Új Néplap, 2011. június (22. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-01 / 127. szám

2 A NAP TEMAJA ÚJ NÉPLAP - 2011. JÚNIUS 1., SZERDA BPBiWWMflOTTPWBflllilWWIillliíitiiilií|i|illMfl>BlilllllllÍilllilil.iHI tulajdonosváltás A Szolnoki MÁV FC volt elnöke lapunknak adott interjújában őszintén vallott a búcsú okairól, a motiváció hiányáról, az infrastrukturális és anyagi gondokról is. FERENCZ GÁBOR KISZÁLLT A FOCIBÓL Bár még csak egy hete fe­jeződött be a 2010-11-es élvonalbeli labdarúgó-baj­nokság, máris gyökeres változások történtek a Szolnoki MÁV FC együt­tesénél. Az utolsó fordulót követő záróvacsorán az el­nök, Ferencz Gábor előbb közölte az együttes tagjai­val, az FC alkalmazottai­val, hogy kiszáll a labda­rúgásból, majd néhány nappal később, hivatalos sajtótájékoztatón is beje­lentette, hogy eladta a klubban lévő üzletrészét. Géléi József Ferencz Gábor neve összeforrt a szolnoki labdarúgással, mun­kássága örök időkre nyomot hagy a MÁV FC történelmében. Ha mást nem is, csak a 62 év után kiharcolt NB I-be jutást kö­ti majdan az utókor a személyé­hez, már akkor is óriási dolgot vitt véghez itt a Tisza-partján. Távozásával egy olyan sportve­zető csukta be maga mögött az ajtót, akinek azért is köszönet jár, hogy életben tartotta az el­múlt években a megyeszékhely profi labdarúgását, ha csapata éppen a napokban intett búcsút az első osztálynak.- Bár szegedi származásomat soha nem tagadtam meg, már több mint harminc esztendeje Szolnokon élek, itt vagyok ott­hon. Az egykori Mezőgépnél kezdtem civil pályafutásomat, majd németországi „külszolgá­lat” után, 1992-ben kerültem a Papírgyárhoz, melyhez egészen a közelmúltbeli megszűnéséig hű maradtam. Ma a Tószegi úton található AC-DC Ipari és Logisz­tikai Park kiépítése, beindítása köti le minden energiámat. De gondolom nem az árufuvarozás­ról akar velem beszélgetni. ■ Profi csapatot sem az NB I-ben, sem az NB II­ben nem lehet piaci ala­pon működtetni.- Valóban. Azt mondják egy házasságban a 7. esztendő a kritikus, ha azt túléli a pár, már könnyebben oldják meg a problémákat. Ön húsz esztende­ig hódolt örök szerelmének, a labdarúgásnak, most mégis a válás mellett döntött. Tudható, hogy miért?- Hogy mindenki megértse az okot, vissza kell kanyarod­nom egészen 1991-ig, amikor megkerestek a Szolnoki Cukor­gyártól, hogy segítsem az NB Ili­as szakosztály munkáját. Elvál­laltam, de én már akkor is a szolnoki labdarúgás egészének feltámasztásában gondolkod­tam. Azzal egyidejűleg, hogy a Tószegi úti klubhoz beszálltam, támogatóként jelen voltam a MÁV, illetve az akkor még SZVSI néven működő utánpót­lásklubnál is. Az azóta már tra­gikus hirtelenséggel elhunyt Dobozi Gyula 1995-ben csábított át a MÁV-hoz azzal a nem tit­kolt szándékkal, hogy visszave­zessük a nagy múltú klubot a másodosztályba. A Papírgyár, melynek vezérigazgatója vol­tam, előbb Neusiedler, majd Mondi néven attól kezdve meg­szűnéséig főtámogatója volt az együttesnek. Két évvel később, 1997 nyarától már egyszemélyi vezetője lettem a klubnak. Mi­kor átvettem, összesen 14 szer­ződtetett labdarúgóval rendel­keztünk és nem volt semmiféle utánpótlásbázisa. Az elmúlt idényben NB I-es és NB Ill-as fel­nőtt csapatot is szerepeltettünk, és több mint 200 gyerekkel ad­tuk át az utánpótlást tavaly nyá­ron az UFC-nek. Szerepvállalá­somkor komoly terveket szövö­gettem, úgy éreztem, ha minden az elképzeléseim szerint alakul, tíz éven belül olyan magassá­gokba juthat a csapatom, ahol már régen nem járt. Az álmom az volt, hogy 1948 után vissza­vezessem a MÁV-ot az NB I-be.- Tavaly teljesült az álom, s még ha nem is sikerült megvet­nie a lábát az együttesnek az első osztályban, azért méltán tölthette el büszkeség. A kérdés tehát ugyanaz, miért döntött a „visszavonulás” mellett?- Még mielőtt valaki azzal vádolna, hogy megkeseredtem, hogy a kiesés okozta csaló­dás miatt döntöttem a távozás mellett, ki kell ábrándíta­nom. Nagyon labdarúgásnak. Még magyaror­szági viszonyok között is komoly költségekkel jár egy élvonalbeli labdarúgóklub fenntartása, mű­ködtetése. Szolnok és térsége rá­adásul gazdaságilag gyenge lá­bakon áll, az üzleti szféra képte­len volt terheink legalább egy ré­szének finanszírozására, vagy más okból nem kívánt ebben szerepet vállalni. írd és mondd, NB I-es költségvetésünk 220 mil­liójából, mellyel a legszegényebb büdzsével rendelkeztünk, össze­sen hatmilliót tudtak „összedobni”. El kellett fogad­nom a tényt, hogy profi csa­patot sem az NB I-ben, sem az NB II- ben nem lehet piaci alapon Ferencz Gábor örökre beírta nevét a szolnoki labdarúgás történe­lemkönyvébe működtetni ma Magyarorszá­gon. Ott van csak esély normális futballra, ahol az önkormányzat mellett különféle állami forrást is be lehet vonni. Ám erre úgy vélem, nem egyforma eséllyel pályázhatnak a klubok. Őszin­tén megmondom, a most beveze­tendő, társasági adóból történő „egycsatornás sportfinanszíro­zást” illetően is komoly kételye­im vannak.- Ez már nyomós érv, akad még más is, ami a távo­zás mellett szólt?- Az infrastruktú­ra. Számtalanszor beszéltem róla az elmúlt évtizedben, vitatkoztam, érvel­tem, ha kellett ve­szekedtem, de igazából nem történt komoly változás. Óriási hibának tartom, hogy a város, a klub kimaradt a 2002-es országos stadion-rekonstrukciós prog­ramból. A Véső utcai sporttele­pet, a futballpályát, az öltözőket elég kívülről megnézni. Lerob­bant, elhanyagolt. A Tiszallgeti Stadion ugyan tavaly nyáron megújult valamennyire, de az át­pat csak bravúros győzelmet arat. És nem lehet bizonyítani sem a bűnösséget, sem az ártat­lanságot. Ez viszont felbecsülhe­tetlen károkat okoz a sportnak, a labdarúgásnak. Megmondom őszintén, egy-egy mozdulat, egy­adás óta feljutásunkig a főépüle­ten és a centerpályán nem vé­geztek egyetlen ecsetvonást sem. Ráadásul az első osztályú csapatok számára kötelezően előírt esti világítás az ígéretek ellenére mind a mai napig nem készült el. így pedig akár bent is maradhattunk volna, akkor sem játszhattunk volna a jövőben ha­zai környezetben. Sőt, a város ve­zetése semmi jóval nem bizta­tott a jövőt illetően e téren, azaz ha 2012 nyarán vala­mi csoda folytán ismét bajnokságot nyerne a MÁV FC, akkor sem juthat vissza az élvp-, nalba vagy legalább­is nem szerepelhet Szolnokon. Sajnos WKHBPszek ellendrukker, tovább- sapat meccseire. Szorítok a ha egyszer fordul a széljárás és ismét lesz esélye az együttesnek az NB I- be jutásra. sok siker élmény ben volt részem több szép emlékem ma rád az elmúlt húsz évről, mint bánat Igazi alkotó tevé­kenységet végezhet­tem, óriási öröm számomra az után­pótlásbázis felépí­tése, a bronz- és ezüstérmek után csodaszámba ment az NB Il-es bajnoki cí­münk, beválasztottak az MLSZ elnökségébe, voltam Liga-elnök. De ... Lehet, sablonosán hangzik, de tényleg belefáradtam kicsit a labdarúgá­sunkban gyakran vívott, időn­ként szélmalom-szerű harcba. A papírgyár megszűnése után új vállalkozásba kezdtem, s most minden erőmre, szakmai tudá­somra ott van szükség. De hogy konkrétumokat is mondjak. Á motiváció hiánya mindenkép­pen az elsődleges okok közé tar­tozik. A kilencvenes évek köze­pén óriási kihívásnak éreztem az NB I. kiharcolását. Elértük, de az elmúlt hónapokban be kellett látnom, Szolnokon jelenleg nincs realitása az első osztályú A Szolnoki MÁV FC volt elnökének névjegye név: Ferencz Gábor SZÜLETÉSI IDŐ, HELY: 1955. áp­rilis 30., Szeged CSALÁDI ÁLLAPOT: WS tanulmányai: Marx Károly Közgazdaságtudományi Egye­tem, közgazdász (1978), GATE Mezőtúri Főiskolai Kar (1986) KARRIER ÁLLOMÁSOK: Mező­gép, szolnoki Papírgyár (Neu­siedler, Mondi) vezérigazgató, AGDC Logisztikai Park Zrt. ve­zérigazgató SPORTPÁLYAFUTÁS: Szolnoki Cukorgyár, SZVSI - szakosz­tályvezető, Szolnoki MÁV - el­nökségi tag, a Magyar Labda­rúgó Liga elnöke, MLSZ elnök­ségi tag, Szolnok MÁVFC klubelnök. úgy ér­zem, a kir alakult, pontosab­ban meglévő problémákat nem vették ko­molyan, nem is­merték fel, rosszul mérték fel azok hatá­sait, akik az adott időben éppenséggel tehettek volna megoldásuk érde­kében.- Van még valami, ami elvette a kedvét a ma­gyar labdarúgástól?- Nem szolnoki a prob­léma, s nagyon remélem, az én időmben nem is volt rá példa a klubnál, de a sportfogadások nem tesznek jót a labdarúgás­nak. A különféle internetes fo­gadási irodáknál annyi minden­re lehet már fogadni, hogy em­ber legyen a talpán, aki észre ve­szi a csalást. Kezdve attól, hogy ki rúgja mondjuk az első szögle­tet, hány szabadrúgás lesz a meccsen vagy éppen szerez-e va­lamelyik csapat öngólt, mind, mind nyerési lehetőség. A leg­szomorúbb az egészben, hogy ezek annyira beleivódtak már a köztudatba, hogy akkor is csa­lást kiáltanak az emberek, ami­kor egyszerűen valamelyik csa­egy szarvasbaki után időnként bennem is felmerült, hogy uram isten, ez most szándékos hiba volt, vagy csak a játék velejáró­ja, de aztán gyorsan elhesseget­tem a gondolatot. Mindez vi­szont nem szül jó vért, kellően elveheti bármelyik tulajdonos lelkesedését.- Néhány mondat erejéig tér­jünk vissza az elmúlt szezonra. Ön, mint tulajdonos miként ér­tékeli csapata teljesítményét? — Óriási eredményként, a kö­rülményeink ismeretében való­ságos csodaként értékelem, hogy feljutottunk tavaly nyáron az első'ösztályba. Ezt csak fokoz­tuk azzal, hogy az utolsó pilla­natban, három nappal a bajnoki rajt előtt sikerült elérnünk, hogy a Tiszaligetben rendezhessük a hazai mérkőzéseinket, s ne kell­jen Kecskemétre költöznünk. El kell ismernünk, a feljutást köve­tő rövid szabadság alatt nem si­került megerősítenünk a csapa­tot, s azzal a kerettel nem volt reális esélyünk a bennmaradás kiharcolására. A ú’en aztán an­nak ellenére, hogy sokan elzár­kóztak tőlünk, mondván biztos kiesőhöz nem szerződnek, csak megerősödtünk, rendeztük so­rainkat. A tavaszi eredmények alapján nem is zártunk volna ki­eső helyen, ám az őszi szezon után akkora volt a lemaradá­sunk, hogy képtelenség volt le­dolgozni. Úgy érzem, az utolsó pillanatig üsztességesen teljesí­tett a gárda, emelt fővel búcsúz­hattunk az első osztálytól.-Az Ön távozása végleges és megmásíthatatlan?- Soha ne mondd, hogy soha, azaz lehet, egyszer még valami­lyen szerepet vállalok. Az biztos, nem leszek ellendrukker, tovább­ra is kijárok a csapat meccseire, szorítok a sikeréért, hátha egy­szer fordul a széljárás és ismét lesz esélye az együttesnek az NB 1-be jutásra. Talán addigra a kö­rülmények is úgy alakulnak, hogy a csapat nem átszállójegyet vált csupán az élvonalba. * GYORSSZAVAZAS ■ On szerint van realitása Szolnokon az NB l-es focinak? Szavazzon honlapunkon / ma 16 óráig: A szavazás eredményéta holnapi számunkban közöljük. I f> k I 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom