Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-11 / 136. szám
6 GAZDASÁG 2011. JÚNIUS 11, SZOMBAT A BUX index 2011. június 10-én 23400 07 3nn Nyitóérték: 23212 Záróérték: 23003 23 200 23100 23 000 ja Vv rw VL-Vi 22 900 22800 Előző napi záróérték: 23213 | Változás: -0,91« 1S.30, a New Yort-t A tőzsde nyitása F\ i 22 70(T port/ 09.00 11.00 13.00 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2011.06. 10. rVcSZVctly Econet Utolsó ár (Ft) 28 Változás (H) 3,70 Millió Ft 24 Pannergy 878 1,50 44 Egis 19 600 1,10 41 Richter 34 880 0,79 508 TVK 3 245 0,77 0 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft ANY 773-4,09 24 Fotex 378-1,81 36 Mól 23 180-1,77 2 395 OTP 5 840-1,45 7 836 MTelekom 572-0,52 1376 A BUX index az elmúlt napokban 23500 23 400 23 375 23300 23200 23100 23 000 23 070 22900 22 800 23037 % 06.02 06.0306.06 06.07 06.0806.09 naP FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.10.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2011. augusztus ____________57000 MA LMI BÚZA 2011. augusztus 57 000 TAKARMANYBÜZA 2011. augusztus 49 900 TAKARMÁNYKUKORICA 2011. július 61800 OLAJNAPRAFORGO 2011. október 113 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam , i 2011. június 10-én 1€ 1$ 1CHF i f 4 264,33 Ft 182,50 Ft 216,85-1,34 Ft +0,91 Ft-0,10 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.10.) / *■ >■. Vételi Eladási 1 Budapest Bank 256,25 272,11 CIB Bank 253,60 274,74 Citibank 253,96 275,12 Erste Bank 256,59 271,37 FHB Bank 256,64 271,96 K&H Bank 257,07 271,89 MKB Bank 258,01 271,25 OTP Bank 257,99 271,22 Raiffeisen Bank 258,22 269,84 Egyhavi átlagbérbe kerül a jogsi tanulóvezetők Többnyire már nem tinikorú „mazsolák” ülnek a volánhoz Külön tudomány a parkolás. Szedje még kicsit alá azt a kormányt, magyarázza az oktató (képünk illusztráció). Több gyakorlati óra csak használna. Egyre idősebbek a jármű- vezetést oktatók, és a jogosítvány megszerzése is egyre későbbi életkorra tevődik át. Az autósiskolák negyedik éve küzdenek nehézségekkel a gazdasági válság, a növekvő üzem- anyagárak hatásai miatt. AS-összefoglaló A 2009 decemberében regisztrált 624-hez képest tavaly év végére 643-ra, azaz 3 százalékkal emelkedett országszerte a járművezető oktatással foglalkozó cégek száma az Opten céginformációs szolgáltató adatbázisa szerint. Az e főtevékenységgel bejelentett vállalkozások 783 munkavállalót foglalkoztattak 2010 utolsó hónapjában, míg egy évvel korábban 9,8 százalékkal kevesebbet: 713-at. Tavaly 9, az azt megelőző évben 10 társaságot érintett felszámolás. „Negyedik éve küzd nehézségekkel a piac. A vizsgák száma 2009-ben, 2010-ben is csökkent az előző évihez képest, és az első hónapok tapasztalatai szerint idén is fog” - mondja Bári István, a Bács-Kiskun megye területén hat kirendeltséget üzemeltető Kiskun Autósiskola ügyvezetője. A szakember szerint az emberek egyre szívesebben választják a nagy autósiskolákat. Náluk például nem csökkent a tanfolyamokra jelentkezők száma, ám ennek az volt az ára, hogy a korábbinál lényegesen több időt, pénzt, energiát kellett a marketingre fordítaniuk. Pályázatot írtak ki gyerekeknek, általános iskolák vezetőivel összefogva kerékpáros jogosítvány megszerzését lehetővé tevő tanfolyamokat hirdettek a tanulóknak. ■ Felmerült: ha a kötelezővé tennék a fiataloknak a jogsi megszerzését, az évente 20-30 milliárd forintba kerülne. „Az autósiskolák változatos formákban működnek együtt a szakoktatókkal: vannak alkalmazottak, megbízási szerződéssel dolgozó nyugdíjasok és vállalkozóként számlázó tanárok is. A fiatalok közül sokan próbálnak egyéni vállalkozóként vagy egy-két fős céget alapítva érvényesülni. Semmi gond az ilyen kis társaságokkal, de nekik nyilvánvalóan kevesebb lehetőségük van komplex programokat, sokrétű, a kötelező előírásokon kívül plusz ismereteket nyújtó képzési rendszert működtetni” - magyarázza Bári István. Mindazonáltal az oktatói gárda országszerte öregszik. Ezzel párhuzamosan a jogosítvány megszerzéséért jelentkező tanulóvezetők (mazsolák) átlag- életkora is nő. „Míg 20 éve egy- egy 30 fős középiskolai osztályból jellemzően 15-20 diák még az érettségi előtt megszerezte a jogosítványt, ma már általában csak 3-5 fiatal. Egyre több a 18- 22 éves tanulónk, aki az egyetemi, főiskolai évek alatt, vagy már munka közben magának finanszírozza az elméleti és gyakorlati képzést, nem kapja meg rá a szükséges összeget a szülőktől. A 25-35 éves korosztályból jelentkezők száma is emelkedik. Addigra sikerül megspórolniuk a tanfolyamok árát, vagy addigra gyűjti össze a család a második autóra valót, esetleg egy új állás megszerzésének feltétele a jogosítvány” - teszi hozzá Bári István. Szakmai berkekben is többször felmerült már az ötlet, hogy a fiataloknak még az érettségi előtt kötelező legyen megszerezni a jogosítványt, ehhez azonban évi 20-30 milliárd forintra lenne szükség. Azok száma, akiknek van már jogosítványuk, de újra kell végezniük valamilyen tanfolyamot - például közlekedési kihágás miatt - a megyében évek óta nagyjából 300-400 fő körül alakul. Ez a 90-es években még 600-800 volt. Nyakukon maradt a hatvanas évek követelményrendszere AMI A HAGYOMÁNYOS jogosítvány megszerzésén kívüli képzéseket - vezetéstechnikai, közlekedési magatartásformáló kurzusokat, Sofőröknek szánt bentlakásos tréningeket - illeti, ezekre alig van igény. Bári István szerint a közlekedési kultúra fejlődéséhez, a balesetek számának csökkenéséhez is hozzájárulna, ha a vezetők nem csupán a még a hatvanas években megfogalmazott követelményeket, gyakorlati rutint sajátítanák el, hanem például biztonságos környezetben tapasztalnák meg, milyen az, amikor megcsúszik, megpördül az autó, és hogyan kell reagálni vészhelyzetben. Hasznos volna, ha az elsajátítandó alapismeretek közé bekerülne az olyan új eszközök használata mint a GPS, vagy azok az információk, hogy egy pohár pezsgő vagy sör mennyi idő alatt bomlik le a szervezetben. Csak jót tenne az oktatók továbbképzése is „Magyarországon a képzésnek egyelőre nem része az előzetes tudás, a kompetenciaszintfelmérése, az autósiskolák pedig többnyire bérlik a szükséges eszközöket, a tantermeket, mivel nincs pénzük saját tanpályát, oktatóközpontot építeni” - mondja a szakember. Míg Nyugat-Euró- pában az átlagos havi fizetés másfél-kétszeresébe kerül a jogosítvány megszerzése, Magyarországon ez nagyjából egy havi átlagjövedelemből tehető meg, miközben a tanintézmények a külföldivel megegyező költségeket - rezsi, üzemanyag, új gépjármű árak, karbantartási díj - kénytelenek viselni. „A SZAKOKTATÓK jelentős hányada még azokban az időkben szocializálódott, amikor kampányfeladat volt a közlekedésre nevelés. Itt az ideje egy „szakoktatók mesterképzése” keretében aktualizálni, felfrissíteni az felnőttoktatási, műszaki ismereteket. Az autósiskolák több érdekképviselete szívesen működtetne egy, a jelenleginél korszerűbb követelményt támasztóbb továbbképzési rendszert, a szakoktatóknak. A halálos balesetek számának csökkentése nem érhető el másképpen, csak egy életen át tartó tanulással, ami vonatkozik a közlekedőkre, és az azt oktatókra is” - véli Bári István. A Hochtiefnak kell megvennie a repülőtér üzemeltetőjét Budapest airport Mégsem államosítják, mert szegény az „eklézsia” - 36,6 milliárd forint 25 százalék+1 részvényért A Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. magyar állami tulajdonban lévő 25 százalék plusz egy szavazatát a többségi tulajdonos Hochtiefnak kell megvásárolnia a részvényesi megállapodás alapján. A társaságnak 36,ó milliárd forintot kell fizetnie - közölte a Nemzed Fejlesztési Minisztérium pénteken. A minisztérium azt is jelezte, hogy a kormány határozatában jóváhagyta, hogy az állami vagyon felügyeletéért felelős nemzed fejlesztési miniszter lehívja a Budapest Airport Zrt.-ben meglévő kisebbségi részesedés értékesítésére vonatkozó eladási opciót a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-n keresztül. A vevő a Hochtief magyarországi leányvállalata, az Airport Hungary Tanácsadó Kft. (AHUK). A közlemény megjegyzi, hogy a többségi tulajdon visszavásárlására „nem nyűt lehetőség”. Előzőleg - a kormányhatározat megjelenése előtt - a sajtó még arról írt, hogy az állam nyáron visszaállamosíthatja a Budapest Airportot. A repülőteret üzemeltető társaság 75 százalékát még 2005-ben az akkori szocialista kormány adta el, a 75 évre szóló üzemelteté- '% si joggal együti. A privatizációs | szerződés alapján idén az akkor | megmaradt állami részt eladhat- J ják valamelyik vevőnek. Az egy- 1 kori brit tulajdonos BAA feriheUtasok csekkolnak a Liszt Ferenc repülőtéren. A többségi tulajdon megvételére hivatalosan nincs lehetőség. gyi érdekeltségéért 2007-ben a Hochtief konzorcium 1,309 milliárd fontot (akkori árfolyamon mintegy 476 milliárd forint) fizetett. A vételár első felét a tranzakció lezárását követően, a másodikat pedig idén utalta át. A Népszabadság pénteken megjelent cikkéből kiderül, hogy a Hochtief több mint másfél milliárd euró hitelt vett fel az vásárlásra. A lap szerint a Fidesz megbízásából még a kormány- váltás idején két nemzetközi tanácsadó iroda is tanulmányozta a privatizációs szerződést. S arra jutottak, hogy ha az államnak kell a repülőtér, akkor meg kell vásárolnia. Erre azonban nincs forrás. ■ MTI-Eco i á í
