Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-25 / 147. szám
ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 25., SZOMBAT 5 EGYHÁZMEGYEI TALÁLKOZÓ Dombormíívet kapott a török világnak véget vető Ince pápa A családokért imádkoztak püspöki mise Újra meg kell találni az élet egyensúlyát , A szeretet összeköt a találkozó jelmondata, melynek jegyében a családokért és a vértanúk boldoggá avatásáért Is imádkoztak a hívek „Dicsőség az Atyának, aki férfinak és nőnek teremtette az embert. A kettő egységétől lesz ember az ember.” Mindezt a Szolnokon tegnap elkezdődött Váci Egyházmegyei Találkozó első, a családokért ajánlott szentmiséjén fogalmazta meg Bíró László püspök. Teleki József A váci az ország egyik legnagyobb egyházmegyéje. Mondhatni egy kis Magyarország. Az egyházközségek sora ugyanis Dunától a Tiszáig, a szlovák határtól Csépáig terjed. A tegnap kezdődött találkozóra pedig az egyházmegye minden szegletéből érkeztek hívek és papok. — Ebben a hazában mindennél fontosabb, hogy az emberek kapcsolatba kerüljenek egymással. Az egyházmegyei találkozó segít, hogy a különböző településeken élő emberek között személyes kapcsolatok alakuljanak ki és együtt tudjanak gondolkodni - fogalmazta meg a dr. Beer Miklós megyés püspök. Az évről-évre megrendezendő találkozóknak mindig van egy központi gondolata is. Az idei mottó: a Szeretet összeköt. A az első egyházmegyei találkozót hét esztendeje, 2005-ben egy néhány száz lelkes kis községben, Nógrádsápon rendezték meg a helyi orvos kezdeményezésére. A kisfalu összefogott és egy olyan rendezvény jött létre, mely megfogta az egyházmegye híveit, papjait és dr. Beer Miklós püspököt is. Mindezzel hagyomány teremtődött. programok is ehhez kapcsolódva két téma köré csoportosultak: a család, illetve Szolnok és környéke vértanúi. így míg a fiatalok Jászkarajenőn, Tiszajenőn, Rákóczifalván jártak a vértanúk nyomában, addig a szolnoki belvárosi nagytemplomban a hit és a család témakörében hangzanak el előadások. évről-évre az egyházmegye más-más részén szervezik meg a találkozókat. Szolnok az egyházmegye legnagyobb városaként tavaly kapott felkérést a rendezésre. Az ezt jelképező egyházmegyei lobogót éppen egy éve Galgahévizen vehette át Szolnok akkori jegyzője, dr. Szakali Erzsébet, valamint Máthé György, Kómár István és Varga Sándor atyák. Délben Bíró László püspök a családokért mutatott be szentmisét, melybe a Mária Rádió hallgatói is bekapcsolódhattak. Szentbeszédében a házasságot egy boltívhez hasonlította, melyben a „két egymásnak feszülő gyengeség erősségé változik”. Ma az arányok borulnak fel. Egyensúlyban kell lennie a munkának és az ünnepnek a családokban is. Ma azonban a munkát a profit uralja, az ünnepeket a fogyasztás - mondta Bíró László püspök. A találkozó az arányokat is igyekezett megteremteni, hiszen az előadásokat kulturális programok sokasága oldotta. így volt pantomim, a Szalézi oratórium előadása, térzene, a Bartók Kórus és Kovács Szilárd orgonaművész hangversenye, toronyzene, lampionos csónakfelvonulás és az Eucharitas együttes dicsőítő koncertje. A gyerekeket pedig egész nap játszóház várta. Egy kis faluból indult el a találkozók sora A szolnoki Vártemplom falánál felavatták tegn'ap kora este Boldog XI. Ince pápa domborművét. Az emlékmű létrehozását az egykori plébános, Gacsári Kis Sándor kezdeményezte. Az ő felkérésére faragta ki a nagy pápa képmását Nagy László Tamás kapucinus atya. A domborművet dr. Beer Miklós püspök és Kálinger • Roland tábori lelkész áldotta meg. A négyszáz éve született Boldog XI. ínce pápa sok érdemet szerzett az oszmán birodalom elleni küzdelemben, a török hódoltság megszüntetésében. Ő szervezte meg a Szent Ligát. Ennek az Ausztriát, Lengyelországot, Velencét és Bajorországot összefogó szövetségnek köszönhető 1686-ban Buda és Magyar- ország felszabadítása. Kálinger Roland tábori lelkész XI. Ince pápáról szólva kiemelte, hogy a kereszténység ügyétől sem hízelkedéssel, sem fenyegetéssel nem hagyta magát soha eltántorítani. Ugyanakkor a szegényekre is volt gondja. Ma ismét nagy szükség van hitre és másokra való odafigyelésre. Hagyományőrzők álltak díszőrséget XI. Ince pápa domborművénél A házasság nincs válságban Hit és család - ezzel a címmel tartott előadást a egyházmegyei találkozón a püspöki konferencia családügyi referense.- Válságban van a család?- kérdeztük Bíró László püspököt.- Az ember van válságban, aki szenved az énközpontúság- tól, az Isten-felejtéstől. Ha az ember Istent felejti, akkor a jövőképe veszik el. Jövőkép nélkül pedig minek családot alapítani. Felmérések bizonyítják, hogy miközben egyre kevesebb a házasságkötés, és azok egyre hamarabb bomlanak fel, a házasság értéke egyre inkább emelkedik. Lassan a házasság olyan eszményi állapot, melyhez nem is mer közelíteni az ember.- Hogyan segít az egyház? — Az egyház kezdettől fogva családbarát, mert a szeretetet hirdeti Krisztus nyomán. Mára a szeretet is énközpontúvá vált. Azon mérik le a szeretet minőségét, hogy mennyire tesz boldoggá. Jézus teközpontú szeretetet hirdetve mondja: nagyobb szeretet nincs annál, aki életét adja barátaiért. Jézus arra is tanít, hogy amit akarsz, hogy a másik tegyen, azt kezd el tenni. Mindez a házasság megerősítését szolgálja. ■ A szombat a szolgálatok napja lesz Szombaton a Tiszaligeti Stadionba összpontosulnak az események, a programok pedig már reggel nyolc órakor elkezdődnek. Az egyházmegyei találkozók történetét, Szolnok múltját ismerhetik meg az érdeklődők, és bemutatkozik a szolnoki katolikus iskola néptánccsoportja is. Az ünnepélyes megnyitó 10 órakor lesz, zászlófelvonással, Szalay Ferenc polgármester és dr. Beer Miklós püspök köszöntőjével. A főelőadást Böjté Csaba ferences szerzetes tartja majd a Szeretet összeköt címmel. Közben gyűjtenek a Böjté Csaba által nevelt szovátai gyerekeknek. A déli harangszót Szolnokról közvetítik. Délután az egyházmegye szakpasztoriációs területei mutatkoznak be: a katolikus iskolák főhatósága, a kórházlelkész szolgálat, a cigánypasztoráció, a börtönpasztoráció, a Karitasz, a Szamaritánus szolgálat, a Házas hétvége, a KALASZ-mozgalom a szolnoki ökumenikus lelkészkor. Az előadások között a szolnoki és környéki népi együttesek adnak műsort. A programsorozatot 16 órakor szentmise zárja, melyet dr. Beer Miklós püspök mutat be az egyházmegye papjaival. ■ A Jó pásztor életét adja Juhaiért Szolnok és környéke hitvallói és vértanúi KOSA JÓZSEF, jászkarajenői plébános Kecskeméten született 1878- ban. Jászkarajenőre 1908-ban került. 1919 május elején elterjedt, hogy a román csapatok hamarosan bevonulnak Jászkarajenőre. A hír hallatára valaki a megadás jeleként kitette a templomtorony ablakába a fehér zászlót. A románok helyett azonban Szamuely különítményének büntető osztaga jelent meg a községben. A helyi direktórium elnöke azzal vádolta a plébánost, hogy a fehér zászlót ő helyeztette ki a toronyra. Minderről a hívek is tudomást szereztek, és figyelmeztették a lelkészt, meneküljön. Kosa József azonban maradt. 