Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-28 / 149. szám
3 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 28., KEDD MEGYEI TÜKÖR Jászfelsőszentgyörgy a közelmúltban Ismeretlen személyek eltulajdonították az úgynevezett Török híd mindkét oldaláról a vaskorlát-szerkezetet. mrfk Jászjákóhalma a településről két diák jogosult arra, hogy díjmentesen részt vehessen a Rákóczi Szövetség „Magyar Tanárok és Diákok Találkozója a Magyar Kálvárián” nevű egyhetes táborozáson Sátoraljaújhelyen. A júliusi táborba Szabó Zsófia és Forgács Gergely — mindkettő a jászberényi Lehel Vezér Gimnázium tanulója — kapott meghívást a Palóc Társaság év eleji pályázatán elért első, illetve különdíjas helyezéséért, ta Kőtelek AZ ELKÖVETŐ a kerítésen átmászva jutott be egy lakatlan családi ház udvarára, majd a ház bejárati ajtaját befeszítve bement az épületbe, ahonnan dunnákat és párnákat lopott el. A zsákmánnyal azonban nem jutott messzire, mivel a környéken lakók megzavarták, így a helyszínről üres kézzel elmenekült. A rendőrök nem sokkal később elfogták a helyi férfit, mrfk Szolnok JÚLIUS elsején csak ügyeleti ellátás működik az egészségügyben. Mint ismeretes, 2003-tól törvény rendelkezik arról, hogy július 1-je — Semmelwe- is-nap — munkaszüneti nap az egészségügyi szolgáltatóknál foglalkoztatási jogviszonyban álló egészségügyi dolgozók és egészségügyben dolgozók számára. Ezért ezen a napon a Hetényi kórház rendelőintézete is zárva tart. A kórház ügyeleti időnek megfelelően fogadja a betegeket szs Szolnok NÉGY fiatalt lopáson értek tetten az egyik bevásárlóközpontban. A csapat a műszaki osztályon egy Xbox 360 típusú játékkonzolt tett a kosárba. A fiúk ezt követően a 90 ezer forintot érő tárgyat elrejtették, mellyel fizetés nélkül kívántak távozni. Nem sikerült tervük, a biztonsági őrök már várták őket. mrfk Tószeg BETÖRTEK a római katolikus templomba. Az elkövetők két darab rézkelyhet, egy vaskeresztet és egy réz kereszttartó kút fedelét tulajdonították el. A lopással okozott kár körülbelül 170 ezer forint, mrfk SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. Diákok a múzeumban, a szolnoki Damjanich János Múzeumban rendhagyó tárlatvezetésen vettek részt nemrég a Belvárosi Általános Iskola harmadikos tanulói. A gyerekek ősi, hagyományos öltözetben tekintették meg az állandó kiállításokat, köztük a Jászkun Kapitányok Termét. A régi fegyverek szerelmese történelem Volt idő, hogy motorral járta a vidéket, és csereberélt Gál Ferenc tiszaroffi nyugdíjas jól berendezte az életét, hetven felé haladva sem igen unatkozik. Egyfelől, mert még most is eleldolgozgat a jól felszerelt kis asztalosműhelyében, másfelől pedig mert olyan szenvedély színesíti az életét, ami sok örömmel jár: a régi, patinás fegyvereket gyűjti. G. J.-L. M. L. Gál Ferenc még fiatalon, valamikor a hatvanas évek közepén kezdte el a „gyűjtögetést”. Régiségekkel, bútorokkal, fegyverekkel. Egy esztergályos cimborával, jó öreg 125-ös Csepel motor nyergében bóklászták végig a megyét; kunhalmok környékén kutlászkodtak a földben, bontás alá került öreg házak gazdáival alkudoztak. Kunmadaras és Kunhegyes között például, amikor az utat építették, kettévágtak egy nagy dombot, és ott emberi csontok sokasága került elő. A környéken kutató muzeológusok mesélték az amatőröknek, hogy a tatárjárás idején a tatárok odahajtották, majd lenyilazták az embereket. — Most már hozzá sem szabad nyúlni ezekhez a dombokhoz, de akkor mentünk, és nyugodtan ásogattunk - emlékezett a hatvanas-hetvenes évek amatőr kutatói aranykorára Gál Ferenc. - Találtunk is... Én egy szarvból készült mécsest, de több száz éves nyakláncot is. Koszos, mocskos volt az ékszer, így én a lámpát választottam, a komámnak megmaradt a nyaklánc. Lemosta, s kiderült: sok százéves, és aranyból van. Ne is mondjam, azóta is ezt hallgatom a feleségemtől... A gyűjtés, a cserebere lassan a szenvedélyévé vált az eredetileg kunhegyesi esztergályosnak. Adott és vett Gál Ferenc, csereberélt, egy-egy érdekesebb tárgyért akár száz kilométereket is képes volt elutazni. Az igazi szerelmet a fegyverek jelentették. Akkoriban egy „bajnétért” - bajonettért -, vagy kardért kiment volna a világból is, a jó öreg motorbiciklivel. A köcsögök, cserepek nem érdekelték. Egy rossz mozdulat, és az agyag, a cserép összetörik, magyarázta a választását. Meséli: ez a szenvedélye hozta őket Tiszaroffra is. Egy értékes Badár Balázs-butellát hozott éppen az egyik idős roffi csere- partnernek, s miközben egy szép szék után jártak a faluban, Gál úr meglátott egy kiírást az egyik házon: eladó. Tipp-topp kis ház volt, padlós minden helyisége, így aztán könnyen megszületett otthon a döntés: költöznek. Az egykori kis parasztház helyén már régóta egy másik, nagyobb és korszerűbb áll. Elvitte a gyűjtemény nagy részét az új otthon. Sok puskát, kardokat, értékes, régi kozák tiszti tőrt és pecsétnyomót. A fegyvergyűjtőknél is nagyot változott az elmúlt húsz-harminc év, panaszolja Gál úr. Leállt a piac, nincs pénze az embereknek, nincs csereanyag. Nincsenek már házbontások sem, amelyek valóságos kincsesbányát jelentettek a gyűjtőknek. Ezért ma már csak börzékre jár, azokból is inkább csak a közelebbiekre: Egerbe, Gyöngyösre...- Többnyire csak nézelődöm, kézbe fogom egyik-másik eladásra kínált tárgyat. Szeretem a börzék hangulatát, de negyvenhét- ezer forintos nyugdíjból sajnos nem lehet még erre is költeni... Minden tárgy egy-egy darabka történelem A csendés, emlékező beszélge- 1920-as évekből; helybe tés közben kézbe kerülnek egyenként a nagy becsben tartott tárgyak is. Minden darab egy külön történet. A Kimer József pesti fegyverműves által készített puska az 1880-as évekből való, amiért Egerbe kellett annak idején motoroznia. Aztán egy háromcsövű Drilling vadászpuska -a német Krupp Művektől -, az hozták Tiszaroffra, és nagyon drága volt: százezer forint. Az első bukózáras Mannlicher puskák egyike 1887-ből, egy utászkard az első világháborúból, amivel valószínűleg még vért is ontottak valamelyik fronton. Pisztolyok, revolverek, a legkülönbözőbb időkből. Mindegyik egy darabka történelem... Az első világháborúból való utászkarddal még harcoltak egykor JEGYZET L. MURÁNYI LÁSZLÓ Felment a cukrunk... a kormányzat a közeljövőben felszabadít az állami tartalék készletekből kétezer tonna cukrot. A két magyar áruházláncon keresztül, 275 forintos maximált áron jut majd el hozzánk. Még örülhetnénk is ennek, ha nem látnánk az egyik multinacionális lánc boltjában a 282 forintos, akciós cukrot. Szlovák gyártmányút, szlovák feliratú zacskókban. hogy is van hát ez? A hajdan nagy cukorrépa-termesztő, önmagát cukorral ellátni képes Magyarországon - jobb években még exportra is jutott - állami készletből, illetve olcsó importcukorból akcióznak az áruházak, hogy leszorítsák a 330-360 forintos bolti árakat? a választ persze ismerjük: húsz év alatt, valami megmagyarázhatatlan privatizációs őrület következtében sikerült magunk alól kitakarítanunk szinte a teljes hazai feldolgozóipart. Leépült a cukorgyártásunk - vele a mezőgazdaságunk