Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-06 / 131. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 6., HÉTFŐ 5 MEZŐTÚR Hosszú évek óta folyamatosan fogy és öregszik a város lakossága Egy diák a szülővárosáról tanulmány Hogyan válhatnának élhetőbbé a településeink? Folyamatosan fogy Mezőtúr né­pessége — olvasható egy városi képviselő-testület elé került anyagban. Ez pontosan egybe vág az országos folyamatokkal, de attól még riasztó lehet. A pol­gármesteri hivatalban készült összeállítás szerint 2008-ban még 18 426 ember mondhatta magát túri polgárnak, míg egy évvel később már csak 18 245. Tavaly, 2010-ben további száz­harmincas veszteség érte a vá­rost, és ha a folyamat nem törik meg, úgy idén már 18 ezer alá csökkenhet a népességszám. Hasonló tempóban fogy sajnos a 0-18 éves korosztály is. 2008- ban még 3488 tizennyolc éven aluli fiatal élt a városban, addig egy évre rá már csak 3415. A ta­valyi évre újabb lépcsőt ugrott át a város, már csak 3308 ifjú me­zőtúri számláltatott a települé­sen. A település tehát nemcsak fogy, de öregszik is. ■ Mitől lett vajon milliárdos a forráshiány? Mezőtúr önkormányzatának 2011-re elfogadott költségvetése jókora meglepetést is tartogatott az érdeklődők számára. Mintegy 1,4 milliárd forint forráshiány szerepel a dokumentumban, és ez egymilliárdos növekedés az előző évhez képest. Dr. Lengyel Györgyi, a megyei kormányhi­vatal vezetője nemrég „számvite­li szempontból aggályosnak” mi­nősítette a hatalmas számot. Magyarázatért Varga Zoltán­hoz, a mezőtúri polgármesteri hivatal pénzügyi irodájának ve­zetőjéhez fordultunk. Ő elmond­ta: a jókora növekmény oka az, hogy az önkormányzat újonnan választott könyvvizsgálója sze­rint - a vonatkozó szabályválto­zások értelmében - a kötvény- terhet be kell építeni a költségve­tésbe. így lett a valóban reális 3- 400 millió forint helyett 1,4 mil­liárd a tervezett hiány.- Tudjuk, hogy más kötvény- kibocsátó önkormányzatok nem tették meg ugyanezt, de ez le­gyen az ő dolguk - jelezte lapunknak az irodavezető. - Mi hallgattunk a saját könyvvizsgá­lónkra - tette hozzá. ■ Nagy fába vágta fejszéjét egy fiatal mezőtúri főis­kolás. Dolgozatot írt, ami­nek ezt a címet adta: A kihasználatlan lehetősé­gek városa, Mezőtúr. Jól sikerülhetett a munka, mert a diákköri tudomá­nyos pályázati sikerek mellett, őszre még a Deb­receni Egyetemre is meg­hívták előadást tartani a szerzőt. L. Murányi László Azt, hogy Mezőtúr a kihaszná­latlan lehetőségek városa, azt nem Molnárné Sipos Tímea 28 éves, levelező tagozatos főisko­lai hallgató állapítja meg először, s valószínűleg nem is utoljára. A Szolnoki Főiskola másodéves gazdasági vidékfejlesztési agrár­mérnök szakos hallgatója azon­ban nem elégedett meg ennyi­vel, hanem megpróbálta rend­szerbe foglalni megállapításait, miként a hozzájuk kapcsolódó, lehetséges „gyógymódokat” is. — Az eredeti célom az volt a dolgozattal, hogy bemutassam: a szülővárosom miként használ­ja ki, illetve hagyja veszendőbe menni a meglévő adottságait - magyarázta az immár másod­éves diák, aki jelenleg pedagógi­ai asszisztensként dolgozik a te­lepülés egyik általános iskolájá­ban. - A célom mostanra már annyiban változott, hogy szeret­ném, ha az általam leírtak vala­milyen módon hasznosulhatná­nak is, Mezőtúr javára. A dolgozatcimbe is kiemelt „ki­használatlan lehetőségek” szám­bavételekor csupa olyan értéket vett fel a képzeletbeli listájára, amelyek a múltban meghatáro­zóak voltak a város életében: az iskolavárosi hagyományokat, a fa­zekaskultúrát, a vasút szerepét, a termálvizet, a kór­ház jelenlétéből fa­kadó magasabb or­vosi szolgáltatáso­kat és ellátást, Me­zőtúr sok szem­pontból előnyös geológiai, vízrajzi, mezőgazdasági helyzetét, hogy csak néhányat emeljünk ki a sok közül. Molnárné Sipos Tímea és az ő városa, Mezőtúr; a cél egy élhetőbb város kialakítása lenne...- Dolgozatom második része arról szól, hogy miként, milyen módokon lehetne ezekre a ha­gyományokra alapozva, újra él­hetőbb településsé változtatni a várost. Próbáltam olyan rend­szerbe foglalni az általam java­solt módszereket, megoldásokat, amely lehetővé teszi azok adap­tálását is, más hasonló helyze­tű, a kilábalás útját kereső tele­pülésekre. A gondolkodásom alapja az, hogy a helyzetünkön a meglévő adottságaink kihaszná­lása javíthat érdemben. Ilyen le­A dolgozat, ami talán elindíthat valami változást hét például a szolgáltatási szek­tor újbóli fejlesztése, de gondol­hatunk a település alternatív energiával való ellátására, vagy éppen bizonyos mezőgazdasági projektekre is. A lényeg, hogy történjen végre valami, mert mi­nél tovább habozunk, totojá­zunk, annál nehezebb lesz ér­demben változtatni a helyzetün­kön, annál jobban konzerválód­nak a jelenlegi állapotok. BEMUTATOTT A tudományos diákköri dolgozat, és a siker útja még az előző tanévben tör­tént, hogy Molnárné Sípos Tí­mea írt egy faluszociológiai dolgozatot a hasonnevű tan­székre. Ez volt az első, még ke­vésbé kidolgozott verziója a később nagy figyelmet keltett, és sikeres tanulmánynak. A témavezető, jó szemmel, észrevette, hogy érdekes az anyag, ezért arra ösz­tönözte diákját, hogy ké­szítsen belőle tudomá­nyos diákköri (TDK) dolgozatot, és adja be a pályázatra. A helyi megméretésen má­sodik lett a mező­túri kihasználat­lan lehetőségek­kel foglalkozó anyag, így a szerzője részt vehetett az Or­szágos Tudományos Diákköri Konferencián. Idén április 6- 8-án így Keszthelyre vitte Tí­mea a dolgozatát, és rövid előadást - úgynevezett pre­zentációt — is tartott belőle. Aki hallotta, tanúsíthatja: jól sikerült. Az egy-egy előadóra szánt 5 perc értékelési és vita­időt túllépve, bő negyedórán át kérdezték - s nem pedig bírálták - a tudós értékelők a mezőtúri diákot, majd pe­dig megszületett a megtisztelő felkérés: tartana az ősszel előadást a Debreceni Egyete­men, a kihasználatlan lehető ségek városáról... A közalapítványé lesz a Takács-tanya hónapok óta folyó vita végé­re tett pontot május 26-án a mezőtúri képviselő-testület azzal, hogy úgy döntött: a Kö­rös peresi holtágán lévő kép­zőművészeti alkotótelepet a régi tulajdonos, a Mezőtúr Művészeti Közalapítvány tu­lajdonába adja. Ezzel egy idő­ben az önkormányzat részé­re haszonélvezeti jogot je­gyeztetnek be az ingaüanra. A túri fazekasok Szentendrén A mezőtúri fazekasokra is ráakadhatnak e hét végén azok az érdeklődők, akik Szentendrén, a skanzen vá­sári forgatagában tervezik tölteni a pünkösdi hétvége valamelyik napját. A mező­túri csoportot a Kisalföld tájegység jánossomorjai há­zában helyezték el a szerve­zők - tájékoztatta lapunkat Pusztai Zsolt, a Túri Faze­kas Múzeum igazgatója. Eredményesen teltek a közös esztendők évek óta jól működik Mező­túr és Mesterszállás közös körjegyzősége, ezt állapítot­ták meg a napokban a túri önkormányzatnál. Mezőtúron 39, Mesterszálláson 25 képvi­selő-testületi ülést „szolgált ki” tavaly a közös hivatali ap­parátus; Túron 26, Mester- szálláson 19 rendeletet alkot­tak általa előkészítve. A váro­si képviselők 303, a községi­ek 169 határozatot hoztak. Jól kamatozik a kötvényvagyon elkészítette idei első ne­gyedéves beszámolóját a mezőtúri önkormányzat 2008-ban kibocsátott, 1,8 milliárd forint összegű köt­vény bevételének kezelésé­vel megbízott tanácsadó cég. A 2011. január 1. és március 31. közötti időszakban össze­sen 25 pénzügyi művelet történt, és az önkormányzat ez idő alatt összesen 16 mil­lió 999 ezer forint kamatbe­vételre tett szert. SZ0U0N.hu További mezőtúri információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Képviselőik találkoztak a mesterszállásiakkal Közmeghallgatás volt május 27- én, pénteken Mesterszálláson. A törvény az önkormányzatok fel­adatává teszi, hogy évente leg­alább egyszer közvetlenül is le­hetőséget adjanak polgáraiknak a képviselő-testülettel való köz­vetlen kommunikációra. Egy he­te a mesterszállási önkormány­zat is a lakosság elé tárta a múlt év már elkészült zárszámadásá­nak számait, illetve az idei évre szóló költségvetési tervet. A pénzügyeken túl, a mintegy hetven megjelent falubéli érdek­lődő meghallgatta a területileg il­letékes Kunszentmárton Városi Rendőrkapitányság jelentését is. A beszámolóból kiderült: a falu „szembe megy” a környék bűnö­zési folyamataival, miután itt nem nőtt, hanem jelentősen csökkent az ismertté vált bűn­esetek száma. A kapitányság tel­jes területén ugyanis másfélszer annyi bűncselekmény vált is­mertté tavaly, mint egy évvel ko­rábban, Mesterszálláson viszont 18-ról 13-ra csökkent a számuk. A megjelent polgárok hozzá­szólásai többnyire a község rend­jéről, rendezettségéről szóltak, és azt firtatták, hogy miért nem lép fel erélyesebben a polgármesteri hivatal a gyomos, rendezetlen porták gazdáival szemben. Kiss Gábor polgármester ígéretet tett arra, hogy a továbbiakban a hiva­tal határozottabban kéri majd számon a vétőket. ■ BÉKÉS MEGYE Turulszobrok, a mezőtúri városháza emeleti folyosóján látható Katona Bernadette fotóművész kiállítása. A képek a Kárpát-medencében találha­tó turulszobrokat örökítik meg, köztük a megyénkben és a városban ta­lálhatókat is. A kiállítás a Trianon-emlékünnepségek sorába illeszkedik. Környezetvédelmi nap az idősek túri otthonában A Környezet- és Természetvédelmi Napok programsorozata keretén belül érdekes rendezvényre került sor pénteken Mezőtúron, a „Bíró Kálmánná Bakos Ilona” Idősek Otthonában. Mottóként a szerve­zők ezt a mondatot tűzték zászla- . jukra: Környezetünk védelme le­gyen mindannyiunk szívügye. A rendezvényt Szűcs Dániel képviselő nyitotta meg, az egyik előadó pedig a Vidékfejlesztési Mi­nisztérium mezőtúri származású helyettes államtitkára, Búsi Lajos volt. Ő a Fenntartható fejlődés az agráraimban címmel mondta el gondolatait az otthon érdeklődő idős lakóinak. Kovács Ferenc, a KözépTisza Vidéki Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság bel­vízvédelmi előadója Mezőtúr víz­ügyi múltjáról beszélt, Vas Ferenc, a Szolnoki Főiskola mestertanára pedig a város hulladékgazdálko­dásáról tartott tájékoztatót Az előadókat a ház lakóin kívül a városbéli intézmények képvise­lői, vállalkozók és önkormányzati vezetők is meghallgatták. A rendezvény végén tiszafát ül­tettek az otthon udvarán a részt­vevők. Köztudott, hogy ebben az esztendőben éppen a tiszafa az év fája Magyarországon, s mint ilyen, kiemelt figyelemben része­sül az erdészeti szakma és a ter­mészetvédők részéről. Az év fájá­ról Molnár Sándor erdész rögtön­zött ismertetőt tartott a faültetés után érdeklődőknek. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom