Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-22 / 144. szám

2 ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 22., SZERDA MEGYEI TÜKÖR Műtősmaszkban rabolt boltot a hajléktalan, most ítéletre vár Indul a Stadler vonat! fejlesztés Összeszerelő üzemet telepít Szolnokra a cégcsoport Növekvő betegforgalomra számítanak a meleg miatt Két rendbeli Fegyveresen elkö­vetett rablás bűntettével - mely­ből az egyik kísérleti szakban maradt - vádol a Jász-Nagykun- Szolnok Megyei Főügyészség egy hajléktalant, aki hol Pápán, hol Szolnokon tartózkodva, két élelmiszerüzletet is ki akart ra­bolni. Mint azt Balázsné dr. Bus- ku Terézia, sajtószóvivő, címze­tes ügyész érdeklődésünkre el­mondta, megyeszékhelyünkön 2010. február 24-én egy Szántó körúti boltba sapkában és mű­tősmaszkban rontott be a vád­lott - monogramja H. A. -, és egy fegyvernek látszó tárggyal az aznapi bevétel, 25 ezer forint átadására kényszerítette az ott dolgozó egyetlen alkalmazottat. Akkor sikerrel járt. Pápán ugyanez év március 19-én a Po­zsony utca egyik ABC-jét akarta kirabolni a férfi. Ugyancsak arcát eltakarva, a fegyvernek látszó tárggyal köve­telte a bevételt a már sepregető személyzettől. Ám ezt az eladót hidegen hagyta a tettes fellépé­se, s mintha ott sem lenne, nyu­godtan folytatta tovább a takarí­tást. FI. A. ezt látva, felhagyott a pénz követelésével, és megillető- dötten távozott az üzletből. Az ügyész vádiratában fegyházbün­tetést és közügyektől eltiltás mellékbüntetést indítványozott a vádlott ellen. A héten két tár­gyalási napon is foglalkoznak az üggyel. ■ M. G. Uniós fejlesztések indujnak a MÁV Kórházban A szolnoki MÁV Kórház és Ren­delőintézet erőforrásának opti­malizálása érdekében egyszerre két uniós fejlesztés is indul az intézményben. Két uniós projekt keretében az Európai Unió 480 millió forintos támogatásával épületenergetikai fejlesztésekbe és energetikai felújítás kivitele­zésébe kezdenek, 508 millió fo­rintos támogatással pedig geo­termikus energia hasznosítási fejlesztés indul. Mindezek révén éves szinten több mint 49 millió forinttal csökken majd az intéz­mény energiaköltsége. A projek­tek nyitóünnepségét ma rende­zik a MÁV Kórházban. ■ Sz. Zs. Dunai Zoltán, a Stadler Trains Magyarország Kft. ügyvezetője egy készülő vonatváznál. A jövőben teljes szerelvények gördülhetnek ki a gyárból. Folytatás az 1. oldalról Azokat ugyanis a cégcsoporton belül egyetlen üzem készíti - mondta el lapunk érdeklődésére a Stadler Rail Group elnök-vezér­igazgatója. Peter Spuhler emlé­keztetett rá, hogy 2007-ben szü­letett megállapodás a vonatgyár­tó cég Szolnokra településéről, és már akkor három lépcsős beru­házásról szóltak a tervek. Az el­ső lépés az alumínium vázak ké­szítésével indult el, majd ez kie­gészült a teljes kocsiszekrények gyártásával. A harmadik fázist az összeszerelő üzem kiépíté­se jelenti, mely most kez­dődik meg. Az első két fázis- 4 ban összesen 25 . .. millió svájci jji frankos beru- : házás valósult meg, a harma- dik ütem költ- ? | sége mintegy húszmillió svájci ^ frankra tehető. A foglalkoztatotti lét szám pedig a jelenlegi kétszáz főről ötszázra bővül. Mindez az­zal a feltételezéssel történik, hogy komoly lehetőségek nyíl­hatnak Magyarországon újabb vasúti pályázatok elnyerésére.- Hatvan elővárosi vonatot szállítottunk le a MÁV-nak. Ezekkel a szerelvényekkel az utasok elégedettek. A rendelke­zésre állás és megbízhatóság te­kintetében pedig meghaladják a szerződésben előírtakat. Örömmel vennénk, ha a Szolno­kon előállított vonatokkal is bi­zonyíthatnánk teljesítőképessé­günket Magyarországon — fogal­mazott Peter Spuhler. A tervek szerint az új összeszerelő üzem alapkövét még idén leteszik. Az új csarnok pedig a meglévő mel­lett épülhet fel az ipari parkban. A szükséges terület biztosításá­hoz pedig egy kedvezményes megoldást vizsgál meg az önkor­mányzat. A Szolnoki Ipari Park Kft. és a Stadler ugyanis egy kö­zös céget alapít, melyben a több­ségi tulajdon a vonatgyártó tár­saságé lesz. Ugyanakkor egy be- szállítói klaszter kiépítése is megkezdődik a szolnoki polgár- mester kezdeményezésére. Sza- lay Ferenc szerint a vasúti jár­műgyártás egy ilyen fejlesztés­sel jelentősen javíthatja a foglal­koztatást egész Kelet-Magyaror- szágon. A helyi és regionális beszállí­tók akár 30-35 százalékos része­sedést is elérhetnek az itt készü­lő motorvonatokban, ami azt je­lenti, hogy a Stadler üzem 30 százalékos hozzáadott értékével együtt összességében 60 száza­lék feletti hazai hányaddal ké­szülhetnének vonatok. Mindez azonban fokozatosan épülhet ki.- Üvegek, ülések gyártásához gyorsabban kerülhet beszállító. A riagyobb rendszerek, fékek, légkondicionáló berendezések esetén azonban komolyabban körül kell nézni a piacon - állí­totta Peter Spuhler. A vezérigaz­gató még azt sem tartotta kizárt­nak, hogy olyan cégek telepedje­nek meg a megyeszékhelyen, il­letve a környékén, amelyek már külföldön beszállítói a Stadler- nek. ■ Teleki József A szakképzésnek is lendületet adhat az új üzem A TÁRSA­SÁGNÁL dol­gozók egy részét korábban a svájci anyavál­lalatnál képezték ki. A cég veze­tése az új üzem kapcsán is ezzel számol Szalay Ferenc polgár- mester szerint azonban megte­remthetők annak a feltételei is, hogy a műszaki szakközépisko­lában külön osztály induljon, ahol akár svájci szakemberek is taníthatnak. A Gépipari és a vo­natgyártó cég között egyébként is szoros kapcsolat épült már ki így például az iskola tanműhe­lyében olyan alumíniumhegesz­tő gépek üzemelnek, mint a Stadler szolnoki gyárában - mondta el Szalay Ferenc. A me­gyeszékhely polgármestere ab­ban is bízik, hogy új lendületet kap a három éve indult Szolnok hazavár program is, mivel a mű­szaki végzettségű diplomásokra is szükség lesz az új üzemben. Az egyre forróbb napok igen­csak megviselik a szervezetet. Különösen a kisgyermekekét, az idős vagy beteg emberekét. —A megyei hívások száma na­pi 120-ról 130-140-re emelke­dett, körülbelül tíz-tizenöt száza­lékkal nőtt a korábbihoz képest, tájékoztattak a szolnoki mentő- állomáson. — Az évek során azonban azt tapasztaltuk, hogy a fülledt le­vegő, a tartós meleg miatt meg­növekszik a rosszullétek, a szív­ós érrendszeri betegek száma - mondta dr. Kondor Klára, a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei Heté- nyi Géza Kórház-Rendelőintézet sürgősségi osztályának vezető főorvosa. - Szokásosan nagy a forgalom az osztályunkon, de egyelőre még nem volt érezhető­en több beteg a melegebb időjá­rás miatt. Amennyiben négy-öt napon át, éjszaka is tart majd a hőség, számíthatunk megnövek­vő betegszámra. Éppen ezért azt tanácsoljuk, hogy a legmelegebb időben senki ne tartózkodjon tű­ző napon, ha tehetik, menjenek árnyékos, hűvösebb helyre. Gya­kori a buszmegállóban, várako­zás közben jelentkező rosszul- lét. Az időseknek tanácsos a ko­ra reggeli vagy a késő délutáni órákra időzíteni a bevásárlást. Köztudott, hogy a legveszélye­sebb délelőtt 11 és délután 16 óra közötti időszakban a tűző napon tartózkodni. ■ B. B. Lángra kapott a temetői