Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-28 / 124. szám

4 / / / / Ünnepélyes alapkőletétel a Hetényi Géza Kórházban Különleges esetekre „vadászik" endokrinológia Nemzetközi kongresszusokon is bemutatták a tapasztaltakat Pontosan harmincöt esztendővel ezelőtt, országos szinten is elsők között indult el a modern sürgős­ségi ellátás a megyei Hetényi Gé­za Kórház-Rendelőintézetben. Azóta számos fejlesztés valósult meg, ahhoz azonban, hogy iga­zán a mai kor követelményeinek megfelelő körülmények fogad­hassák az érkező betegeket a me­gye legnagyobb egészségügyi in­tézményében, újabb nagyszabá­sú beruházás szükséges. Ennek a jórészt pályázati forrásból meg­valósuló építkezésnek az alapkő- letételi ünnepségét rendezték nemrégiben. Varga Mihály állam­titkár és a fenntartó megyei ön- kormányzat elnöke, Kovács Sán­dor egyaránt mérföldkőnek ne­vezte a most kezdődött építkezést, amely komoly előrelépést jelent a megyei egészségügyi ellátásban. Az egészségügyi ellátórend­szer kialakításáról szóló törvény­ben ugyanis a Hetényi kórház az ország nyolcadik legnagyobb in­tézményeként kiemelt feladatot kapott. Ez azt jelenti, hogy a me­gye teljes lakossága számára 24 órán keresztül a törvényileg meghatározott legmagasabb színvonalú ellátást kell biztosíta­nia. A kórház sürgősségi osztálya azonban jelenleg három különál­ló épületben - belgyógyászati, gyermek sürgősségi, illetve se­bészeti - végzi tevékenységét. Az ellátás szintjei között nehézkes az együttműködés és az informá­cióáramlás. A sürgősségi betegel­látást célszerű egy épületben megoldani. Az osztály továbbfej­lesztése érdekében most induló beruházásnak köszönhetően ki­alakítják az egységes ügyeleti és sürgősségi ellátás feltételeit, így az ellátási idő rövidül. A Sürgős­ségi Traumatológia Betegellátó­hely bővítésével egységes, egy épülettömbben elhelyezkedő, a sürgős beavatkozási igényt is biz­tosító szakmastruktúrákat és gyors diagnosztikai és terápiás laborokat magában foglaló ellá­tás valósul meg. Az épületegyüt­tes így már egykapus sürgőssé­gi osztályként működhet. Mind­ezt kiegészíti az intézmény udva­rán elhelyezkedő helikopter-le­szállóhely, mely alkalmas lesz éj­szakai leszállásra is. ■ Az oldal az intézmény és a kiadó együttműködése alapján jött létre. A felmerülő költségeket a megrendelő fél fizeti. Az endokrinológiai profilú lll-as belgyógyászaton többnyire csak néhány napot kell eltölteniük a kivizsgálásra érkező betegeknek Országos, sőt nemzetközi szinten is ritka esetekkel találkoznak a Hetényi kórház endokrinológusai. A belső elválasztású miri­gyek betegségeivel me­gyei centrumban foglal­koznak a szakemberek. Munkatársunktól Évente közel nyolcezer vizsgála­tot folytatnak le a kórház endok­rinológiai profilú ül. belgyógyá­szatán. Mindenki számára sze­rencsés módon többnyire ezek járóbeteg-szakellátás körében történnek, még a teljes kivizsgá­láson is túlesik a beteg néhány napos kórházi tartózkodás során. — Már a 80-as évek eleje óta komolyan foglalkozunk az en­dokrinológiával, azóta nagyon sokat fejlődött ennek a terület­nek a diagnosztikája - hangsú­lyozta dr. Vadász János osztály- vezető főorvos. — Ennek köszön­hetően szinte minden szükséges vizsgálatot helyben el tudunk végezni, megfelelő laboratóriu­mi háttérrel rendelkezünk, az ultrahang, CT, MR, csontsűrű­ség-vizsgálat ma már természe­tes. Egyedül a kórházban már régóta tervezett izotóp laborató­riumra lenne igen nagy szüksé­günk annak érdekében, hogy ne kelljen utaztatni a betegeinket. Egyfajta elismerése a munkánk­nak, hogy felnőttkori növekedé- sihormon-kezelésekre is jogo­sultak vagyunk. Ilyen központ alig néhány létezik az ország­ban, mindenképpen tíz alatt van a számuk, pár évvel