1919. május 4-én a plébános irodájába benyitott Szamuely terrorcsapatának egyik tagja, Dobák Imre, aki fegyvert rántott és főbe lőtte Kosa Józsefet. HORNYIK KÁROLY, jászkarajenői káplán Csongrádon született 1889-ben. Pappá 1911-ben szentelték. Jászkarajenőre 1919-ben került káplánként. A Kosa Józsefet megölő fegyverdörrenés zajára nyitott be a plébánosi irodába Homyik. Halott pap társa mellé térdelt, és a feloldozás szavait mondta fölötte, amikor a plébánost megölő Dobák visszalépett a folyosóról, és a káplánt is lelőtte. A káplán, akinek arccsontját roncsolta össze a golyó, hörögve vergődött, majd a második lövés végzett vele. A káplánt a plébánosával együtt a temetőnek vízzel elöntött részébe temették. Az embereket nem engedték oda. Éjjel azonban virág borította be a jeltelen sírokat. A két vértanú lelkészt akkor októberben ötvenezer ember részvétele mellett helyezték örök nyugalomra Kecskeméten. SÁNDOR ISTVÁN, szalézi szerzetes „Velem tehettek, amitakartok, de Krisztus fog győzni, ti pedig elvesztek!” Ezt kiáltotta 1953. június 8-án a kivégzésre vezetett Sándor István a fegyház folyosóján. 1914-ben egy szolnoki munkáscsaládban született. 25 éves volt, amikor felvételét kérte a szalézi rendbe. A szerzetesrendek 1950-es feloszlatása után lehetősége lett volna külföldre menekülni, de inkább maradt. Szakállt növesztett, szemüveget hordott, és Kiss István álnéven munkásként dolgozott egy gyárban. Mindeközben fiataloknak hittant oktatott, kirándulásokat szervezett, valamint műkedvelő köröket hozott létre. AzÁVH 1952-ben letartóztatta, majd egy év múlva egy koncepciós per eredményeként kivégezték. Boldoggá avatása jelenleg is folyik. KENYERES LAJOS, tiszavárkonyi plébános Rákóczifalván 1908-ban született. Pappá 1930-ban szentelték. Tiszavárkonyra 1946-ban került plébánosnak. 1956-ban levelet írt Andropov, akkori szovjet nagykövetnek, valamint Kádár Jánosnak, melyekben a forradalmat követő megtorlások, a kolhozosítás ellen emelte fel a szavát. 1957. február 28-án vezsenyi, hittanóráról tartott haza a gáton, amikor lesben várakozók megállították és puskatussal ütni-ver- ni kezdték. A nagy termetű, erős emberrel azonban így sem tudtak végezni, ezért agyonlőtték, majd a vízparton elföldelték. Holttestét éppen egy esztendő múlva mosta ki az újból megáradt Tisza. Martfűnél találta meg egy halász. Újabb fél évnek kellett eltelnie, míg Rákóczifalván örök nyugalomra helyezhették. ¥ GALGÓCZY ERZSÉBET misztikus Szolnokon, 1905-ben született. 1919-ben a vöröskatonák egy megfigyelőállást alakítottak ki a Vártemplom tornyában, így az a románok célpontjává vált. A ferences atyáktól hallotta, hogy a Vártemplomból nem sikerült kimenteni a Szentségmutatót, sem a szent ostyákkal teli kelyhet. Ez nem hagyta nyugodni a kislányt, aki a lövésekkel dacolva jutott el a templomig és menekítette ki a szentségeket. Tíz évvel később, 1929. július elején jelent meg nála először a Szűzanya, és attól fogva élete végéig majd mindennap. Nem sokkal később, augusztus 15-én Nagyboldogasszony napján jelentek meg Jézus sebei kezein és lábain, majd fején és oldalán, melyeket 1962-ben bekövetkezett haláláig viselt.
