Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-16 / 139. szám

2011. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK 6 GAZDASÁG A BUX index 2011. június 15-én 15.30, »New York-kj) 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.00.15. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft 1 Richter 36 000 1,98 1306 Fotex 384 0,78 4 Rába 802 0,75 21 ANY 770 0,39 6 Émász 19 170 0,36 3 VESZTESEK riwRÁS; bCt MÉM# 'j TtMsó »ÍRJ Vátozás (%) MM Ft Mól 22 350 -3,20 6151 MTelekom 562 -2,09 965 OTP 5 846 -1,41 5109 CICI Pannónia 900 -0,99‘ 80 Danubius 3 500 -0,99 9 A BUX index az elmúlt napokban 23500...................................... 23400 23300 23213 23 200 23100 23 000 22 900 22800. 23163 23 037 23003 06.06 06.07 06.08 06.09 06.10 06.14 H3*5 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.15.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus 57 000 MALMI BÚZA 2011. augusztus 55400 TAKARMANYBÚZA 2011. augusztus 49900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 60800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 113 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. június 15-én 1€ 1$ 1CHF t ■M f i 265,50 Ft 185,21 Ft 217,95 +0,75 Ft +2,07 Ft-0,31 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.15.) Vételi Eladási | Budapest Bank 256,90 272,80 CIB Bank 254,31 275,51 Citibank 254,30 275,50 Erste Bank 257,51 272,35 FHB Bank 257,32 272,68 K&H Bank 257,37 272,19 MKB Bank 258,22 271,46 OTP Bank 259,40 272,70 Raiffeisen Bank 259,94 271,64 Burkolt és nyílt bírálatok jelentés Az IMF jónak látja a Széll-Kálmán-terv irányát Nemzetközi Valutaalap I Európai Bizottság I Magyar kormány . 2011> J2011J, 42011^ Eflpr Reál GDP-változás, százalék 2,6 2,5 2,7 2,6 3,1 3,0 Infláció, éves átlagos, százalék 3,9 3,0 4,0 3,5 4,0 3,4 Munkanélküliségi ráta, átlagos 11,2 10,9 11,0 9,3 10,9 10,5 Export 9,6 9,3 9,6 9,2 9,7 10,5 Import 9,1 8,5 9,3 8,6 9,7 10,4 Államadósság, a GDP százalékában 75,8 > 74,3 75,2 72,7 75,5 72,1 Költségvetési egyenleg, a GDP százalékában-2,3-3,3 1,6-3,3 2,0-2,5 VG-GRAFIKA Forrás: VG-gyűjtés Finoman, de egyértelmű­en bírálta a magyar kor­mányt a Nemzetközi Va­lutaalap (IMF). Jónak lát­ják a Széli Kálmán-terv irányát, de jelentős koc­kázatokat látnak végreha- tásában. Sürgetik a kü­lönadók megszüntetését, illetve reformokat és ki­adáskonszolidációt több területen. N. Vadász Zsuzsa „A Nemzetközi Valutaalap igaz­gatói aggodalmukat fejezik ki a magyar hatóságok közelmúlt­ban hozott döntése miatt, mely- lyel felszabadítják a költségveté­si tartalékot, hogy visszavásárol­janak egy részt a Mólból” - így szól az IMF-EU-Világbank és Magyarország közötti 2008-as - majd annak kifutása előtt, az Or- bán-kormány által tavaly fel­mondott - hitelmegállapodást követő monitoringjelentés egyik bíráló mondata. Több hasonló - ám nagy meglepetést nem oko­zó - kritikai észrevétel is találha­tó még a dokumentumban, ame­lyet tegnap tettek közzé Wa­shingtonban. így például „sajná­lattal” vették tudomásul az igaz­gatótanács tagjai az IMF Ma­gyarországon járt küldöttségé­nek beszámolójához fűzött véle­ményükben, hogy a program magyar részről történt megsza­kítása miatt több, addig elért eredményt nem sikerült meg­őrizni. így a válságból való kilá­balás fékezett volt, és megma­radt a magyar gazdaság „kitett­sége”. Bíráló szavakkal Illették az igazgatók azt is, hogy a ma­gánnyugdíj-pénztári rendszer felszámolásából az államhoz visszakerült források egy részét folyó kiadásokra fordítja a kor­mány. „Az új Költségvetési