hulladék Szolnokon — Szolnokról három, Ceglédről pedig egy kocsival vonultunk a Körösi úti temetőhöz, ahol meg­közelítőleg száz köbméter teme­tői hulladék kapott lángra - mondta Erdélyi Tibor, a tűzoltó­ság sajtóügyeletese. Munkagép­pel és több vízsugárral oltottak, ennek ellenére hatalmas volt a füst. Erdélyi Tibor hangsúlyoz­ta, a tűz során mérgező anyagok nem kerültek a levegőbe. — Az oltás még több órán át tart­hat, mindezt az is nehezíti, hogy nincs közvetlen vízutánpótlás a tűzfészek közelében, azt egy tá­volabb lévő tűzcsapról kell pó­tolni - tette hozzá. ■ A szászberki belvizes számla bosszúja gondban Ha fizetni kell, az csődbe viheti a település önkormányzatát A Szolnok Városi Bíróságon júni­us elején megkezdődött az a pol­gári per, aminek tétje az a brut­tó huszonötmillió forint, amit a szászbereki önkormányzat nem tud megfizetni a Kiss és Társa Kft.-nek - egy beruházásban végzett munkáért. Eközben a rendőrség is nyomozást rendelt el ugyanebben az ügyben, az ön- kormányzat hűtlen kezelés ala­pos gyanújával tett feljelentése alapján, ismeretlen tettes ellen. Áz ügy előzményei a tavalyi év közepére, május és október közötti szakaszára nyúlnak visz- sza, amikor megyeszerte folytak a megfeszített belvíz-védekezési munkák. A Kiss és Társa Kft. több mint négy kilométernyi bel­területi belvízcsatorna mélyíté­sére és a hozzájuk tartozó átere­szek kijavítására szerződött az önkormányzattal, és a munkát el is végezte. A munkák bruttó 35 milliós ellenértékéből azon­ban csak 9,1 milliót tudott kifi­zetni a megbízó - miután a tele* pülés is csak ekkora összeget ka­pott meg a belvízkárok ellentéte­lezésére szolgáló, állami vis mai- or alapból. Az alap kezelője ugyanis a leigazolt munkák há­romnegyedét beruházásnak mi­nősítette, nem pedig a vészhely­zetből fakadó kárelhárításnak. Miután pedig az önkormányzat így nem tudott fizetni, polgári bí­róság lesz hivatott dönteni az ügyben. Alapi József újonnan megválasztott polgármester ko­rábban azt nyilatkozta lapunk­nak, hogy egy ekkora tartozás egyösszegű kifizetése „csődbe vinné” a települést. S miközben - még a múlt év végén - az ügy iratait tanulmá­nyozták a polgármesteri hivatal­ban, megfogalmazódott a gyanú: a korábbi községházi döntésho­zók esetleg eleve tudhatták, hogy a Kiss és Társa Kft.-től meg­rendelt munkák nagy része nem tartozik a vis maior támogatási körbe, de bíztak abban, hogy majd „átcsúszik" valahogy az igénylésük. A képviselő-testület végül úgy döntött: feljelentést tesz, és vizsgálja a rendőrség, hogy valóban történt-e bűncse­lekmény, és ha igen, az mekko­ra vagyoni hátrányt okozhat az önkormányzatnak. A másik, kapcsolódó feljelen­tést a csatornarekonstrukcióból kikerült hatalmas földmennyi­ség miatt tette Szászberek, szin­tén ismeretlen tettes ellen. Ezt a földet ugyanis nem értékesítet­ték, csupán csak odaadták vala­kinek az ügy illetékesei, holott az árokból kitermelt termőtalaj­nak jelentős pénzben meghatá­rozható értéke van. Az önkor­mányzatot ért kár értéke több millió forint - állt a feljelentés­ben. A rendőrség egyesítette, úgy vizsgálja a két ügyet, tudtuk meg a megyei főkapitányság saj­tószóvivőjétől. ■ L. M. L. Vitringaléria. Az utolsó szovjet katona húsz évvel ezelőtt, június 19-én hagyta el hazánkat. Erre emlékezve a szolnoki Damjanich János Múzeum folyosói vitrinjében új kiállítást rendezett Gulyás Katalin történész és Ber­ta Ferenc gyűjteménykezelő az egykori ruhákból és tárgyakból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom