Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-07 / 106. szám

EGYHÁZMEGYEI www.eger.egyhazmegye.hu info@eger.egyhazmegye.hu II. évfolyam, 5. szám 2011. május Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK Totus Tuus! Egészen a Tiéd! II. János Pál pápa jelmondata A Karitász segített az árvíz károsultjain A tavalyi árvíz idején a borsodi térségben a Katolikus Karitász mintegy 90 millió forint értékben osztott szét segélyeket - élelmi­szert, gyógyszereket, takarót -, majd az árvíz elmúltával közel 500 otthont újított fel mintegy 17 településen. Ezt abból a 250 millió forintból tudták megtenni, amely a templomi gyűjtések so­rán a hívek nagylelkű adakozá­sából gyűlt össze. A munkálatok 2010 júniusától 2011 februárjá­ig tartottak. A felújítások zárásaként ün­nepi hálaadó szentmisét muta­tott be április elején Ternyák Csaba egri érsek a felsőzsolcai római katolikus templomban, hogy Isten áldását kérje az el­végzett munkára, és mindazok­ra, akik két kezükkel, adomá­nyukkal és imáikkal segítették a Karitász tevékenységét. Szentbe­szédében köszönetét mondott a Katolikus Karitász vezetőinek, különösen Écsy Gábor országos igazgatónak és Árvái Ferencnek, az Egri Főegyházmegyei Kari­tász igazgatójának és munkatár­saiknak azért a több hónapos megfeszített munkáért, amellyel sok család számára otthont biz­tosítottak. Kiemelte a média sze­repét is: az embereket adakozás­ra késztette, hogy láthatták a ké­peket a katasztrófáról. A szentmise végén Tóth Lajos felsőzsolcai polgármester mon­dott köszönetét a Karitász tevé­kenységéért, az adományozók jó szándékáért. Mint mondta, a bajban tapasztalták meg a nem­zet összefogását. ■ Egyházmegyei cigánytalálkozó Egerben Ternyák Csaba érsek a zarándokok között Ceferino Gimenez Mailát 1997- ben avatta boldoggá II. János Pál pápa. Ő az első roma származá­sú ember, akit oltárra emelt az Egyház. Ceferino születésének 150. évfordulóját ünnepeljük az idén, ebből az alkalomból egy­házmegyei cigánytalálkozót tar­tottak Egerben április 30-án. A találkozót Ternyák Csaba eg­ri érsek kezdeményezte január 1-jén kelt körlevelében. Az ünne­pi szentmise főcelebránsaként is ő köszöntötte a mintegy két­ezer, az egyházmegye szinte minden részét képviselő zarán­dokot, akik több mint 40 telepü­lésről érkeztek. Kérte őket, hogy azt a megszentelt Ceferino-ké- pet, amelyet a rendezvény végén megkapnak, templomukban he­lyezzék el. Szentbeszédében Székely János esztergom-buda- pesti segédpüspök, püspökkari cigányreferens hangsúlyozta: Ceferino írástudatlan lókereske­dő volt, akinek - miután befo­gadta Krisztust - élete szebbé vált. Naponta járt szentmisére, a körmeneteken az egyik zászlót mindig ő vitte. Miután meggaz­dagodott, mindenkinek önzetle­nül segített. A spanyol polgárhá­borúban a papokat védte, s a ró­zsafüzért a kezében tartva lőt­ték agyon, miközben azt kiáltot­ta: „Éljen Krisztus király!’’.- Nyissátok meg a szíveteket és életeteket Krisztus előtt! En­gedjétek be Őt családjaitokba és otthonaitokba! - kérte a találko­zó résztvevőit Székely János. Ebéd után tanúságtételekre került sor a Bazilikában. Ennek keretében először a Váci Egy­házmegye cigányreferense, Dúl Géza szólt a jelenlévőkhöz, majd többen is beszámoltak ar­ról, hogyan váltak hívő emberek­ké, vallásukat gyakorló keresz­tényekké. Közben a Kazincbar­cikai Szakképző Iskola, a karca­gi Szent Pál Általános Iskola, a szedrőládi cursillosok, majd a körömi, az arlói, a törökszent­miklósi, a tarnabodi, a lyukói és a miskolc-vasgyári közösségek, valamint a gyöngyösi Kolping csoport tagjai adtak elő zenés, táncos műsort. A program a közösségeknek ajándékozott Boldog Ceferino- képek átadásával és ünnepélyes áldással zárult. ■ H. ]. Boldog II. János Pál Hitelesnek ismert el XVI. Benedek egy II. János Pál közbenjárására bekövetke­zett csodát, ennek alapján rendelte el a hat éve el­hunyt egyházfő boldoggá avatását. Több mint egy­millió zarándok érkezett a szertartásra, amelyet má­jus 1-jén maga a pápa vég­zett Rómában. II. János Pál pápa Karol Józef Wojtyla néven született Wadowi- cében 1920-ban. Krakkóban szentelték pappá, majd Rómá­ban folytatta tanulmányait. 1958-tól krakkói segédpüspök, 1964-től krakkói érsek, 1967-ben VI. Pál pápa a bíborosi kollégium tagjai közé nevezte ki. 1978-ban választották pápává. Szent Péter 264. utóda volt. 455 év óta az el­ső nem olasz, és az addigi pápák között a legelső szláv. Tevékeny­ségét végigkísérte a népek és vallások közti párbeszéd elősegí­tése, ennek jegyében bocsánatot kért az Egyház múltbeli bűnek ért. Erkölcsi tanításában az Evangéliumhoz való hűség, vala­mint az emberi élet és méltóság melletti kiállás jellemezte. Közel 27 évig tartó pápaságával Szent Péter és IX. Pius után ő volt a harmadik leghosszabb ideig hi­vatalban lévő pápa. 2005. április 2-án Rómában halt meg. Több mint 100 utazást tett külföldre, nagyobb utat járt be, mint elődei együttvéve. Két al­kalommal hazánkba is ellátoga­tott. Különösen emlékezetes ma­rad az Egri Érsekség területén élők számára a máriapócsi szentmiséje. 1338 boldogot ava­tott és 482 szentet. Boldoggá avatta többek között Kalkuttai Teréz anyát 2003-ban. Több magyar boldog mellett ő avatta szentté Kingát, IV. Béla király egyik lányát 1999-ben, valamint Hedviget, Nagy Lajos leányát. Krisztus győzött a halál felett Olajszentelési szentmisére ke­rült sor április 21-én, nagycsü­törtök délelőttjén az egri Bazili­kában. A keresztelendők és a betegek olaját, valamint a bér­máláshoz, az egyházi rend szentségének kiszolgáltatásá­hoz szükséges krizmát Ternyák Csaba érsek szentelte meg. A papság megalapításának emlékére is tartott szentmisén jelen volt és koncelebrált Sere­gély István ny. egri érsek, Kato­na István, Palánki Ferenc segéd­püspök, a káptalan tagjai és az egyházmegye papsága, akik megújították szenteléskor tett ígéreteiket. Másnap, nagypénteken Krisz­tus keresztáldozatára emléke­zik az egyház. Szentbeszédében az egri érsek kiemelte, hogy nagypéntek ünneplésének kö­zéppontjában a kereszt áll. Ez a jel végigkíséri életünket, ezzel jelöltek meg bennünket a ke­reszteléskor, ott van lakásunk falán, ott van a sírokon is. A nagyszombati várakozás után az esti szertartással kez­dődött el húsvét ünnepe. Sötéte­déskor következett a tűzszente- lés, majd a húsvéti gyertya meg­gyújtása. Krisztus világossága! - hangzott fel háromszor a szé­kesegyházban, miközben a hí­vek gyertyáit is meggyújtották. A sok száz fénycsóva között csendült fel az Exultet, a húsvé­ti örömének. A szertartást ve­zető Ternyák Csaba érsek szent­beszédében a félelem legyőzé­séről szólt: nincs már okunk fél­ni, mert Krisztus győzött a ha­lál felett. «G.L. Anyák napja alkalmából szeretettel köszöntjük az édesanyákat és a nagymamákat! EGYHÁZMEGYEI HÍREK Eged-hegyi keresztek a hagyományos Eged-hegyi keresztutat április 16-án a családokért imádkozták. A több mint tíz kilométeres útra 230-an indultak el, többek között Palánki Fe­renc püspök atya, és több lelkipásztor is. Megáldottak útközben két felújított ke­resztet, amelyeket a Város­szépítő Egyesület hozott rendbe, a Hubertus Kft. és Pataki József művésztanár segítségével. Felvétel AZ EGRI SZEMINÁRIUMBA vár­ják azok jelentkezését, akik papi hivatást éreznek ma­gukban, és az Egri Főegy­házmegye kispapjai közé kérik felvételüket. A jelent­kezés feltételei az Egri Hit- tudományi Főiskola honlap­ján (www.eghf.hu) olvasha­tók. Jelentkezési határidő: május 15. Gyöngyösi Kolping gyöngyösön április 7-én Ternyák Csaba egri érsek szentelte meg a Kolping Ka­tolikus Szakiskola felújított épületét. Az ősrégi épületet a kártalanítás részeként isko­lai oktatás céljára kapta meg a Felsővárosi Plébánia. Az épületben - méretei miatt - nem lehetett általános isko­lát indítani, de szakiskolá­nak alkalmasnak bizonyult. JEGYZET O lyan nagy jelentőségű a Húsvét, hogy nem elég csak néhány napig megem­lékezni róla. Jézus feltámadásá­nak megünneplése ezért nem fe­jeződik be Húsvéthétfőn, hanem egészen Pünkösdig tart. „Ez a hosszú időszak szinte egyetlen ünnep, egy nagyon nagy vasár­nap” - fogalmazta meg az első la­tinul író teológus, Tertullianus. Az ötvennapos húsvéti időszak alatt az Egyház, a Krisztusban hí­vők közössége szűnni nem akaró módon örül a kereszt és a feltá­madás általi megváltásnak. En­nek a szimbolikus kifejeződése a húsvéti gyertya, amely templo­mainkban az oltár mellett emlé­keztet a feltámadt Krisztusra, mi­ként az Alleluja is, hiszen a hús­véti időben - Jézus feltámadását felidézve - minden liturgikus összejövetelen hitből fakadó örömmel énekeljük. A húsvétnak nyolcada is van, ami azt jelenti, hogy megünnep­lése után egy hétig minden nap elimádkozzuk a „dicsőséget”, és a szentmise végén, az elbocsá­táskor is Alleluját éneklünk. Ré­gen ezt „fehér hétnek” is nevez­ték, mivel akik az ősegyházban Húsvét vigíliáján részesültek a keresztség szentségében, ilyen­kor fehér ruhába öltöztek, ki­emelt helyen ültek a templom szentélyében, és mindennap to­vábbi hitoktatást kaptak. Á rá következő vasárnapon - amit fe­hér vasárnapnak neveztek - vet­ték le megkülönböztető öltöze­tüket, és hagyták el a számukra fenntartott helyet. Újabban ezt a napot az isteni irgalmasság va­sárnapjának is nevezzük II. Já­nos Pál pápa határozata szerint. A húsvéti időben gyakran emlé­keztetnek arra a szentmise evan­géliumai, hogy a Feltámadott is­mételten megjelent a tanítvá­nyok számára. A Szentírás ösz­szesen tizenegy ilyen találkozást említ: Jézus megjelent Mária Magdolnának, a sírhoz siető asz- szonyoknak, az emmauszi tanít­ványoknak, Péternek, és az ösz- szes apostoloknak. Ezek azért is fontosak, mert hitünk az aposto­lok és az első tanítványok tanú­ságtételén is nyugszik, akik lát­ták az Urat. Egy részük hangsú­lyossá teszi, hogy Jézus megjele­nése nem látomás vagy érzéki csalódás volt (vö. Lk 24,39), ha­nem testi valójában támadt fel. A beszámolók másik csoportja azt hangsúlyozza, hogy a megdicső- ült testére nem érvényesek a fi­zikai világ tér-idő korlátái. Már nem tartozik a fizikai világhoz, bár láthatatlan módon kapcso­latban áll vele. Akivel találkoz­tak, azonos azzal a személlyel, akit ismertek és követtek. A húsvéti idő vége felé az evangéliumi szakaszok János evangéliuma alapján Jézus bú­csúbeszédéből és főpapi imájá­ból valók. A negyvenedik napon pedig Jézus mennybemenetelé­re emlékezünk. Régebben Áldo­zócsütörtöknek neveztük, mivel ez volt a húsvéti szentáldozás utolsó napja. Néhány évtizede a hetedik vasárnapon idézzük fel azt az üdvtörténeti eseményt, hogy a feltámadt és megdicsőült Krisztus az Egyházban a Szent­lélek útján folytatja üdvözítő te­vékenységét. ■ Dolhai Lajos Ötvennapos ünnep

Next

/
Oldalképek
Tartalom