hajdani sikerágazata, a répatermesztés is. Meggyengült a hazai növényolajipar, töredékére olvadt a konzervipar termelése, nem beszélve a hús- és tejágazatot ismétlődő hullámokban érő krízisekről. És az ezt az ipart kiszolgáló mezőgazdaságról, azok kiszolgáltatottjairól. Közben a munkanélküliség lassan tönkreteszi a vidéki Magyar- országot. ilyen körülmények között már az sem igazán érdekel bennünket, hogy mindezért ki, melyik kormányzati ciklus, melyik politikai éra a felelős. Ismerjük a közhelyes, megunásig ismételgetett mentegetőzéseket: hogy az unió, meg a globális piac, meg a versenyhelyzet, aztán a támogatási rendszer, meg annak anomáliái... közben örülhetünk az akciós cukornak, állami készletből, vagy szlovák felirattal. Gazdaságunknak ismét szüksége lenne inasokra Folytatás az 1. oldalról Mint mondta, olyanokra, amelyek pályázataikat, fejlesztéseiket úgy tervezik, hogy azok a helyi gazdaság gyarapodását szolgálják, mindeközben pedig nem adósodnak el. A települések vezetésének segítséget, egyfajta hátteret kell nyújtaniuk a helyi vállalkozói rétegnek. Az államtitkár szorgalmazta a települési összefogásokat, hogy az önkormányzatok közösen megfelelő hátteret teremtsenek a helyi vállalkozásoknak. A hazai gazdaság legjelentősebb gondjaként a rendkívül alacsony foglalkoztatási szintet nevezte meg az államtitkár. Az országnak a jelenlegi 55 százalékról a lehető legrövidebb időn belül el kell mozdulnia, és az arányt 15-20 százalékkal emelni kell. Ehhez pedig át kell alakítani a szakképzési rendszert. A gazdaság szereplőivel szorosan együttműködő, annak igényeire reagáló duális szakképzést, az „inasképzés rendszerét” kell megvalósítani - mutatott rá Becsey Zsolt. Hasonlóképp az igényeken alapuló mérnökképzést kell meghonosítani. Kulcskérdés ugyanis, hogy növelhető legyen a hazai lakosság foglalkoztathatósága. Hazánk kitörési lehetősége a feldolgozóipar, valamint - különösen az Alfóldön - az élelmiszer- ipar fejlesztése. ■ B. Cs. XII. Besenyszögi Falunap. Egész napos rendezvénnyel várta az érdeklődőket a helyi önkormányzat a Fecskelyuki Sportpályára szombaton. Az egyik legnagyobb siker az esti United- és Király Viktor-kon- cert volt, melyet tűzijáték és retróbuli követett. Uj üzemeltetőnél a kétpói hulladéklerakó A mezőtúri képviselő-testület soron kívüli zárt ülésen tárgyalta a napokban azt az előterjesztést, ami a kétpói hulladéklerakó üzemeltetése körül kialakult jogi helyzetről szólt. Amint az ismeretes, a lerakót, a szolnoki átrakó-válogató állomást és a technológiához kapcsolódó öt hulladékudvart, a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Rendszer részeként pályázati támogatással építette meg 24 települési ön- kormányzat. Az üzemeltetésre az önkormányzatok konzorciuma 2004-ben, a Remondis Szolnok Zrt.-vel közösen létrehozta a Remondis Kétpó Kft-t. Ezt a struktúrát azonban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az Európai Bizottság nem fogadta el, ezért új üzemeltetési megoldást kell az érintetteknek találniuk. Az önkormányzatok konzorciuma ezért 2012. január 1-től a Szolnok Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás útján létrehozandó kft. révén szándékozik biztosítani a működtetést - áll a mezőtúri önkormányzat közleményében. A testület az ülésen elfogadta a társulás alapító okiratát, és a társulási megállapodást is. Ezt az elkövetkező hetekben mind a 24 település önkormányzatának meg kell tennie. Úgy tudjuk, hogy ma konzorciumi ülést tartanak az érintett települések képviselői. ■ L. M. L.
