Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

2011. JUNIUS 1., SZERDA KOZELET ESI Kilencvenkét éves korában elhunyt Josef von Ferenczy, Németországban élő, magyar származású, Európa-szerte ismert és elismert médiamenedzser. Közvetítésév vetette meg lábát az országban az első nagy külföldi sajtóbirodalom, az Axel Springer, és a rendszerváltás előtt ő kezdeményezte az SOS Gyermekfalu létrehozását. „Csak átszervezéssel nyerhetünk" értékelés A kormányfő szerint heti ötnapi munkából nem lehet megélni Orbán Viktor: Mindenkinek meg kell barátkoznia a gondolattal, nem fizetnek a munkaképeseknek segélyeket Hoffmann négyszemközt tisztázna Pokornival „szándékom nem változott, a nyilvánosság kizárásával kívánom tisztázni, helyes vagy helytelen, ha az Or­szággyűlés szakbizottságá­nak kormánypárti elnöke (azaz Pokorni Zoltán) folya­matosan a médiában bírálja a kormány és az államtit­kárság intézkedéseit” - kö­zölte Hoffmann Rózsa okta­tási államtitkár. Dohányzás razziára készül az ANTSZ a dohányzást szigorító, ja­nuárban hatályba lépő tör­vény betartásának komoly ellenőrzésére készül az ÁNTSZ. Egy munkahelyen a füst és a csikk is egyértel­mű jel lehet. MSZP: ez nem közmunka, ez munkaszolgálat AZ MSZP SZERINT a kormány az elmúlt napokban vilá­gossá tette, hogy az új köz­munkaprogram egyetlen célja az állástalanok meg- rendszabályozása, a kabi­net közmunka helyett mun­katáborokat akar. Szűcs Erika kijelentette: a munka­táborokban „munkaszolgá­latosok dolgoznak majd ”0 belügyi felügyelet alatt”. Ez szerinte a helyi gazdaság élénkítése helyett a társa­dalom peremére sodródott állástalan százezrek ellen irányul. Szűcs elégedetlen a tervezettel A kormány egyéves műkö­dését értékelte hétfőn Or­bán Viktor miniszterel­nök. Addig nem nyugszik, amíg valaki kevesebbet keres most, mint az adó­rendszer átalakítása előtt. Vég Márton Orbán Viktor miniszterelnök a kormány elmúlt egyéves munká­ját értékelve tegnap leszögezte: megtörtént a gazdaságirányítás politikai fordulata. „Látható, hogy a gazdaság növekedésnek indult, jelentősen csökken az államadós­ság szintje, növekszik a foglalkoz­tatottság" - fogalmazott. A mi­niszterelnök úgy látja, hogy az év második felében nőni fog a fo­gyasztás és a beruházások és el­indulnak az első közmunkaprog­ramok. „Mindezek hatására rendbe tesszük a költségvetést”- tette hozzá Orbán Viktor. Az Új Széchenyi-terv és az adórendszer § átalakítása révén pedig jelentős 3 forrásokat juttatnak a vállalkozá- 1 soknak. Egyértelművé tette: min- J derűdnek meg kell barátkoznia s azzal a gondolattal, hogy nem fi­zethetnek munkaképes embe­reknek segélyeket és nyugdíja­kat, amikor temérdek elvégzendő dolog van. „Mindenkinek kíná­lunk munkát, de nem fogadhat­juk el a kiskapukat” - magyaráz­ta Orbán Viktor. Ugyanakkor megígérte: addig nem nyugszik, amíg valaki kevesebbet keres most, mint az adórendszer átala­kítása előtt. Úgy látja, hogy hábo­rúban állunk az államadóssággal és a munkanélküliséggel, ezek nem kihívások, hanem ellensé­gek. „Ha nem győzzük le őket, ak­kor ők győznek le minket. Ha mindazt átszervezzük, ami e nél­kül hónapról hónapra újrater­melné az adósságunkat, akkor nyerhetünk, de csak akkor” - hangsúlyozta. A kormányfő óriá­si eredménynek tartja, hogy ed­dig Magyarországnak sikerült a saját útját járni, nem bizonytala­nodott el akkor sem, amikor kül­földről bírálták a bankadót, az IMF-ről való leválást. „Ezekért most sokan irigyelnek minket” - vélekedett. Orbán Viktor szerint a kettős állampolgárság ügye, a radikális adócsökkentés, a politi­kai osztály megfelezése és a la­káshitelesek megsegítése mind olyan programok voltak, amelyek megvalósításában sokan kétel­kedtek, de ennek ellenére sike­rült őket megvalósítani. „Akkor fogom támogatni a vasárnapi nyitva tartás eltörlését, amikor meg lehet majd élni Magyaror­szágon 5 nap munkából. De ad­dig nem” - üzent a KDNP-nek a kormányfő. Ennek nagyon örült Demján Sándor, a Vállalkozók Or­szágos Szövetségének (VOSZ) ügyvezető elnöke, aki Orbán Vik­tor előtt felszólalva éppen a va­sárnapi boltzár ellen érvelt. Az üzletember jó lépésnek nevezte az euró bevezetésének elhalasztá­sát és a közös európai adómérték elutasítását. Ugyanakkor elfogad­hatatlannak nevezte például a bérkommandó tevékenységét, és úgy vélte, a kormánynak többet kellene egyeztetnie a szociális partnerekkel. Demján Sándor kritizálta a kormányt amiért az nem preferálta a termelést és nem vette le a termelési ágazatról az adóterhelést. „Hiányolom, hogy a kormány nem alapított ál­lami vállalatokat például a mező- gazdaság területén. Másfélmillió termelő ember kell” - magyaráz­ta a VOSZ ügyvezető elnöke. Em­lékeztetett: a kormány olyan hely­zetben vette át az országot, ahol hitelből vacsorázott mindenki Magyarországon. Ezért szerinte az Európai Unió nem volt tole­ráns, amikor nem engedte meg, hogy a gazdaság lendületet kap­jon egy többletköltségvetési hi­ánnyal. Az elmúlt egy év főbb eseményei júniusban a frissen alakult kormánynak minden idők egyik legnagyobb árvize jelen­tette az első feladatot. Ekkor hirdették meg az első gazdasá­gi akciótervet júliusban döntöttek a bank­adóról, megszűnt az öröklési és ajándékozási illeték egyenes ági rokonok között, és betiltot­ták a devizaalapú jelzálog be­jegyzését. augusztusban elindult az Új Széchenyi Kártya Program, be­vezették az egyszerűsített foglal­koztatást, és szigorodott a bün­tető törvénykönyv. szeptemberben szabad lett a pálinkafőzés, és megnyitottak több, korábban bezárt kispos­tát, valamint vasúti szárnyvo­nalat. októberben a legtöbb feladatot a vörösiszap-katasztrófa adta, emellett a miniszterelnök meg hirdette a második gazdasági akciótervet NOVEMBERBEN hatályba lépett a bajba jutott lakáshiteleseket se­gítő törvénycsomag. decemberben a kormány dön­tött a kötelező magánnyugdíj­pénztári tagság megszűnéséről és a magánpénztári nyugdíjva- gyon állami kézbe vételéről. januárban Magyarország átvet­te az EU soros elnöki tisztségét. Ekkor lépett hatályba az egy­kulcsos adórendszer, és ekkor­tól igényelhetik a kettős állam- polgárságot a határon túli ma­gyarok. februárban egyszerűsödött az örökbefogadás, és létrehozták a 250 milliárd forintos stabili­tási alapot. márciusban a kabinet bejelen­tette a Széli Kálmán-tervet, meg­hosszabbította a kilakoltatási moratóriumot. áprilisban a parlament elfogad­ta az új alaptörvényt. májusban az állam visszavásá­rolta részesedését a Mólban, valamint aláírták a bankszövet­séggel a devizahiteles mentő­csomagot. Medián: a többség csalódott az MSZP szerint nevetséges, hogy a kormányfő a vasárna­pi munkavégzést tartja az egyik legsúlyosabb problémá­nak. Korózs Lajos furcsállta, hogy a kabinet a felismerés el­lenére radikális lépésekkel súj­totta a munkavállalókat, lehe­tővé téve a többi között a hét végi és éjszakai pótlék csök­kentését Az IMP szerint a kormányzat egyéves tevékeny­sége az alkotmányosság felszá­molásáról szólt A Medián-fel- mérés szerint míg tavaly júli­usban a megkérdezettek több mint fele (53 százalék) pozití­van értékelte az új kormány tevékenységét tavaszra ez az arány 33 százalékra csökkent Ratko Mladics úton van Hágába Ratko Mladics volt boszniai szerb tábornok egy repülőgép fedélzetén útban van Hága felé - közölte a szerb igazságügyi miniszter Belgrádban. Snezana Malovics elmondta: a háborús bűncselekményekkel vádolt volt hadseregparancsnokot ki­adták a hágai Nemzetközi Tör­vényszéknek. A szerb igazság­szolgáltatás tegnap elutasította Mladics ügyvédeinek a felleb­bezését, amelyet a védők a ki­adatás ellen nyújtottak be. Mladicsot hat napja fogták el, az 1992-1995 közötti boszniai háborúban népirtásért, embe­riesség elleni bűntettekért és háborús bűncselekményekért vonják felelősségre. ■ Összecsapás. Polgárháborús helyzet alakult ki Jemenben, miután a hadsereg és a legerősebb helyi törzs fegyve­resei többször Is összecsaptak egymással. A lázadók rakétákkal lőtték a jemeni kabinet épületeit, a fővárosban, Szaanában pedig kedd hajnal óta folyamatosan szólnak a fegyverek. A Külügyminisztérium az ország elhagyá­sára kér minden magyart. Bajnai: 2001-től a hibák egymásra rakódtak 2001 óta több kormány hibái so­dorták Magyarországot az ösz- szeomlás küszöbére 2008-ra, ezért kellett azonnal pénzt kérni az ország polgáraitól 2009 tava­szán - mondta Bajnai Gordon volt kormányfő az ál­lamadósság-növeke­dés okait vizsgáló al­bizottság tegnapi ülé­sén. A GDP arányá­ban számolt államadósság a 2002-es 53 százalékról 2010-re 82 százalékra növekedett. Bajnai szerint az okok között előkelő he­lyen szerepel, hogy 2001-től 2006-ig a jóléti kiadások a GDP 26 százalékáról 32 százalékára növekedtek. Az államadósság el- száüásáról elmondta: a tartósan Túl ambiciózus volt az autó­pályaépítés. megbomlott egyensúly miatt ala­kult ki katasztrofális helyzet, „többet költött az ország, mint amennyit termelt”. Bajnai ezért kiállt a megszorítások szükséges­sége mellett. Elismerte: az erő felett végzett infra­strukturális fejleszté­sek is hozzájárultak az eladósodáshoz, az autópálya-építési program például túl ambiciózus volt. „A 2009-es gazdasági hely­zet nem magyarázható világgaz­dasági problémákkal. Hibás gaz­daságpolitikai döntések, a közér­dek helyett a magánérdek érvé­nyesülése juttathatta a tönk szé­lére az országot” - mondta Szij- jártó Péter, fideszes politikus. ■ ( *

Next

/
Oldalképek
Tartalom