ezelőtt még rendszeresen Budapestre kellett utazniuk az ilyen injekciók mi­att a betegeinknek. Ugyancsak elismerést jelent, hogy a Debre­ceni Orvostudományi Egyetem endokrin képzőhellyé nyilvání­totta az osztályt, így a jövő gene­ráció szakorvosainak képzésé­ben is részt veszünk. Mivel a megyében egyedül a Hetényi kórházban működik Uyen jellegű osztály, ráadásul a járó betegek többsége is hozzá­juk érkezik, számos különleges, Valójában mi is az endokrinológia? az endokrinológia a belgyó­gyászatnak a belső elválasztá­sú mirigyek megbetegedésével foglalkozó fontos része. Ezek a mirigyek, a pajzsmirigy, a mel­lékpajzsmirigy, a mellékvese, az agyalapi mirigy, a nemi mi­rigyek, melyek az egész szerve­zet működése szempontjából nagy jelentőségű hormonok termelését végzik. Olyan alap­vető életfunkciókat szabályoz­nak, mint az anyagcsere, test­súly, növekedés, keringés, ne­mi érés. Az endokrin megbete­gedések különböző tünetekben nyilvánulnak meg. Jelenleg a leggyakoribb endokrin megbe­tegedések a pajzsmirigy alul- és túlműködése, göbösödése, a petefészkek rendellenességei, a mellékpajzsmirigy működési zavarai, ritkábbak a mellékve­sével és az agyalapi miriggyel összefüggő eltérések. E megbe­tegedések felderítése vérből tör­ténik részletes hormonszint meghatározással, diagnoszti­kus próbákkal, valamint külön­böző képalkotó eljárásokkal, mint az ultrahang, a CT, MR, a szcintigráfia, és a DEXA. érdekes esetet diagnosztizálnak. Természetesen a pajzsmirigybe­tegségek a leggyakoribbak, ám több ritka kórral is találkoznak. Ahogy dr. Vadász János moso­lyogva mesélte, az a mondás jár­ja, hogy sok endokrin betegséget csak akkor diagnosztizálnak, ha gondolnak rá. Például kevesen tudják, hogy a sokakat sújtó ma­gas vérnyomás közel 2 százalé­kában is endokrin betegség áll a háttérben. Miután azt megfelelő­en kezelik, többnyire a vérnyo­Dr. Vadász országosan elismert szaktekin­télynek számít más is visszaáll a normális érték­re. A legérdekesebb eseteiket nemzetközi konferenciákon is be­mutatták már a szolnoki orvosok.- Nemrégiben Rotterdamban jártunk az Európai Endokrinoló­giai Társaság kongresszusán - mondta el a főorvos, aki maga is országosan elismert szaktekin­télynek számít ezen a területen, két ciklusban is újraválasztották a Magyar Endokrinológiai és Anyagcsere Társaság vezetőségé­ben. - Egy idős férfi esetét mutat­tuk be, akinél öt évvel korábban diagnosztizáltak prosztatarákot. Akkor nem egyezett bele a mű­tétbe, az évek során azonban annyira leromlott az állapota, hogy amikor újra kórházba ke­rült, mégis vállalta az operációt. Az előzetes kivizsgáláskor derült ki, hogy a vércukorszintje rend­kívül alacsony, annak ellenére, hogy szérum inzulinszintje is alacsony. Miután minden lehet­séges okot kizártunk, nem ma­radt más lehetőség, mint hogy egy rendkívül ritka dologgal ta­lálkoztunk, mely során maga a daganat termel egy olyan hor­mont - az IGF-2-t -, amely eze­ket a tüneteket okozza. Mivel az ezt igazoló vizsgálat igen drága, Magyarországon sehol sem vég­zik el. Végül egy németországi laboratóriumban igazolták, hogy helyes volt a feltevésünk. Itthon még sosem találkoztunk hason­ló esettel, de amikor utánanéz­tünk a szakirodalomban, kide­rült, hogy külföldön sem nagyon akad példa rá. Ezzel az előadás­sal előbb egy magyarországi kongresszuson nyertünk első dí­jat, majd a nemzetközi konferen­ciára is kivittük poszterként. Igen kedvező fogadtatásban ré­szesült, sokan érdeklődtek az eredményeink iránt. Nem ez volt azonban ez egyetlen külföldi be­mutatkozásunk, korábban Flori­dától Sydney-ig, Lisszabontól Amszterdamig számos tudomá­nyos tanácskozáson részt vet­tünk már. A legnagyobb elisme­rést mégis az jelenti számunkra, hogy a kollégák szerte az ország­ban bíznak az általunk diag- nosztizáltakban. A betege­inknek így műtét esetén sem kell újabb vizsgálato­kon átesniük a kliniká­kon végzett operációk előtt, elég, ha az itteni ered­ményeiket viszik magukkal - tet­te hozzá dr. Vadász János. Klubot alakítottak a pikkelysömörben szenvedő betegek pszoriázis Véglegesen nem gyógyítható, de szerencsés esetben a kezeléseknek köszönhetően tünetmentes lehet A pszoriázis, azaz a pikkelysö­mör az egyik leggyakoribb kró­nikus bőrbetegség, amely a ne­vére jellemző fehér, pikkelyek­kel fedett gyulladásos bőrtünete­ket okoz, de nem tekinthető csu­pán a bőrt érintő, esztétikai za­vart okozó betegségnek. Az or­vostudomány mai állása szerint a betegség hátterében genetikai eredetű eltérések állnak, emiatt véglegesen nem gyógyítható, ám szerencsés esetben különböző kezelésekkel a beteg tünetmen­tessé tehető.- Pszoriázis esetén a hámsej­tek érési folyamata felgyorsul, körülbelül felére rövidül. Emiatt foltokban viaszszerű pikkely­képződéssel járó, nagymértékű elszarusodás következik be, alat­ta pedig begyullad a bőr - mond­ta el dr. Bakos Noémi PhD., a He­tényi kórház bőrgyógyászati osz­tályának vezető főorvosa. - A be­tegségben a populáció 1,5-2 szá­zaléka érintett, az első tünetek általában 20-30 éves kor között jelennek meg. A pikkelysömör­re való hajlam genetikailag örö­kölhető, de előfordulhat családi halmozódás nélkül is. A megle­vő genetikai hajlam mellett a tü­netek kialakulásának számos provokáló tényezője lehet, példát ul a szervezetben valahol felbuk­kanó gyulladás, a hirtelen stresszhelyzet vagy lelki válság. > Leggyakrabban a végtagok, ' azon belül is a könyök és a térd Dr. Bakos Noémi feletti bőrfelszín érintett, de elő­fordul, hogy a hajas fejbőrön izo­láltan jelentkeznek a tünetek. A komoly probléma akkor kezdő­dik, amikor nagyobb foltokban jelennek meg az elváltozások: ezek aztán a széli részeken ter­jednek, és összefolyva hatalmas plakkokká alakulnak. A bőrtü­netek mellett a körömlemezek is érintettek lehetnek, amelyet sok­szor tévesen körömgombának gondolnak és így is kezelnek. Az utóbbi években egyre több adat szól amellett, hogy a pikkelysö­mörben a bőr érintettsége egyéb betegségekkel társul, amelyek közül a leggyakoribb az úgyne­vezett pszoriázisos ízületi gyul­ladásos betegség, amely szinte bármelyik ízületet érintheti. A pikkelysömör kezelését az határozza meg, hogy milyen nagyságú felület érintett. Eny­hébb és kisebb kiterjedés esetén helyi kezelés (kenőcsök), fény­kezelés, súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés jön szóba.- Mint minden betegségben, a pikkelysömörben is nagyon fon­tos, hogy a beteg megtanuljon együtt élni a betegségével, amely nem azt jelenti, hogy tö­rődjön bele és fogadja el, sőt hagyja kezeletlenül a betegségét, hanem a helyi kezelések alkal­mazásának megtanulása sokat segíthet a bőr kezelésében, hi­szen ezt folyamatosan kell ott­hon is alkalmazni - hangsúlyoz­ta dr. Bakos Noémi. - Annak ér­dekében, hogy a betegek minél többet megtudhassanak beteg­ségükről, április 21-én Szolno­kon megalakult a Pikkelysömö- rös Betegklub, melynek célja az, hogy a betegek minél több orvo­silag is helytálló ismeretet kap­hassanak a betegségükről és a kezelés lehetőségeiről. Az első alkalommal elsősorban a bőrtü­netekről beszélgettünk, de szó esett azokról a társbetegségek­ről, amelyek gyakrabban fordul­nak elő pikkelysömörben. Ter­veink szerint évente 2-3 alka­lommal találkozunk, a legköze­lebbi klubrendezvényen dr. Árok Terézia, a Hetényi Géza Kórház reumatológus szakorvo­sa tart előadást a pszoriázisos ízületi betegségről - tette hozzá a főorvosnő. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom