Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-11 / 160. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 11, HÉTFŐ TÜKÖR a ­Rendezni kell a portáinkat A lapban nemrég az egyik ol­vasó levelére válaszoltak a szolnoki önkormányzattól, hogy eljárást indítanak bizo­nyos ingatlantulajdonosok (te­rülethasználók) ellen. Mégpe­dig a környezet rendezése ér­dekében a városban, valamint az elhanyagolt Ingatlanok előt­ti közterületi részek rendezé­sére is felszólítják az ingatlan tulajdonosait. Olvastam, hogy az építéshatóság, a korábban bejelentésben kifogásolt in­gatlanokat helyszíni szemlén vizsgálja meg, és állapítja meg, hogy szükséges-e építésható­sági intézkedés. És ha igen, a tulajdonosok adatainak tisz­tázását követően, kötelezési el- járás keretében megteszi a szükséges lépéseket. Örülök, hogy így áll a hatóság a helyzethez, és remélhetőleg az ingaüan tulajdonosai elvég­zik a rájuk szabott kötelezettsé­geket. Sajnos ha Szolnokon vagy más településeken szétné­zünk, autóval arra járunk, több helyen látni romos, gondozat­lan portákat, bontásra váró há­zakat, ólakat, utcaszakaszokat. Szomorú, hogy sok család él Magyarországon, akiknek nem fontos lakókörnyezetük karban­tartása, nem igénylik portájuk rendezett küllemét. Jó lenne mielőbb - nekünk is, mint néhány európai ország te­lepülésének — oda eljutni, hogy legyen az önkormányzatoknak anyagi lehetősége arra, hogy a lakatlan, romos házakat lebon­tassa, vagy az arra érdemeseket felújíttassa, ha a gazdájának nincs rá pénze. Mert Nyugaton, néhány helyen már így történik, és a költségeket később behajt­ják a tulajdonosokon. B. K., Szolnok Továbbra is várjuk olvasóink véleményét, leveleit, fotóit az Új Néplap (5000 Szolnok, Mészá­ros L. út 2.) címére, illetve a zoltanne. szundMaxelspringer. hu e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP SZERKESZTŐSÉGE S001 SZOLNOK, MÉSZÁROS L. ÚT 2.) Egy orvos fényképezőgéppel tárlatA professzor szerint a szervezettség nagyon fontos az egészségügyben Több ezer képet készített már dr. Tóth Csaba pro­fesszor emeritus, a Deb­receni Egyetem urológu­sa, akinek Pásztorvilág a Hortobágyon címmel nyílt fotókiállítása a kar­cagi múzeumban. Daróczi Erzsébet — Úgy hat-hét éves lehettem, amikor édesapám először adott a kezembe fényképezőgépet. Attól kezdve pedig mindent, amit lát­tam, megörökítettem. Először magam dolgoztam ki a képeket fekete-fehérben — beszélt la­punknak a kezdetekről dr. Tóth Csaba professzor. - Amióta a di­gitális gépek divatba jöttek, az­óta még inkább kiterjedt min­denre a figyelmem. A karcagi huszonnyolcadik kiállításom két esztendő termése, s csupán a pásztorképek mintegy tizedré- sze lehet itt. A pásztorok világá­napban Székelyudvarhelyen operál, és ezen alkalmakkor ke­resi fel őket.- Sem matematikus, sem pe­dig statisztikus nem vagyok, de egy hozzávetőleges számot azért tudok mondani. Több ezer képet készítettem, ha hozzáveszem a szakmai fotókat, melyek köny­veimben és a szakfolyóiratok­ban jelentek meg, akkor nagyjá­ból öt-tízezer közötti lehet ez a szám. Többször mondták már nekem, hogy valójában két szak­mám van, még pedig az orvos és a fotós. Nem tudom eldönteni, hogy ez jó-e rám nézve, de a hi­vatásom és a szakmám sikerei­ből ítélve az első helyen az uro­lógia áll — vallja be a professzor, akin egyebek mellett azt is el­mondta, hogy amikor fénykép- felvételeket készít, nincs ked­venc témája. — Amikor egy-egy olyan pilla­nat adódik, ami úgy érzem visz- szahozhatatlan, azt örökíti meg az érzékelőn - fogalmazott. ­Dr. Tóth Csaba: többször mondták már nekem, hogy két szakmám van. Még pedig az orvos és a fotós. Ma már messziről így üdvözölnek: pmfrsszorkáni hát itt vagy te is, de jó látni tégm. Amikor a pásztorok között vagyok nagyon jól érzem magam, de inkább ők keresnek meg engem az urológiai klinikán. hoz már nagyon régóta vonzó­dom, Vókonyán, a Hortobágy kö­zelében szerettem meg ezeket az embereket. Ott ismerkedtem meg jó néhány igazi magyar em­berrel és kaptam kedvet a fotózá­sukhoz. Dr. Tóth Csaba lapunk ér­deklődésére elmondta, hogy ma már messziről üdvözlik. Még pedig valahogy így: pro­fesszorként, hát itt vagy te is, de jó látni téged. — Amikor a pásztorok között va­gyok nagyon jól érzem magam, de inkább ők keresnek meg en­gem az urológiai klinikán - tet­te hozzá a professzor. Dr. Tóth Csabának a pásztorfo­tók mellett egyébként több tema­tikus felvétele is van az erdélyi magyarságról, a székelységről. Mint ezzel kapcsolatosan meg­tudtuk minden három-négy hó­Minden képem kedvenc, sajnál­nék egyről is lemondani — tette hozzá. A fentiek, azaz a fotózás mel­lett dr. Tóth Csabát szakmájáról és hivatásáról, azaz az egészség- ügyrőlis kérdeztük. — A legtisztább válaszom az, hogy nem látom sehogy az egészségügy helyzetét. Nem lá­tok bele, nem én formálom - há­rította el a választ. - Ha így kel­lene operálnom, akkor bizony lelkiismeretlen lennék, ha bele­fognék egy műtétbe. Tisztán kel­lene mondani, jól tudom, de po­litikus nyelven nem tudok és nem is vagyok hajlandó politi­zálni. Hetven éven felül már csak követem az eseményeket, és dolgozom. Azt várom negy­venhét évi gyakorlatom után minden évben, hogy egy kicsit jobb lesz. Tudnia keli a szakorvosjelöltnek, hogy naponta mit kell csinálnia dr. Tóth csaba professzortól azt is megkérdeztük, hogyan látja a rezidensek képzését.- Nem tudják megoldani, mert ha volna is miből meg­emelni a fizetésüket, akkor a gyakorló orvosokét, professzo­rokét is meg kellene emelni. Nem ez a lényeg, a munkakö­rülmények sokkal fontosab­bak, mint a fix fizetés. Még egy'nagyon fontos dolog, hogy szervezettség legyen. Tudja az a rezidens, az a szakorvosje­lölt, szakorvos, hogy naponta mit kell neki csinálnia. Ez ami most van, az szerintem átláthatatlan. Én sem tudnám ezt megoldani, de vannak kö­rülöttünk országok, amelyek ezt megoldották. Úgy felpörög­tek a dolgok, a jövőt nem le­het megjósolni. Ha pénz len­ne, akkor sem lehetne megjó­solni. Ha valakit megfizetek, de nincs lelke, meg nincs érzé­se hozzá, akkor megint veszett fejsze nyele az egész. Évtize­dek alatt elromlott az egész, nagyon nehéz lesz visszahoz­ni. Oktatóként próbálom ráve zetni az orvosaimat arra, hogy értelmes munkát csinál­janak, mert a szakmában nem ismerek tréfát. Ott nagy' butaságot és összefüggéstelen­séget nem engedek meg. Ed­dig nyolc PhD-s szakembert neveltem, kilenc osztályvezető főorvos lett tanítványaim kö­zül, Szolnoktól Nyíregyházán át, szerte az országban. m ■ Ön szerint minden csak pénz­kérdés az egészségügyben? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: SZ0U0N.hu A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Városházi esték. Szolnok Megyei Jogú Város Önkormányzata új rendez­vénnyel várta a város lakosságát szombaton este. A városháza díszter­mében a Szolnoki Művésztelep alkotóinak munkáiból nyílt kiállítás, majd Szalay Ferenc polgármester a terem érdekességeit mutatta be. Ezt köve­tően az udvaron hangulatos koncerteket hallgathattak a jelenlévők. Óvatosságra intenek a szünidő alatt közlekedés A szülők ellenőrizzék gyermekük kerékpárját is A napsütés, a jó idő a szabadba vonzza a gyermekeket. Előkerül­nek a kerékpárok, görkorcso­lyák, gördeszkák, egyre több gyermek jelenik meg az utakon közlekedve gyalogosként is. A megyei baleset-megelőzési bizottság ezért kéri ebben az év­ben is a járművezetőket, hogy azokon a helyeken, ahol a gyer­mekek jelenlétére fokozottabban számítani lehet különösen kö­rültekintően, nagyobb óvatos­sággal közlekedjenek. Az adatok azt mutatják, hogy a nyári hónapokban megnövek­szik mind a gyermekek által okozott, mind az elszenvedett balesetek száma. A megyei bal­eset-megelőzési bizottság közle­ményében kéri a szülőket, hogy hívják fel a gyermekeik figyel­mét a gyalogos-, kerékpáros- és utasközlekedés legfontosabb szabályaira. Ellenőrizzék gyer­mekük kerékpárjának üzembiz­ajánlatos a szabadvizek ese­tében a megfelelő biztonsági feltételekkel ellátott kijelölt fürdőhelyek, ismert szabad strandok igénybevétele még abban az esetben is, ha né­hány kilométerrel többet kell kerékpározni vagy autózni a szabadvíz közeli kikapcsoló­tonságát, előírásszerű felszere­léseinek meglétét, működőké­pességét. A nyár velejárója a szabadvi­zek, szabad strandok környéké­nek látogatása a vakációzó dás reményében. Mivel a sza­badvizek hőfoka általában el­marad a strandfürdők hőmér­sékletétől, senki se feledje a fő szabályt, hogy a hőségtől fel- hevült testtel való vízbe ugrás még a jól úszóknál is könnyen izomgörcshöz, sőt vízbe fulla­dáshoz is vezethet. diákok körében. Ám jó tudni, hogy a szabadvizeken, folyókon, holtágakon, egyéb vízfelülete­ken általában megengedett a für­dőzés. De előfordulhat, hogy a kiválasztott helyen a fürdést táb­lával jelölve egyértelműen meg­tiltották. A további főbb szabá­lyok között kell kiemelni a hi­dak, kikötők, révátkelők és egyéb vízi műtárgyak 300 méte­res körzetében a fürdőzés tilal­mát. Nem megengedett a hajóút- ban történő tartózkodás sem. Kellő óvatosság szükséges az ismeretlen vizeken, hiszen a víz alatti, nem látható tárgyak, fa­ágak és egyéb akadály, illetve a folyókon gyakori örvények ko­moly veszélyt jelentenek. ■ Gondokat okozhat a túl hideg víz

Next

/
Oldalképek
Tartalom