Új Néplap, 2011. július (22. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-08 / 158. szám
12 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚLIUS 8., PÉNTEK Megmutatták, mi lesz, ha hétről nyolcra lép a Windows A Microsoft megmutatta, hogyan fest a jövőre érkező operációs rendszere, a Windows 8. A kezelőfelület sokat merít a Windows Phone 7 élő csempéiből (live tile), amelyek az egy-egy szoftver által közölt legfontosabb információkat anélkül mutatják meg a felhasználónak, hogy be kellene lépnie az alkalmazásba. A Windows 8 érintőkijelzőjén kétféle virtuális billentyűzetjelenhet meg. Egyrészt használható egy, a kijelző alján megjelenő klaviatúra, de a gombok a képernyő két szélére is küldhetők, ekkor jobb és bal hüvelykujjal nyomkodhatok. Megtalálható a korábbi verziókból megszokott asztal is, amelyet egérrel és billentyűzettel lehet használni. A Windows 8- hoz várhatóan elég lesz olyan számítógép, amelyen a Windows 7 is fut. ■ A szüretről is árulkodik a borkód Egyre több helyen találkozhatunk furcsa mintájú jelekkel, amelyek számtalan hasznos információt juttatnak el mobiltelefonra. Ezek a kétdimenziós vonalkódban, az úgynevezett QR-kódban (quick recognition codes) rejlő lehetőségeket a külföldi borászok már korábban felfedezték, nemrég azonban egy hazai pincészet is úgy döntött, ellátja palackjait a különleges kóddal. A Vylyan hátcímkékre kerül a kétdimenziós vonalkód. Leolvasásához egy kamerával és internetkapcsolattal rendelkező mobiltelefon kell, mely a kód segítségével a borbarátot azonnal a megfelelő internetes oldalra viszi, ahol a termőhelyen, a szüreti időponton és a borkészítés történetén át a kóstolásig mindent megtudható az adott borról a pdf-ként letölthető borinfó lap segítségével. ■ Kölcsönbe vett munkavállalók uniós előírás Decembertől a bérelt dolgozóknak is jár minden céges juttatás A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó napokban elfogadott jogszabályi változások elsősorban a dolgozóknak kedveznek. Képünk illusztráció. A bérelt dolgozók munkáltató szerint országosan (%) 2,45_ Off shore A bérelt dolgozók munkáltató szerint országosan (fő) Magyar Külföldi Offshore Tíz esztendeje, hogy hazánkban is létezik a munkaerő-kölcsönzés. Ez a fajta foglalkoztatási forma azonban a külföldi tulajdonban lévő vállalatoknál még sokkal elterjedtebb, mint a magyar cégeknél, és régiónként is nagy az eltérés. A kölcsönzött munkaerőre vonatkozó szabályok az év végével ismét változnak. Teleki József A munkaerő kölcsönzését eredetileg azzal iktatták törvénybe, hogy rendkívüli helyzetekben, átmeneti időszakokra, rugalmas keretek között tegye lehetővé a munkaerő foglalkoztatását. Elsősorban olyan gazdasági területeken, amelyeken szakaszos a munkával való ellátás, dömpingszerű a munkaerő-szükséglet. Az addig munkaközvetítéssel foglalkozó cégek új profilja lett a munkaerő-kölcsönzés. Körülbelül öt évre volt szüksége ahhoz a jogalkotónak és a szférának, hogy az új adminisztratív követelményekhez igazodni nem tudó vagy nem kívánó cégeket kiszorítsa. 2006-ban átfogó módosítás lépett életbe, mely igyekezett bezárni a kiskapukat. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége szerint mára letisztult a piac. Decembertől azonban ismét módosulnak a szabályok, melyek ezúttal leginkább a kölcsönbe vevő cégeket érintik. A munka törvénykönyve napokban elfogadott módosításának egyik elem ugyanis egy uniós irányelv átvétele volt. E tekintetben a legfontosabb változás, hogy életbe lép az egyenlő munkáért egyenlő bér. Azaz a kölcsönzött munkaerőt a belépése pillanatától ugyanazok a bérelemek (beleértve a 13. havi fizetést, a cafetériát), és jogok (az egyenlő bánásmód, a terhes nők védelme, a fiatal munkavállalók védelme, a pihenőidő) illetik meg, mint a rendes munkavállalókat. Ugyanakkor a kölcsönbevétel nem tarthat örökké. Legfeljebb öt évre kölcsönözheti ki ugyanaz a cég ugyanazt a munkást. A bérmunka lejárta után viszont szerződést kínálhat a kölcsönbe vevő vállalkozás a kölcsönzött dolgozónak. A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének adatai szerint tavaly összesen 608 cég végzett munkaerő-kölcsönzést. Közel 90 százalékuk magyar tulajdonú vállalkozás. A bérmunkapiac ma legalább 250 ezer főre hat ki közvetlenül foglalkoztatottként. A megyében tavaly tizenegy helyben regisztrált vállalkozás foglalkozik munkaerő-kölcsönzéssel. Volt ez a szám sokkal nagyobb is. 2002 és 2004 között 115 regisztrált közvetítő dolgozott ezen a piacon. 2008-ra ez a szám ötvenötre csökkent, s tavaly, amikor egyről kétmillió forintra emelkedett a vagyoni biztosíték összege, csak tizenegyen maradtak a terepen. Rajtuk kívül jelentős szeletet kanyarít ki a megye kölcsönzői piacából néhány nagy, multinacionális cég. A kölcsönző cégeken keresztül foglalkoztatottak nagy része olyan betanított, szakmunkás vagy érettségizett ember, aki nem tudott munkaügyi központon keresztül elhelyezkedni. Többségük 25-55 év közötti munkanélküli vagy pályakezdő. Nincs ráhatásuk arra, hogy kit alkalmazzanak január elseje óta a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégeknek is kell rehabilitációs hozzájárulást fizetni. E kötelezettség visszavonását szeretné elérni a munkaer&kölcsönzők szövetsége. Szerintük ugyanis ez a kötelezettség méltánytalan, mert a kölcsönbe adó vállalkozások nem tudnak a foglalkoztatásról dönteni. Arra ráhatásuk nincs, hogy a kölcsönbe vevő kit és mennyi ideig kíván foglalkoztatni. Nem „kényszeríthetik” tehát a kölcsönbe vevőket a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására. Miért éri meg így foglalkoztatni? ézsiás vencel, a jászfény- szarui Ézsiás és Társa Kft vezetője: - Leginkább a HR- tevékenység, tehát a munkaügyi feladatok átadása miatt éri meg a nagyvállalkozások számára a munkaerő-kölcsönző vállalkozások szolgáltatásainak igénybevétele. Lényegében a munkaerő-toborzástól, a bérkifizetésen, a szabadságon, betegállományon át, egészen a munkaviszony megszüntetésének minden adminisztrációs terhét átvállalja a szolgáltató. A megbízónak egyrészt nagyon sok szervezőmunka, illetve adminisztrációs teher kiváltása miatt éri meg, másrészt rendkívül rugalmasan alkalmazható megoldás mindez. BUDAY PÉTER DÁNIEL, ü Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft kirendeltség-vezetője: - A vállalkozás így gyorsan, rugalmasan jut munkaerőhöz. A kölcsönzés időtartama rugalmasan növelhető, esetleg csökkenthető, és mindig a megbízó által igényelt létszám áll rendelkezésre. Fontos szempont, hogy a munkaerő-kölcsönzés díja költségként elszámolható, így nem növeli a bérköltséget. Különösen előnyös lehet a kölcsönzés, ha a termelésben hirtelen lép fel munkaerőigény, mely lehet rövid, de akár hosszú távú is. De segíthet a szabadságolások esetén, illetve ha tartós betegség, vagy gyermekgondozás miatt esik ki dolgozó. Száguldás legálisan: a versenypályák bárki előtt nyitottak motorsport Mások veszélyeztetése nélkül tehetjük próbára magunkat és járművünket a nyílt napokon A fiúk többsége már kétévesen játék autót tologat és közben hangosan brummog hozzá, aztán még ki sem látszik a kormány mögül, már beül az apu kocsijába a volán mögé, s igazi eufóriát érez, amikor végtelennek tetsző várakozás után, 17 évesen végre megszerzi a jogsit és törvényesen is vezethet. A boldogság érzése még fokozottabban jelenik meg az első saját ver- da megszerzése kapcsán, legyen az bár egy sokat látott, ütött-ko- pott járgány. Sokak számára járművet vezetni többet jelent, mint eljutni egyik helyről a másikra. Vezetni öröm. Uralni a lóerőket, megtapasztalni a sebességet, amit saját erejéből képtelen lenne elérni az ember, egyik kanyar után a másikba küldve be a gépet egy hegyi úton, mosolyt csal a motorizáció szerelmeseinek arcára. Túl sokat hallani arról, hogy a közút tele van száguldozókkal. Motorosokkal, akik a gyalogátkelőhelyekkel sűrűn szabdalt belvárosi utcán próbálják ki, meddig gyorsul a gépük a következő kanyarig. Férfihormonok által diktált, lámpától lámpáig tartó presztízsversenyekkel. Sajnos balesetekkel is tele vannak a híradások. És sok esetben a vétlen marad ott. Pedig a közúti száguldozásnak van törvényes alternatívája. A sebesség iránti olthatatlan vágy kiélésére ott vannak a versenypályák. Nagyon jó eszköz erre például a gokart, ahol a kis teljesítmény ellenére a sebesség sokkal inkább érezhető, mint egy személyautóban, köszönhetően az alacsony üléspozíciónak és a karosszéria hiányának. A lapos, kemény rugózású gépekkel olyan kanyarsebességet lehet elérni, mint kevés utcai autóval. Aki arra kíváncsi, hogy mire képes a saját autója, motorja, annak is van lehetősége ezt kipróbálni, hiszen a legtöbb versenypályán (amelyekből persze lehetne több is) pár tízezer forintért a nyílt napokon alkalom nyílik a másokat nem veszélyeztető, versenytempójú közlekedésre. Ilyenkor akár a Forma-l-es tévéközvetítésekből ismert pályán is kipróbálhatjuk, meddig merjük „beereszteni” autónkat a kanyarba, mielőtt fékezni kezdünk. Aki megengedheti magának, versenyzőiskolába is beiratkozhat, ahol profi versenyzők árulják el, hogyan lehet a leggyorsabban áthaladni egy kanyar- kombináción, mikor keü fékezni, hogyan kell a kormánnyal bánni. Es a frissen megszerzett tudást igazi versenyautóban is ki- z próbálhatjuk. Mellesleg ezek a I pályán szerzett tapasztalatok f kritikus helyzetben, a közúton J is jól jöhetnek. I ■ Cs. G. P. A versenypályákon bárki kiélheti sebesség iránti szenvedélyét