Ta­nács hatékonyságának biztosítá­sa különösen szükséges lenne, kiváltképpen annak szűk man­dátuma miatt” - olvasható egy további burkolt bírálat. A jelentés - amely tartalmaz­za a Budapesten járt IMF-szakér- tők véleményét, valamint az ah­hoz fűzött igazgatótanácsi véle­ményt - általában véve sok koc­kázatot lát a magyar gazdaság­ban az elkövetkező egy-két év időtartamára. A legnagyobbakat a magas költségvetési és a külső adósság, a külső államadósság törlesztésének erőltetett mene­te, valamint annak a problémá­ja miatt, hogy a forintban jövede­lemhez jutó magyarok zöme de­vizában adósodott el. Mindennek fényében, a növe­kedés szempontját is szem előtt tartva a Nemzetközi Valutaalap kiemelkedően fontosnak tartja a költségvetés konszolidációját, s ■ átfogó szerkezetkiigazító program m a középtávú fiskális stabilitás helyreállítása m a hitelfeltételek normalizá­lása (különösen a jelzálog- piacon) m létszám-racionalizálás a helyi önkormányzatoknál és az állami vállalatoknál ezzel párhuzamosan a szerkeze­ti reformok végrehajtását. Éppen ezért üdvözölték a Széli Kálmán-tervet, amelynek iránya megfelelő, miként a mértéke és az is, hogy a kiadások visszafo­gására koncentrál. Ugyanakkor javítani kellene az intézkedések „természetén” - áll a dokumen­tumban, amely azt javasolja, hogy a különadókat - különösen a bankszektorra kivetetettet ­■ célirányos szociális kiadás- csökkentés ■ az ágazati különadók gyors megszüntetése m a devizahitelesek minél olcsóbb, legkevésbé kockázatos és átlátható megsegítése m az általános tartalék növelése vonják vissza. Helyettük olyan területeken hajtsanak inkább végre ambiciózus kiadáscsök­kentést, mint a közszféra vagy a közösségi közlekedés. Ugyanak­kor a szociális juttatásokat kizá­rólag annak érdekében lenne szabad alkalmazni, hogy ellen­súlyozzák a kiigazítás terheinek aránytalanul nagy részét elszen­vedő leginkább elesett rétegeket. A programvégrehajtásában is látnak kockázatokat, mert hiá­nyoznak a kulcsfontosságú fis­kális lépések részletei. Üdvözték az új alkotmányos adósságkorlá­tot, de úgy vélik, hogy kellené­nek átmeneti szabályok mellé. Az IMF részben másként lát­ja az elkövetkező hónapokat és éveket, mint a magyar kormány, s véleménye némileg eltér az Európai Bizottságétól is. Az Or- bán-kormány optimistábban lát­ja a folyamatokat és jobb adato­kat vár, mint akár Brüsszel, akár az IMF. Amit a Nemzetközi Valutaalap sürget Adósmentés: októberre jön az eszközkezelő társaság is Legkésőbb október 1-jéig kezdi meg működését a Nemzeti Esz­közkezelő társaság, amelynek tevékenysége az idén hét-nyolc, 2012-től pedig évi tíz-húsz milli­árd forintot emészthet fel. A las­sú felfutás elsősorban annak tudható be, hogy a devizahitele­sek megsegítéséről szóló szabá­lyozás az idén kétezerben, jövő­re pedig összesen 12 ezerben ál­lapítja meg az értékesíthető la­kások számát. A kormány tudomásunk sze­rint egyébként úgy számol, hogy a legalább 90 napos késedelem­ben lévő devizajelzálog-hitelesek mintegy 5 százaléka kerülne be az eszközkezelő „hatáskörébe”. A tervek szerint az árfolyamrög­zítés alatt nagyon alacsony lesz a garancialehívások aránya, hi­szen ez a lehetőség csak azok­nak adatik meg, akik eddig is többé-kevésbé eleget tettek tör­lesztési kötelezettségüknek. Az árfolyamrögzítés idejére ugyanis százszázalékos garanciát vállal az állam ezekre a hitelekre. ■ Az eszközkezelő idén 7-8, jövőre 10-20 milliárdba kerül a büdzsének. Abban az esetben, ha a svájci frank árfolyama 180 forint alá kerülne, először az árfolyam-kü- lönbözetet felszívó, úgynevezett gyűjtőszámlán lévő hitel összege kezd csökkenni. Ha pedig ez az immár forintalapú kölcsön vég­leg „elfogy”, az ügyfél áttér devi­zahitelének tényleges árfolyam szerinti törlesztésére. A devizaadósok megsegítését célzó jogszabályok előkészítése közben gőzerővel folyik. A Ma­gyar Közlöny keddi számában megjelent kormányhatározat szerint az illetékes tárcáknak több, a devizahitelesek megsegí­téséhez szükséges előterjesz­tést, közöttük a Nemzeti Eszköz- kezelő felállításáról vagy a helyi önkormányzatok otthonvédelmi akciótervbe való bevonásáról szólót is tegnapi, illetve azonna­li határidővel el kellett készíte­niük. ■ VG Késedelmes hitelek (lakossági, milliárd forint) 2011. március 31. 30 napon belüli 826,6 31-90 napos 379,6 91-365 napos 394,7 Egy éven túli 402,8 FORRÁS: MNB Adatcsere csak elektronikusan bonus-malus Pontatlanok az ügyfelek biztosítóváltáskor Megreformálták a címkézést Brüsszel Harc a túlsúlyosság ellen az unióban Hatályba lépett tegnap az az új nemzetgazdasági minisztériumi rendelet, amely a bonus-malus rendszert és a kártörténeti iga­zolások kiadását szabályozza. Az új jogszabály szerint a jövő­ben kizárólag elektronikus ala­pon zajlik majd biztosítók közöt­ti adatcsere. A biztosítóknak a biztosítási időszak kezdetét kö­vető 15. és 30. nap között kell le­kérdezniük a kárnyilvántartás­ból a bonus-malus besoroláshoz szükséges információkat, és a 45. napig kell megállapítaniuk a fokozatot, valamint értesíteni­ük az ügyfelet a besorolásról és az új díjról. Ha a biztosító az idő­szak 30. napjáig nem tudja a kárnyilvántartásból megszerez­ni a besoroláshoz szükséges ada­tokat, akkor két héten belül érte­sítenie kell a gépjármű üzemben tartóját. Ha a biztosítási időszak 60. napjáig az ügyfél segítségé­vel sem sikerül megtalálni a megfelelő adatokat, akkor a szerződést véglegesen A00 osz­tályba kell sorolni. „A besoroláshoz szükséges adatok beazonosítá­sát főként két ok nehezítheti” - mondta Cselovszki Zsolt, a Füg­getlen Biztosítási Alkuszok Ma­gyarországi Szövetsége gépjár­műszekciójának elnöke. Előfor­dulhat, hogy a biztosítók által ke­zelt kárnyilvántartásban szere­pelnek hiányos vagy helytelen adatok. Emellett a biztosítók tá­jékoztatása szerint minden hete­dik ügyfél pontatlan adatot szol­gáltat biztosítóváltáskor, jellem­zően a korábbi kötvényszámot adják meg rosszul. Ha valaki nem korrigál időben, rosszul járhat. Az AOO-ra visszaminő­sített ügyfél ugyanis sok biztosítónál egyúttal másfél- szer-kétszer olyan magas díjat is fizethet, mint egy magas bonus- fokozatú kliens. Trükközni valót­lan adatok megadásával nem ér­demes: a csaláson kapott ügyfe­let ugyanis automatikusan a leg­rosszabb, M04-es kategóriába so­rolják át a biztosítók. ■ HB Megállapodtak szerdán Brüsz- szelben az Európai Tanács ma­gyar elnökségének tárgyalói az Európai Parlament és az Euró­pai Bizottság képviselőivel az élelmiszer-címkézés reformjáról. Az új szabályok szerint minden élelmiszer csomagolásán meg kell jeleníteni az energia-, a só-, cukor-, fehérje-, szénhidrát- és zsírtartalomra és a telítettzsír- sav-tartalomra vonatkozó adato­kat. A tápanyagtartalomról tájé­koztató adatokat nem a csoma­golás fő oldalán kell elhelyezni, a szeszesitalokon egyáltalán nem kell feltüntetni. A reform az unióban egyre nagyobb problé­mát okozó túlsúlyosság elleni küzdelem része. ■ ■ Nem érdemes tiükközni valót­lan adatokkal. Egyre több gondot okoz az Európai Unióban a lakosság túlsúlyossága

Next

/
Oldalképek
Tartalom