Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-16 / 165. szám

6 2011. JÚLIUS 16., SZOMBAT GAZDASÁG A BUX index 2011. július 15-én Nyitóérték: Záróérték: '22172 22089 15.30, akar Yortwi tőzsde nyitása fi 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.07.15. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Estmedia 381 14,75 196 Egls 18 750 2,29 70 0RC 2 135 2,15 0 Synergon 296 2,06 21 Richter 37 295 1,87 834 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft MTelekom 550-2,99 1832 ANY 771-1,53 4 OTP • 5 500-1,16 9 215 FHB 900-0,99 6 CIGPannónia 863-0,80 11 A BUX index az elmúlt napokban 22 800 22600 22484 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.15.) új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 45 750 MALMI BÚZA 2011. augusztus 47 500 TAKARMÁNYBÚZA 2011. augusztus 45300 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. szeptember 63800 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 107000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. július 15-én 1€ 1$ 1CHF f f f 270,82 Ft +1,89 Ft 191,55 Ft +2,59 Ft 234,31 +2,46 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.15.) Vételi Eladási 1 Budapest Báni 261,17 277,33 CIB Bank 258,88 280,46 Citibank 258,48 280,02 Erste Bank 261,82 276,90 FHB Bank 262,02 277,68 K&H Bank 261,97 277,07 MKB Bank 262,37 275,83 OTP Bank 264,96 278,54 Raiffeisen Bank 265,38 277,32 Teret nyerő tematikusok tévépiac A nézők fele a kis csatornákat nézi - Kiaknázatlan reklámhordozók Az elmúlt években jelen­tős átrendeződésen ment keresztül a magyar televí­ziós piac, egyre nagyobb közönségarányt hasíta­nak ki maguknak a tema­tikus csatornák. Egy friss felmérés szerint ráadásul a tematikusokon hatéko­nyabban lehet hirdetni. Németh Márk A jövőben tovább folytatódhat a tematikus tévécsatornák térnye­rése a kereskedelmi csatornák­kal szemben, a nézőközönségük pedig még mindig tartogat kiak­názatlan lehetőségeket a hirde­tők számára. Az Atmedia és a GfK Hungária friss közös felmé­rése szerint ugyanis a tematikus csatornák nézői befogadóbbak a műsorblokkokat elválasztó rek­lámokkal kapcsolatban: az azok­ban szereplő termékekre és szol­gáltatásokra közel 50 százalék­kal jobban emlékeznek, vala­mint többet is költenek a fo­gyasztási cikkek vásárlására, mint a kereskedelmi csatornák nézői. ■ A tematikus csatornák térnyerése a jövőben folytatódni fog. „A tematikus tv-adók megjele­nésének következtében - külö­nösen az utóbbi három évben - a piac jelentős átrendeződésen ment keresztül. Ennek eredmé­nyeként mára elmondható, hogy a nézők közel 50 százaléka a na­pi átlagos több mint négy tévé­zéssel töltött órában a kereske­delmi csatornákkal szemben a tematikus csatornák műsorkí­nálatát részesíti előnyben. Ez az arány 2007-ben még csupán 28,2 százalék volt. A nézettségi adatok ilyen mértékű megválto­zása azonban egyelőre nem von­ta maga után a tv-hirdetések ará­nyának hasonló változását, mely alapján kijelenthető, hogy Ma­gyarországon a tematikus adók nézőinek reklámpotenciálja még mindig tartogat kiaknázatlan le­hetőségeket” - fejtette ki vélemé­nyét a kutatás kapcsán Lukács Csaba, az Atmedia Kft. ügyveze­tő igazgatója. A tematikus adók térnyerése meglátása szerint a jövőben is NÉZETTSÉGI RÉSZESEDÉS NETTO REKLAMBEVETEL- RÉSZESEDÉS folytatódik, mint mondta, jelen­leg több mint 100 magyar nyelvű csatorna fogható, és ez a szám a következő években is minden bi­zonnyal növekszik. A tematikus adók közönségaránya is évről év­re nő, igaz, az egyre több csator­na miatt széttöredezik a piac. Mára a háztartásoknak csupán 18 százaléka az, amely csupán a három földi sugárzású adót fog­ja, a többi „multicsatornás”, átla­gosan 35-40 tévéadóval. A most bemutatott kutatás arra irányult, hogy feltérképezze a televízióné­zők fogyasztói szokásait ezen az átalakuló piacon, ugyanis erre vonatkozóan nem készült koráb­ban átfogó, komplex felmérés Magyarországon. A reprezenta­tív közvélemény-kutatás a hazai televíziós piac összes csatorná­jára vonatkozott. „A 2000 fő bevonásával vég­zett reprezentatív kutatás so­rán a nézők tévénézési attitűd­jeit vettük górcső alá, beleértve a reklámfogyasztási attitűdöket is” - mondta Bacher János, a GfK Hungária cégvezetője. Köz­lése szerint a kutatás eredmé­nyeképpen elmondható, hogy a nézők tábora nem homogén, vagyis nem léteznek kizárólag kereskedelmi vagy tematikus csatornát választó nézők. Álta­lánosságban azonban kiderült, Tévézéssel töltött idő* 2007 216 2008 219 2009 226 2010 244 * PERC FORRÁS: AGB NIELSEN a tematikus csatornák nézői sokkal elkötelezettebbek ked­venc adóik iránt, érzelmileg jobban kötődnek hozzájuk, mint az országos csatornák kö­vetői. Emellett a kutatás alátá­masztotta, hogy vannak olyan nézők, akik számára a tartalom sokkal fontosabb, mint maga a csatorna, vagyis a nézők akár egy-egy műsor megnézéséért is szívesen kapcsolnak át másik adóra. A televíziós tartalmak további vizsgálata pedig arra mutatott rá, hogy a kedvenc adások között legalább olyan számban vannak jelen a tema­tikus adók tartalmai, mint az országos kereskedelmi csator­nák műsorai, tehát ilyen tekin­tetben a tematikus tévécsator­nák felveszik a versenyt az or­szágos adókkal. A Médiatanács több szolgáltató ellen eljárást kezdeményezett közigazgatási eljárást kezde­ményezett a Médiatanács a vállalt műsorkvóták tavalyi teljesítésének elmaradása mi­att öt tévécsatornával szem­ben - írta pénteken az MTI. A műsorszolgáltatók az évi teljes műsoridejük több mint felében európai művet, több mint egyharmadában eredeti­leg magyar nyelven készített művet kell, hogy sugározza­nak. Az is törvényi előírás, hogy a leadott európai művek legalább tizedét, illetve az ere­detileg magyar nyelven készí­tett művek legalább hét száza­lékát tőlük független gyártó készítse. A vizsgálat megállapította: négy televízió, az Origó Life NetWork és Ozone Network, a Sanoma Digital Media 4-es csatorna és a Spektrum nem teljesítette a vállalt - ráadásul csökkentett - kötelezettségét, ezért közigazgatási eljárás in­dult ellenük. A műsorszerke­zeti követelmények terén az MTV 1-es csatornája halmo­zott fel elmaradást: nem telje­sítette a magyar, független gyártású művekre előírt hét százalékos műsoridő-arányú kvótát. Közigazgatási eljárás indult ellene. Magyar nyelvű csatornák száma* 2006 59 2007 61 2008 81 2009 85 2010 93 2011 101 * DARAB FORRÁS: AGB NIELSEN A reklámfogyasztási szokások vizsgálata során a megkérdezet­tek nagy része egyértelműen az országos kereskedelmi csator­nákhoz kötötte az őket zavaró, túl hosszúnak ítélt reklámblok­kokat, amelyek a megkérdezet­tek véleménye szerint a temati­kus adók esetében rövidebbek. Bacher János elmondása sze­rint ennek az érzetnek is kö­szönhető, hogy a tematikus csa­tornák nézői befogadóbbak ab­ban az esetben is, ha valójában hosszabb reklámblokkot kell nézniük a választott adójukon. A kutatás azt is egyértelműen alátámasztotta, hogy a temati­kus csatornák nézői a reklámok tartalmát közel 50 százalékkal jobban tudták visszaidézni, mint a kereskedelmi adók esetében. Ezek után nem meglepő az az eredmény, hogy az egyes termé­kekből átlagosan a tematikus csatornákat nézői az országos kereskedelmi adókhoz képest többet is fogyasztottak. „Nyúl-unk a munkáért” közhasznú programot hirdettek szociális gazdaság A szegényebb régiók falvaiban élő embereknek nyújthat megélhetést - 200 családdal indulhat Két meghatározó hazai „nyúlás” szövetkezet, a Zika Szövetkezet és a Nagyhajmási Gazdaszövet­kezet életre hívta „Nyúl-unk a munkáért” oktató-nevelő falukö­zösségi programot. A program a hátrányos helyzetű, elszegénye­dett régiók falvaiban élő csalá­doknak kínál lehetőséget megél­hetésük biztosítására és életkö­rülményeik javítására a nyulász- kodás segítségével. V. Németh Zsolt vidékfejlesztésért felelős ál­lamtitkár és Czomba Sándor fog­lalkozáspolitikáért felelős állam­titkár fővédnökségével útjára in­dult első, pályázati fázisban 200 hátrányos helyzetű család ismer­kedhet meg az élelmet és megél­hetést biztosító nyulászkodással. A program célja a magyar nyúltenyésztés hagyományai­nak felelevenítése, a nyulász- kodás megkedveltetése, vala­mint az emberek nyúlhússal kapcsolatos ismereteinek bőví­tése. A program megismerteti a családokkal a háztáji nyúlte- nyésztést, az állatgondozás fele­lősségét. A résztvevők emellett megismerkedhetnek a nyúlte­nyésztés jövedelemszerzési le­hetőségeivel, amely elindíthatja őket a vállalkozóvá válás útján. Czomba Sándor államtitkár kiemelte: növelni kell a szociális gazdaságok szerepét. V. Németh Zsolt egy olyan kezdeményezést ismert meg, ami mögött kiemel­kedő szakmaiság, megfelelő 3 ? 2 Jövedelmet hozhat a nyuszi, és a program segít a vállalkozóvá válásban anyagi erő, s a vezetők elkötele­zettsége áll. Javasolni fogja a program felvételét a Kiemelt Programok közé. Hisz benne, a kezdeti tíz falu 200 családjának sikere biztosítja a program to­vábbvitelét. Az akcióhoz csatla­kozott a Tetrabbit Kft., az Új Han­gya Integrációs Szövetkezet, az Alpha-Vet Kft., a Fehérkereszt Állatvédelmi Liga és az Agri- brands Europe Zrt., a Cargill Inc. magyar leányvállalata. A prog­ram pályázati szakaszának költ­ségeit 20 millió forint támoga­tásból biztosítják. Minden résztvevő családnak térítésmentesen adják többek között a nyúlketreceket, a te- nyészanyákat és bak nyulat. ■ Mindenhová eljuttatnák július is-augusztus 20-ig vár­ják a falvak jelentkezését, első sorban a 2000 fő alattiakat. 10 faluban 20-20 család juthat hozzá a nyulászkodáshoz szük­séges eszközökhöz, tudáshoz. Az első nyertesek ősztől kezdhe­tik el a nyúltenyésztést. Csővár Zsolt, a szervezőbizottság elnö­ke elmondta, Magyarország minden szegletébe eljuttatnák a programot. A 10 és 16 év közöt­ti gyermekeknek szeretnék meg­mutatni, hogy a háztáji gazdál­kodás legnemesebb hagyomá­nyait követve esélyt kaphatnak sorsuk jobbra fordítására, (www. nyulunkamunkaert. hu.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom