Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-04 / 130. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 4., SZOMBAT T R I A N O N—1 92 0. JÚNIUS 4. A nemzeti „Hiszekegy” (részlet) Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ez az én vallásom, ez az én életem, Ezért a keresztet váiiaimra veszem, Ezért magamat is reá feszíttetem. Szeretném harsogni kétkedők fülébe, Szeretném égetni reszketők leikébe, Lángbetűkkel írni véres magyar égre: Ez a hit a fegyver, hatalom és élet Ezzel porba zúzod minden ellenséged, Ezzel megválthatod minden szenvedésed... (Papp-Váry Elemérné Sziklay Szeréna: Magyar hitvallás („Hiszekegy”) Feldarabolt ország és nemzet A történelem hordaléka elhallgatás Generációk nőttek fel a nemzetgyász ismerete nélkül MAGYARORSZAG AZ ALABBI TE­RÜLETEKET VESZÍTETTE EL:-Erdély, a Partium, a Bánság keleti része és az Alföld egy része Romániához került;- A Felvidék, a Csallóköz és Kár­pátalja Csehszlovákiához került;- Horvátország, a Szerémség, a Bácska és a Bánság nyugati ré­sze, valamint a Muraköz az újonnan alakult Szerb-Hor- vát-Szlovén Királyság (későb­bi neve Jugoszlávia) része lett;- Az Őrvidék Ausztriához került;- Szepes és Árva megye egy ré­szét Lengyelország kapta meg.- Fiume Olaszországhoz került A békeszerződés eredményeképpen a Magyar Királyság elveszítette terű leiének több mint kétharmadát (az ország területe 282 ezer km2-ml 93 ezer km2-re csökkent). A MAGYAR NEMZETISÉGŰEK IF1FK- SZÁMA AZ ELCSATOLT TERÜLETEKEN AZ 1310-ES NÉPSZÁMLÁLÁS ALAPJÁN:- Felvidék (ma Szlovákia): 884 ezer fő- Erdély (ma Románia): 1 mil­lió 662 ezer fő-Vajdaság (ma Szerbia): 420 ezer fő-Kárpátalja (ma Ukrajna): 183 ezer fő- Horvátország: 121 ezer fő -Muravidék (ma Szlovénia): 21 ezer fő- Felsőőrvidék (ma Ausztria): 26 ezer fő ■ Gyerekkori emlékeim kö­zé tartozik egy idős há­zaspár képe. Szathmáry István Abban a városban laktak, ahol fel­nőttem, iskolába jártam, s kette­jük közül a férfi tanítóm is volt így kerültem néhányszor hozzájuk, s mindig kicsit furán éreztem ma­gam otthonuk falai között. A pol­gári létre jellemző bútoraik, képe­ik, könyvekkel teli polcaik, szebb napokat látott elegáns ruháik kiál­tó ellentétben álltak azzal az ala­csony, szűkös, hátsó parasztudva­ri épülettel, ahol napjaikat töltöt­ték. Nem igazán értettem a dolgot, hisz amúgy nem nagyon külön­böztek a többi tanárcsaládtól, s Er­délyről szóló történeteiket sem tudtam hová tenni igazán. Fogal­mam sem volt arról, hogy az akkor még számomra ismeretien triano­ni tragédia szélvihara sodorta őket kedves hegyeik közül a sík Alföld közepére, más ember portájának a félreeső zugába, ahonnan már nem volt számukra visszatérés. Ma mindketten a Nagykunság ke­mény, szélfútta rögei alatt várják a feltámadást és a végső igazságot ügyükben. Aztán úgy alakult, osztályki­rándulásra mentünk a Felvidék­re, ahogy akkor mondták, Cseh­szlovákiába. Érdekes érzés volt úgy járnunk a határon túl, hogy mindenki hasonlóan, vagy még szebben beszélt magyarul, mint mi, s lépten-nyomon a történelem- könyveinkből ismert nevekbe, helyszínekbe botlottunk, csak ép­pen mindennek az okát felejtet­ték el megmondani nekünk. Mert Trianonról hivatalosan szó sem esett soha. Adott helyzetként szembesültünk az egész fura álla­pottal, minden különösebb indok­lás nélkül. Ha valami mégis el­hangzott felőle, az nem volt több Az elcsatolt részekről elmenekült magyarok a szükségszállásuk előtt családi körben elejtett félmondat­nál, hisz mindenki tudta, hogy a gyerek őszinte, azt mondja ki, amit gondol, s nem biztos, hogy éppen a legjobb helyen kerít rá sort. Mindent befedett a megköve­telt össznépi felejtés fátyla. Azóta én is okosabb lettem, ha másért nem, az idő múlása miatt, meg több mindenről lehet ma már hallani, olvasni, amiről akkor nemigen. Sok minden napvilágra került az egykori tanítómhoz ha­sonló sorsú emberek történetéről is, igaz nem eléggé. Ezzel valójá­ban mindmáig adósok marad­tunk, aminek riasztó tanújeleit is lehet időnként tapasztalni. A ma­gam bőrén is éreztem, hogy ma sem tudunk Trianonnal mit kez­deni. Egy új személyi igazolvány készíttetésekor derült ki, hogy születésemkor pontatlanul írták be a családnevem az anyakönyv­be, s a kiigazításhoz be kellett nyújtanom az apám iratainak má­solatát. Na, vissza is jött postafor­dultával a levél, hogy nem ők, ha­nem a külügyminisztérium az ü- letékes, mert apám külföldön szü­letett. Az iratain egyébként ma­gyar címeres pecsét volt, mert mind világra jöttekor, mind ke­resztlevele kiállításakor Kassa a Magyar Királyság területén állt. Kicsit meglepett a dolog. Az már kevésbé, hogy nemrégen igen ma­gas politikusi szinten koccintgat- tak Pesten Trianon évfordulóján a legtöbbet nyerő románokkal, vagy a Nemzeti Színházunkat kínálgat- ták nekik, a mi kárunkra történt országgyarapításuk méltó meg­ünnepléséhez. A tanítómesterek felelőssége egy történelemtanár a kö­zelmúltban nem átallotta azt mondani: „úgy kell a határon túli magyaroknak, minek mentek oda!” A politikusé nem időtálló szakma, jönnek, mennek, de a tanáré a jövő­nek szól. Az pedig félelmetes katasztrófa, ha olyan útrava- lót kapnak tőle az utánunk jö­vő generációk, mint ami en­nek a jóembernek, pontosab­ban jóasszonynak a száján ki­szaladt. Tanítványaiknak még nálam is kevesebb esélyük lesz idővel, hogy helyre tegye­nek majd dolgokat, mint ahogy nekem sikerült egykor annak az egyszer volt tanító­nak a történetét megérteni. JEGYZET f sS# jp. i • MbL, . szathmáry ^EP- AÉí ISTVÁN Test és lélek gyógyítása nagy sorspróbákat kiálló emberek egybehangzóan vallják: az ember végét több­nyire megelőzi lelkének ki- hunyása. Akik a földi pok­lokban odavesztek, benső­jükben hódoltak be először az elmúlásnak, s csak ezt követte a testi összeomlás. A gyenge lélek alkalmas elve- szejteni, de az erős képes megtartani bárkit, ami nem csak emberekre, hanem or­szágokra is igaz. ahogy egy ország az embe­rek közössége, lelkülete az ő lelkűk összegződése, úgy életét is hasonló törvények szabályozzák. amikor a trianoni békediktá­tummal Magyarországra zú­dult legnagyobb történelmi katasztrófánk, még nem lát­szott a csapás valódi nagysá­ga. A nemzetben erős lélek lakott, s ezért Muhival, Moh­áccsal összemérve sem tűnt reménytelennek a helyze­tünk. Bíztunk az igazságté­telben, s ennek jelei viszony­lag hamar megmutatkoztak. Az irántunk itt-ott feltámadó rokonszenv mellett a történe­lem menete is táplálta a feltá­madásunkba vetett hitünket. Azóta távol kerültünk mind­ettől, amiért nem kis részben magunkat is okolhatjuk. Az újabb vesztes háború, vagy bármi más sorscsapás önma­gában nem indokolná, hogy megtagadjuk elszakított nemzettársainkat, szó nélkül megtűrjünk közöttünk leg­szentebb értékeinkkel házaló lelkiismeretlen kufárokat. Egyszerűen elvesztettük ön­magunkat, lelkünk részévé vált Trianon, s már belül pusztít lassan, biztosan ölő méregként. ha nem kapunk észbe, a kór végez a lélekkel, a test, az ország is hamarosan követni fogja, s mi magunk végez­zük be önmagunkon azt, amit kilencven éve eltervez­tek a párizsi Trianon palotá­ban ellenségeink. Megemlékezések június 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján SZOLNOK Június 4-én 67 év után újra or­szágzászló előtt emlékezhetnek a szolnoki polgárok a 91 évvel ez­előtti trianoni nemzettragédiára. E napon a Tiszai hajósok terére várja 14 órától az emlékezőket a város vezetése. A Nemzeti Összetartozás Napján a Szigligeti Színház emlék­műsort ad. A program a Himnusz- szál kezdődik, majd Kómár István római katolikus plébános megem­lékező gondolatai szólnak a Szol­noki Ökumenikus Lelkészkor nevé­ben. Ezután a Szolnoki Szigligeti Színház műsora, majd Szalay Fe­renc polgármester beszéde követ­kezik. Mága Zoltán, Szolnok dísz­polgára hegedűjátéka 14 óra 35- kor hangzik fel, majd 14 óra 45- kor a Székely himnusz és a Szózat eléneklése, végül koszorúzás kö­vetkezik. ABONY A trianoni diktátum évfordulója al­kalmából a római katolikus temp­lom melletti Millenniumi Emlék­kertben június 4-én 16 órakor em­lékprogramot tartanak. Megszólal- ' nak a templomok harangjai, el­hangzik a Himnusz, beszédet mond Győré Csaba, majd ismét verset hallhatnak a rendezvényen megjelentek. Megszólal a lélekha­rang, végül kopják, koszorúk elhe­lyezése történik. JÁSZAPÁTI A római katolikus templomban 8 óra­kor ünnepi szentmise kezdődik. A tri­anoni emléktábla avatása és koszo­rúzása 8 óra 4Ekkor lesz, majd 9 órá­tól megemlékezést tartanak a műve­lődési házban, köszöntőt Pócs János országgyűlési képviselő, Jászapáti polgármestere mond. Ezután beszé­det tart Zárug Péter Farkas politoló­gus. Délután négy órakor levetítik A legbátrabb ma^ar város című filmet. JÁSZBOLDOGHÁZA A szombati, civil szervezetek napi programok keretében a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából megemlékezést is tartanak. JÁSZKISÉR Szombaton 10 órától a 141. világhábo­rús emlékműnél a hősökre iskolások fúvószenekari felvezetésével, köszön­tővel, ünnepi beszéddel verssel, mű­sorral, koszorúzással emlékeznek. JÁSZSZENTANDRÁS Szentmisével kezdődik szombaton 9 órakor trianoni békediktátumról való megemlékezés. Tíz órakor a Szent István parkban beszédet mond Jankovics Marcell rajzfilmren­dező, grafikus, könyvillusztrátor, kultúrtörténész, író, a Nemzeti Kul­turális Alap elnöke. A rendezvényen közreműködik még Dávid Sándor, Vajda Márk, Baginé Czékmán Dóra, Pataki Mónika, Bánfi Ferenc, a Kunráth Sándor Pávakör és a Gyöngy Nyugdíjasklub. Végül koszo­rúzás lesz a trianoni emlékműnél. KENDERES A Nemzet Székely Kapujánál június 4én 19 órakor kezdődik a trianoni megemlékezés. A zenés irodalmi mű­sor után a résztvevők fáklyás felvonu­lást tartanak, így mennek ki a Horthy- ligetben lévő I. világháborús emlék­műhöz, ahol koszorúzás lesz, és Cseh Judit református lelkész oszt áldást. KISÚJSZÁLLÁS A város önkormányzata, a Na^kun Kisújszállásért Alapítvány, valamint a Városvédő és -Szépítő Esésűiét hívja az emlékezőket június 4-én, szomba­ton délután 2 órakor az országzászlós emlékműnél a Nemzeti Összetarto­zás Napja, valamint a hősök napja al­kalmából rendezett megemlékezésre. Ünnepi beszédet mond Nagy István Zoltán települési képviselő, fellépnek Kovács Márton és Mészáros István, a szolnoki Szigligeti Színház művészei. Az országzászlós emlékműnél emlék­szalagokat, a hősök napja alkalmából az I. és II. világháborús emlékműnél pedig koszorúkat helyeznek el. KUNSZENTMÁRTON A nemzeti összefogás jegyében megemlékezést tartanak Trianonról szombaton. A harangláb előtti park­ban harangszentelést tartanak 15 óra 45-től, utána műsor és harang­lábavatás lesz, majd 16 óra 32-kor kondul meg az új harang. RÁKÓCZIFALVA Szombaton a Szabadság téren lévő trianoni emlékműnél várják az emlé­kezőket. Az I. világháborút követő időszakot idézik meg délelőtt tíz órá­tól a modern technika segítségével: korabeli és kortárs versek, beszéd­részletek, muzsikák szólnak egész nap. Este kilenc órakor fáklyát gyúj­tanak a határainkon túlra szakadt magyarokért. Imát mond Kómár Ist­ván lelkész. ZAGYVARÉKAS Az I. világháborús emlékműnél, a Szabadság téren a trianoni „béke- szerződésre” emlékeznek szomba­ton este hat órától. Beszédet Cinka István tanár mond. A műsorban fel­lép Földes Imre, a Kékibolya Mű­kedvelő Csoport, valamint a Damja­nich János Általános iskola énekka­ra és versmondói.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom