Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-04 / 130. szám
4 Már készülnek a betakarításra a gabona probléma nélküli betakarítása közös érdeke a gazdáknak, illetve a baj esetén beavatkozó tűzoltóknak. Ezért is fordít kiemelt figyelmet a tűzoltókészülék-vizs- gálatra a Jászberényi Tűzoltóság. Ezért szerveznek tűz- oltókészülék-felülvizsgálatot, amit a tűzoltóságon június 16-án délelőtt végeznek el. Megint trükközhettek Berényben a tolvajok trükkös tolvajok jártak egy jászberényi családi háznál. Az ismeretlenek az áram- szolgáltató munkatársainak kiadva magukat jutottak be az idős asszonyhoz. A sértett figyelmét elterelve 44 ezer forint készpénzt vittek el. A lovas nemzet hagyományaira építenek először szervez lovasnapot a Jászkiséri Ifjúsági Egyesület. A civil közösség egyik legfőbb célja, hogy a hagyományok bemutatásával ösztönözze a fiatalokat a jász és a lovashagyományok megismerésére, adott esetben elsajátítására és művelésére. A július 9-én esedékes program gerincét a magyarság történetében ősidőktől fogva kulcsszerepet játszó ló és a lovaglás adja. A magyar lovastradíció elemei közül felelevenítik egyebek mellett a honfoglalás kori harcművészetet, a huszárság életmódját, az egykori betyáréletet. Befejeződött a Kőhíd felújítása Jászberényben a napokban vonultak el a kivitelezők a Berény központjában található Kőhídról. Az elmúlt hónapokban zajló munkálatok alkalmával kétsávosra szélesítették, illetve új burkolatot is kapott a híd. A műszaki átadás során meghatározott apróbb javítási munkákat követően indul a forgalomba helyezési eljárás. Ezt követően — egy két hónapon belül — kétirányú lesz a forgalom. SZ0U0N.hu További jászsági települési hírek olvashatók a SZOUONJw hírportálon. / / / Évtizedek a frizurákkal emlék Laci bácsi ötmillió pengőért vásárolt bontófésűt Az egészséges életmód gyereknek és felnőttnek egyaránt fontos A jászjákóhalmi Farkas László kilencvenéves koráig fodrászként dolgozott. Néhány hónapja adta vissza az ipart, mert kevés volt a munkája és úgy gondolja, hogy a korban is benne van már. A fodrászat múltjában kutakodva kiderült, hogy régen zselatinnal rögzítették a frizurákat. Illés Anita A jászjákóhalmi Farkas László túlélte a második világháború borzalmait, évtizedekig fodrászként dolgozott. A nyugdíjas fodrász néhány évtizedet letagadhat kilencven évéből. Az elmúlt kilenc évtized tele volt megpróbáltatásokkal és sok munkával. Laci bácsi Jászjákóhalmán született, fiatalon elkerült szülőfalujából a fővárosba, ahol fodrászsegédként dolgozott. - A férfi fodrász mesterséget Jákóhal- mán tanultam Lukácsi Istvánnál, később Jászalsószentgyör- gyön a női fodrászatot is megtanultam. Meg sem tudom mondani, hogy hány frizurát készítettem el életem során. Jákóhal- mán kívül dolgoztam Budapesten, Csányon és Hatvanban is. A vendégeim között volt egyszerű parasztember, munkás, őrmester és miniszteri tanácsosné is — meséli Laci bácsi. A jákóhalmi nyugdíjas fodrász a második világháborúban kétszer volt kint a fronton. A fodrászfelszerelését magával vitte a háborúba, a fronton is fodrászkodott. — Sok-sok megpróbáltatáson mentünk keresztül a háborúban, de hála istennek, sikerült túlélni. Emlékszem, amikor kétezer kilométert jöttünk Oroszországból mínusz harminc fokban, sok katonatársamnak lefagyott a lába. 1947- ben tértem haza Budapestről, azóta fodrászkodtam Jákóhal- mán. A nyugdíj mellett is dolgoztam még, idén januárban adtam vissza az ipart. Egyre kevesebb volt a munkám, mire mindent befizettem, addigra alig maradt valami, és már a korban is benne vagyok — mondja a nyugdíjas fodrász. Laci bácsi szívesen mesél a fodrászipar történetéről, a múltban éppen aktuális trendeknek . ' vj A jászjákóhalmi Farkas László kilencvenéves elmúlt, évtizedekig dolgozott fodrászként. Néhány hónapja döntött úgy, hogy visszaadja az ipart. Tudni kell mindenben, hogy hol a határ Laci bácsi szerint a hosszú élet titka a normális élet. Nem dohányzott, nem ivott soha. — Tlidni kell mindenben, hogy mi az elég, hol a határ. A munka is hozzátartozik az élethez, sokat dolgoztam, hogy a gyerekeimnek jobb legyen. Kerékpárral szoktam közlekedni, a fizikai munkát ma már nem bírja a szívem. A kisebb munkákat elvégzem a lakásban és az udvarban, szeretem a virágokat gondozni - mondja Laci bácsi. ő maga is alakítója, „fésülője” volt. A 21. század emberének minden bizonnyal meglepő lehet, hogy néhány évtizeddel ezelőtt hajzselé helyett zselatinnal formázták, rögzítették a frizurákat. - A történelem viharaiban fodrászra mindig szükség volt. A második világháborút követő, 1946-os nagy infláció idején ötmillió pengőért vásároltam egy bontófésűt. Az évek során nemcsak a frizuradivat, hanem a munkaeszközök, kellékek is jelentős változáson estek át. A nők kedvelték a hullámos frizurákat, régen a modern hajsütők elődeivel, meleg vassal hullá- . mosdottuk a hajakat. A kontydivat rengeteg munkát II adott nekünk. Járt hozzám fodrászkodni egy miniszteri tanácsosné, a haját zselatinja nal kentük be, és utána for- " máztunk kontyot. Nem kis időbe telt, mire a haját lebontottam, úgy összeragadt a zselatintól. Mert néhány évtizeddel ezelőtt nem hajzselét, hanem zselatint használtunk rögzítésre. A meleg dauer első használatakor nagyon vigyázni kellett, hogy le ne égessük a vendég haját. Szerencsére több évtizedes pályafutásom alatt nem történt fodrászbaleset. Manapság már kevesebben járnak fodrászhoz, mert a vágástól a hajfestésen át sok mindent megcsinálnak az emberek saját maguknak vagy egymásnak. Régebben még egy fésülködésre is betértek a fodrászhoz a vendégek - emlékszik vissza a nyugdíjas mester. Jászberényben a SZIE Gyakorló Általános Iskolájában tartottak egészségnapot. Az idén immár harmadik alkalommal megtartott esemény célja volt, hogy mind a diákok, mind szüleik, illetve tanáraik számára hangsúlyosabbá tegyék az egészségtudatos magatartás fontossággát. A szűrővizsgálatokkal egybekötött programon ennek megfelelően szó esett az egészséges életmódról, a helyes táplálkozásról, s nem utolsó sorban a mozgás fontosságáról. Természetesen mindezt játékos formában próbálták átadni a gyerekeknek, például zöldségbábuk készítésével. Jó néhány ételt is megkóstolhattak, és volt gimnasztikái, tartásjavító gyakorlat is jócskán. ■ B. CS. Gyereknapi kavalkád után emlékverseny Jásztelek határában az elmúlt hét végén szervezte meg a Pusz- tamizsei Horgászegyesület gyermeknapi programját az egyesületi tagok családjai és ismerősei számára. A kikapcsolódást jelentő eseménysor jó hangulatban telt. A civil közösség ezen a hét végén, vasárnap a természetvédelem, illetve a sport ügyéért haláláig nagy elkötelezettséggel munkálkodó jászteleki Szabó János bácsi emlékére szervezi meg immár hagyományos horgászversenyét. ■ A gyermeknapi programok sorából sem maradhatott ki a horgászat Könyvhét. Jászberényben a Belvárosi Hétvégék programjainak sorában szervezték meg a könyvhét eseményeit. Csütörtökön a főtéri mini „könyves falu” színpadán nyitotta meg Szabó Jánosné, a városi könyvtár igazgatója, illetve Darvasi László író a rendezvényt. A programok között író-olvasó találkozó, rendhagyó irodalomóra, vetélkedő szerepeltek. Kiszolgáltatottá vált a hazai piac interpelláció Másfél évtized alatt tönkrement a magyar cukoripar A kormány működésének egy éve alatt 150 százalékkal emelkedett a cukor ára. Pócs János, a jászapáti központú választókörzet képviselője nemrégiben a Parlamentben, interpelláció keretében szólt a helyzet okairól.- 1990-ben még tizenkét cukorgyár működött hazánkban. Mára mindössze egy maradt „életben”, az is külföldi tulajdonban van. A cukorgyárakat a kilencvenes években azt állítva privatizálták, hogy nem csak a piac felvásárlása lesz a befektetők célja, sőt, a korábbi vidékfejlesztési miniszter azt ígérte: a tárgyalásokat úgy folytatja, hogy nem lesznek gyárbezárások. Mégis néhány év alatt tönkretették az ágazatot, amely folyamatnak egyik eleme volt 2006-ban az Európai Unió cukorrendtartási reformja, amit annak idején a Fidesz EU- parlamenti képviselőcsoportja nem szavazott meg. A 2007-ben a bevezetett támogatási rendszer ösztönzésére a cukorrépa-termelők felhagytak a termesztéssel. Mára csak a Magyar Cukor Zrt. kaposvári gyára üzemel, és mindössze 105 ezer tonna cukorkvóta maradt meg hazánknak. A csatlakozáskor kiharcolt 402 ezer tonnás - kvóta 75 százalékát visszaadtuk Brüsszelnek. A magyarországi cukoripar egyszereplőssé vált és önmagában képtelen a hazai piac ellátására. Pócs János úgy látja, hogy közben Európában a multinacionális üzletláncok eltérő üzletpolitikát folytatnak az egyes országokban, és tőlünk nyugatabbra a gyártókkal hosszú távú (éves) szerződéseket kötnek. Ezért is tudják még az egy évvel ezelőtti, egy euró alatti áron kínálni a terméket. Ezzel párhuzamosan hazánkban csak egy-két hónapra szerződnek, és piaci áron vásárolnak. ■ A világpiac reagál a hiány lehetőségére is a cukor tőzsdei ám 2009januárja óta 150 százalékkal nőtt. Növekszik kereslet is, a globális készletek pedig fogynak, az időjárási körülmények okozta termeléskiesés, és az emelkedő olajár hatására A világ legnagyobb cukortermelőjének számító Brazíliában ugyanis bioetanolt gyártanak a cukornádból. A spekuláció is felfelé hajtja az ámkat. Az unión belül ugyan van elég cukor, de nem olyan minőségben és mennyiségben, mint arra szükség volna. Az alapélelmiszer ára pedig már a hiány lehető ségére is érzékenyen reagál » r I 4 i
