Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-06 / 131. szám

Sztrájkkal indulhat a következő tanév tüntetés Elbocsátásoktól és iskolabezárásoktól tartanak a demonstráló pedagógusok Öt közoktatási szervezet több ezer tanárt mozgósított tegnap a budapesti tüntetésre Több ezer tanár demonst­rált a tegnapi pedagógus­napon Budapesten, hogy tiltakozzon a kormány oktatási reformprogramja ellen. Ha a következő' hó­napokban nem sikerül megegyezni, a szeptembe­ri iskolakezdéskor akár országos sztrájk is lehet. AS-összeállítás Az ország legkülönbözőbb pont­jairól érkeztek pedagógusok, szakszervezeti tagok tegnap ar­ra a budapesti tüntetésre, ame­lyen öt közoktatási szervezet fe­jezte ki nemtetszését a kormány oktatási és szakképzési reform- J programja ellen. Galló Istvánná, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke el­mondta, a megmozdulást többek között azért szervezték, mert a miniszterelnök nem jelölt ki egy a kormányát képviselő személyt, akivel az oktatáspolitikai változ­tatásokról egyeztethettek volna. Meggyőződésük, hogy az oktatá­si intézmények államosítása nagyarányú intézménybezárás­sal, illetve 30-40 ezer pedagógus elbocsátásával járna. A szervezők tájékoztatása alapján több mint tízezer, más becslések szerint három-négy­ezer fős megmozduláson a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetének (PDSZ) elnöke ki­jelentette: nem akarják, hogy ró­luk nélkülük döntsenek. Mend- rey László szerint ha nem jutnak megegyezésre a kormánnyal, el kell gondolkodniuk, hogy ősszel, a tanévkezdéskor sztrájkoljanak jogaik érvényesítése érdekében. A szakszervezetek nevében Muity Mária, a Magyar Zenemű­vészek és Táncművészek Szak­szervezetének titkára egy a kor­mánynak címzett petíciót adott át az oktatási államtitkárságnak. A dokumentumban a tízszázalékos béremelés mellett azt követelik, hogy az oktatási intézmények fenntartásáról, finanszírozásáról ne a kormányhivatalok, hanem a fenntartók döntsenek, így a mun­Mennyit dolgoznak? A közoktatásban mintegy 176 ezer pedagógus, a fels& oktatásban 25 ezer oktató dolgozik. A Tárki-Tudok ku­tatása szerint az osztályter­mi pedagógusok heti átlagos munkaterhelése 51 óra. Heti 18,5 órát töltenek osztályter­mi tanítással, 1,9 órát pedig nem osztálytermi oktatással (korrepetálás, szakkör). A munkaterhelés egynegye­de megy felkészülésre és ér­tékelésre, másik egynegyede adminisztrációra, 15 száza­lék pedig egyéni szakmai fej­lesztésre. A pedagógusok leginkább az adminisztrá- ciós/szervezési munkákat érzik tehernek az iskolában. káltatói jogkörökről, a pedagógu­sok munkaidejéről, a kötelező óraszámról, a bérezésükről és a juttatásaikról se nélkülük ha­tározzanak. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kormány csökkenteni akarja a tankötele­zettség idejét, illetve a felsőokta­tási hallgatók számát. Az oktatási államtitkárság va­sárnap közleményben reagált a tüntetésre. Szerintük a készülő közoktatási törvény koncepciójá­ról a törvényben előírt kötelezett­ségén felül jóval több egyeztető és informális megbeszélést foly­tatott a pedagógusok szakmai és érdekvédelmi szervezeteivel. Szijjártó Péter, a miniszterel­nök szóvivője kiemelte, hogy a kormány az oktatási rendszer át­szervezéséről a szociális konzul­táció eredményének megisme­rése után dönt. Az oktatási rend­szer átszervezésének előkészíté­se az államadósság legyőzése és Magyarország megújítása kere­tében zajlik - tette hozzá. Az MSZP viszont úgy véli: a kormány az oktatás területén ter­vezett változtatásokról nem kér­dezte meg a pedagógusokat, a szakszervezetekkel történő ér­dekegyeztetés helyett pedig csak igazgatókkal levelezik. Az ellen­zéki párt szerint a kabinet a kö­vetkező évekre 30 ezres létszám- leépítést tervez az oktatás terüle­tén, az állásukat megtartó peda­gógusok pedig óraszámemelés­sel, illetve túlóra-, szakkör- és he­lyettesítési pótlékuk megvonásá­val számolhatnak. rerl tje-------------------;--------­Harminc évre ítélték a volt pénzügyminisztert Egyiptomban korrupció és hivatali hatalommal való visszaélés miatt távollété­ben harmincévi börtönre. ítélték Juszef Butrosz-Gáli volt pénzügyminisztert. Az Interpol által körözött But- rosz-Gálinak 70 millió egyiptomi font (több mint 8 millió euró) pénzbünte­tést is fizetnie kell, mivel tárcája büdzséjéből finan­szírozta parlamenti válasz­tási kampányát. Horvátországban XVI. Benedek A felbomló családi értékek riasztó mértékére hívta fel a figyelmet a pápa, aki Hor­vátországban a családvéde­lem és a vallástól való elfor­dulás miatt emelt hangot százezrek előtt. XVI. Bene­dek arra szólított fel, hogy olyan törvények szülesse­nek, amelyek anyagilag tá­mogatják a családokat a gyermekek vállalásában és oktatásában. Meghalt egy újabb al-Kaida-vezető AMERIKAI légicsapásban éle­tét vesztette Mohammad Iljasz Kasmiri, az al-Kaida egyik magas rangú tagja Pakisztán északnyugati ré­szén - közölte a pakisztáni titkosszolgálat. A 47 éves Kasmiri a nemzetközi ter­roristahálózat pakisztáni műveleti vezetője volt. HIRDETÉS Magyarország háborúban áll az államadóssággal Magyarország háborúban áll az államadóssággal és a munkanél­küliséggel, s csak úgy nyerheti meg, ha helyreáll a munka meg­becsülése - hangoztatta tegnap Orbán Viktor Kötésén. Szijjártó Péter közölte, a kormányfő arra kérte a rendezvény résztvevőit, hogy az államadóssággal és a munkanélküliséggel zajló hábo­rút vegyék komolyan, mert „ha mi nem győzzük le az államadós­ságot és a munkanélküliséget, ak­kor azok győzik le Magyarorszá­got”. Orbán szerint ezt a háborút egyetlen módon lehet megnyer­ni: a munka megbecsülésének helyreállításával, beleértve a két­kezi, fizikai munkát is. Szijjártó közölte: a zárt találko­zón elhangzott, hogy az ország megújítása érdekében folytatni kell az adócsökkentést, a bürok­rácia visszaszorítását, az Új Szé- chenyi-tervet, a munkavállalás feltételeinek könnyítését, és nagyszabású közmunkaprogra­mokat kell indítani. A találkozót 2004 óta rende­zik meg fideszes politikusok és a jobboldali értelmiségi hold­udvar részvételével a Somogy megyei településen; a tanács­kozások nem nyilvánosak. A most vasárnapi azért lehetett a kilencedik találkozó, mert ta­valy két alkalommal is meg­szervezték azt. ■ A rendvédelmisek nem engednek követeléseikből A következő miniszterelnöki egyeztetésen sem enged eddigi követeléseiből a Belügyi és Rend­védelmi Dolgozók Szakszerveze­te (BRDSZ) - döntött tegnap a végrehajtó testületük. Bárdos Ju­dit, a BRDSZ főtitkára közölte, a szakszervezet „nem fogad el és tudomásul sem vesz semmiféle olyan tartalmú kormányzati ajánlatot, amely az aktív, hivatá­sos rendvédelmi dolgozók, illetve a már szolgálati nyugdíjban lé­vők megszerzett jogait megvon­ja, valamint korlátozza”. Mind­ezek ellenére a tervezett kormányfői egyeztetésen részt kíván venni és véleményt nyilvá­nítani a kialakítandó életpálya, a bér- és illetmény-nyugdíj rend­szerről. A BRDSZ felhívja a kor­mány figyelmét arra, hogy „az egyes politikai tényezők által kü­lönböző negatív jelzőkkel illetett munkavállalóknak kell a minisz­terelnök által is igényelt rendet fenntartani - ehhez viszont az érintettek által elfogadható felté­teleket a kormánynak kell meg­teremteni”. A fegyveres és rend­védelmi szervek 13 szakszerve­zete hétfőn ül össze, hogy egysé­ges állásponttal álljanak a kor­mány elé. Az újabb kormányfői találkozó hétfő délután vagy kedd délelőtt lehet. ■ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom