési terveik valóra váltására a múlt hónap közepéig az Új Széchenyi-terv keretében. Képünk illusztráció. FORRÁS: GKI Stressztől a dühkitörésekig - segítenek a szűrővizsgálatok menedzserbetegség Ma már nem számít különleges kórnak, egyre jellemzőbb probléma nálunk is A menedzserbetegség egyre gyakoribb. Valójában bárkinél előfordulhat, aki hosszú ideje fokozott stresszben él. A statisztikák szerint leginkább mégis a fiatal és középkorú férfiaknál fordul elő. Ennek oka kettős: egyfelől több férfi dolgozik közép- és felsővezető munkakörben, mint nő. Másrészt a férfiak körében eleve nagyobb a menedzserbetegségre nagyon jellemző szív-és érrendszeri megbetegedések kockázata. További hajlamosító tényező az úgynevezett A-típusú személyiség. Az ilyen személyiséggel bírók szimpatikus idegrendszere az átlagnál érzékenyebb, és egyébként jelentéktelen környezeti, elsősorban pszichés megterhelésre is fokozottan reagál.- A menedzserbetegség, mint kiváltó tényező egyre többször jelentkezik a szív- és érbetegségek kialakulásában, ezt tükrözi a kardiológiai szakrendelések és fekvőbeteg-osztályok beteganyaga is - mondta el érdeklődésünkre dr. Lőrincz Ambrus kardiológus, aki a szolnoki Szent István Egészségházban maga is részt vesz különböző szintű menedzserszűrésekben. — Önmagában nem okoz szívinfarktust, Inkább a többi rizikófaktor jelenléte növeli meg a betegség létrejöttének a lehetőségét. A célzott szűrővizsgálatok megmutatják, hogy mekkora a kockázata a koszorúér-betegség kialakulásának, illetve azt, hogy az eseüeg már meglévő betegség milyen stádiumban van, és milyen kezelést igényel - tette hozzá a főorvos. A menedzserbetegség és a kiégés (burn-out) szindróma egymás rokonainak tekinthetők, gyakran együtt fordulnak elő: időben bármelyik kezdődhet hamarabb, de felléphetnek egyszerre is. Elkülönítésük gyakran nehézkes, hiszen mindkettő sokrétű szervi és pszichés tünetekkel jelenik meg. A krónikus stressz következtében változatos, gyakran szervi eltérésre nem visszavezethető tünetek alakulnak ki. Kezdetben hangulati zavarok tapasztalhatók: fáradékonyság, ingerültség, dühkitörések. Gyakori az alvászavarok jelentkezése. A teljesítőképesség csökkenése tovább emeli a stressz szintjét, hiszen az eredmények megtartása további energiák befektetését igényli. A szervi tünetek megjelenhetnek fej- vagy hátfájás, izomfeszültség, hajhullás formájában, de sokszor zavar támad a szexuális életben is. A szív- és érrendszeri problémák kezdetben a vérnyomás és a pulzusszám emelkedésében nyilvánulnak meg. A kardiológiai státusz romlásával először terhelésre, majd spontán is jelentkező mellkasi fájdalom alakulhat ki, amely a szív koszorúsereinek szűkületét, illetve fenyegető szívA kiégés egyre gyakoribb bai izominfarktust jelezhet. Az érrendszer állapotának általános romlása az anyagcserezavaroknak is köszönhető, az étkezések gyors tempója, rendszertelensége pedig emésztési zavarok kialakulásához vezet. Az életvitelbeli sajátosságok nem egyszer függőséghez is vezetnek. A menedzserbetegség kezelése egyenlő az életmód átalakításával, de olykor pszichológus bevonására is szükség lehet. ■ Sz. Zs.
