Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-24 / 120. szám
6 GAZDASAG 2011. MÁJUS 24., KEDD Nyitóérték: Záréérték: 22428 22 464 A BUX index 2011. május 23-án 22500 22400 22300 22200 22100 22000 21900 21 Hová tart a mezőgazdaság? agrárium Elapadó bevételek - Szerkezeti problémák miatt évről évre zsugorodik 15.00 17.00 FORRÁS: BÉT NYERTESEK Résnél* Utolsó ár (R) Változás (%) Miiró Ft Synergon 354 1,14 9 ORC 2 550 0,59 Danubius 3 610 0,27 CIG Pannónia 881 0,00 Econet 27 0,00 0 0 11 86 VESZTESEK Résnény UtofeóárfFt) Változás(%> MBóFt FHB 918 -4,57 99 Rába 747 -2,98 16 TVK 3 200 -2,43 E-Star 10 740 -2,36 242 Fotex 369 -1,86 A BUX index az elmúlt napokban 23800 23600 23 400 21338 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.23.) AT" lü1 EUROBÚZA 2011, augusztus ________57000 MA LMI BÚZA 2011. augusztus 56500 TAKARMANYBUZA 2011. augusztus________48 500 TAK ARMÁNYKUKORICA 2011. július 62100 OLAJ NAPRAFORGÓ 2011. október 114000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2011. május 23-án 1€ 1$ 1CHF f f f 270,38 Ft 193,23 Ft 218,96 +3,72 Ft +7,03 Ft +7,10 Ft Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.23.) Vételi Eladási 1 Budapest Bank 260,08 276,16 CIB Bank 258,34 279,86 Citibank 258,87 280,45 Erste Bank 261,57 276,63 FHB Bank 261,83 277,47 K&H Bank 262,56 277,68 MKB Bank 263,34 276,84 OTP Bank 263,11 276,61 Raiffeisen Bank 263,71 275,57 Kockázatos magyar piac A Business Insider szakportál összeállította a világ 22 legkockázatosabb országának listáját, ahol Magyarország all. helyen szerepel. Az úgynevezett csődkockázati mutató alapján rendezték sorba az országokat: hazánk CDS-felára (államadósság törlesztésének leállása esetére köthető biztosítási felár) 256 bázisponton állt pénteken, most 260 ponton jár a mutató. ■ I A rendszerváltás óta csökken a magyar mező- gazdaság teljesítménye és az ágazatból élők száma, és nincs jele a növekedésnek a jövőben sem. A hazai szereplőket szerkezeti gátak kötik, a fejlesztések helyett marad a kicsiben és feketén játszás. Braunmüller Lajos A hazai agrártermelés 1984-ben érte el a csúcspontját. Ebben az évben több mint 15 millió tonna gabonát, 2,8 millió tonna gyümölcsöt és zöldséget, 2,4 millió tonna vágóállatot, és 2,7 milliárd liter tejet produkált a magyar mezőgazdaság. Ezután lassú, a rendszerváltás után pedig drámai csökkenés történt, az akkori szinttől pedig ma messzebb vagyunk, mint valaha. áfa Hosszú évek óta probléma az ágazatban az áfa magas szintje. A néhány szakmailag kevéssé indokolható, ám alapvető élelmiszer- csoport - pékáru, tejtermékek 18 százalékos áfáját leszámítv; az élelmiszerek áfája 25 százalék. A rendkívül rövid ciklusú termékek és a magas áfa együtt a fe-1 ketekereskedelemnek különösen kedvez. Különösen érinti ez például a hús, zöldség, és gyümölcs kereskedelmét. Ezeknél akár 30- 50 százalékos is lehet az áfamentesen gazdát cserélő áru aránya. A nagyobb, pontos nyilvántartást vezető, és gyakrabban ellenőrzött cégeknek jóval kevesebb esélye van az ilyen csalásra, ám a kisebb gazdák közül sokan rendszeresen papír nélkül kereskednek termékeikkel. Amíg a kisebb henteseknél és zöldségeseknél kapható áru jelentős része áfamentesen kerül a vásárlókhoz, nem csak az államkassza esik el bevételektől, de növekedni sem érdemes. A környező országok jóval alacsonyabb áfaszintjének is köszönhető, hogy a feketekereskedelem nem állta útját a növekedésnek. Ezért a rendszerváltást velünk egy időben megélt országokban mára már kialakultak például akkora vágóhidak, amelyek Magyarországon még nem léteznek. így a hatékony termelés mellett a hatékony feldolgozás is lehetővé teszi, hogy a környékbeli országokból a magyarnál olcsóbb sertéshús érkezzen hazánkba, például Lengyelországból. Az árérzékeny hazai vevők persze szívesebben választják ezt, mint a jó minőségű, de versenyképtelen magyar húst, ez persze piacvesztést okoz a magyar tenyésztőknek. Hasonló a helyzet a rövid életciklusú zöldség-gyümölcs termékeknél, ahol akár 40-50 százalékot is elérhet a feketekereskedelem aránya. Részben emiatt, részben a hazai ellentmondásos birtokpolitika miatt az egyéni gazdaságok 68,5 százaléka egy hektárnál kisebb területen gazdálkodik. Ez sem kedvez a hatékonyságnak. őstermelők A mezőgazdaság, az élelmiszer-kereskedelem kifehérítése ellen hat az őstermelők adómentessége is. Az egyéni gazdálkodók a személyi jövedelemadó 1987-es hazai bevezetése óta élveznek adómentességet. Ez a kedvezmény azóta is fennáll. Jelenleg az őstermelők évi A mezőgazdaság teljesítménye (1960=100) 250 ................................................................................................................. — növénytermesztés állattenyésztés — mezőgazdasági termelés A mezőgazdaság munkaerő-felhasználása (ezer fő) 800 A mezőgazdaság súlya a nemzetgazdaságban (százalék) 50 RENDSZERVÁLTÁS ► ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ 700 600 500 400 300 200 100 0 ' .összesen nem fizetett fizetett JtGRAfIKA 1998 2002 2005 2009 1995 2000 2005 2010 Forrás: KSH A hatékonyság hiánya miatt - magyarán sok termék drágábban készül él s kerül a boltokba, mint a környező konkurens piacok termékei -, teret nyer az import, mert a vásárló érthetően az olcsóbb árut keresi. Ez viszont egyre csak visszaveti a hazai agrárágazatot. hatmillió forintos árbevételig nem fizetnek adót. Bár az adó- jogszabályok a Kádár-rendszer óta többször is jelentősen átalakultak, és a különböző kormányok agrárpolitikája is erősen különbözött, az agrárium kistermelőinek adófizetése ma is szinte tabutéma a politikában. Jelenleg az őstermelői igazolvánnyal rendelkezők száma 360 ezer körül van, és csökken, ám a valóságban ennél jóval kevesebben végeznek tényleges mező- gazdasági tevékenységet. Az igazolvány megléte azonban adó- mentességet biztosíthat a valójában kereskedelmi tevékenységet folytató gazdáknak, és jellemző az is, hogy a tényleges gazdálkodó minden családtagját bejelentik őstermelőként, így növelve a háztartásra jutó adókedvezmény mértékét. A hatmilliós adókedvezmény-határ egyébként nemzetközi összehasonlításban magasnak számít. A hazainál jóval hatékonyabb mező- gazdaságot fenntartó Egyesült Államokban a farmerek ezer dollár (186 ezer forint) felett már kötelesek adót fizetni. tőkeszegénység A legszembetűnőbb az, hogy az uniós csatlakozás után sem jött el a felemelkedés, dacára a közösségtől igényelhető támogatásoknak. A 2004-es csatlakozás óta eltelt évek mindegyikében negatív volt a nettó beruházások szintje a hazai agráriumban, amely jól jelzi, hogy az ágazat szereplői szinte egyöntetűen kiveszik a pénzt az üzletből, ahelyett, hogy invesztálnának bele. Ennek több oka van: Az egyik legfontosabb, hogy a kisebb gazdák tőkeszegénységük miatt a megtermelt jövedelem egészét felélik, fogyasztásra költik, fejlesztésekre már nem futja. A másik komoly strukturális probléma a hazai mezőgazdaságban, hogy az Európai Unióban egyedüliként Magyarországon gazdasági társaságok nem vásárolhatnak termőföldet, még akkor sem, ha magyar tulajdonúak. Ezért a gazdálkodó szervezetek kénytelenek bérelni a földet. A bérleti díjak összege körülbelül 40-42 ezer forint hektáronként, vagyis az uniós támogatás jelentős része a drága bérleti díjakra megy el, ahelyett, hogy ezt a pénzt a társaságok fejlesztésre, vagy egyéb üzleti célokra fordíthatnák. így a hazai agrárium egészéből körülbelül 200 milliárd forintnyi pénz áramlik ki földbérletre évente. A fejlesztések hiánya döntően az olyan ágazatokat érinti, amelyek munkaigényesek, és komoly beruházásokat követelnének a versenyképes termeléshez. Ilyen például a kertészet, a szőlészet, a gyümölcstermesztés, az állattenyésztés. Ezekben az ágazatokban az elmaradó fejlesztések, valamint az ebből adódó verseny- képtelenség miatt évek óta csökken a kibocsátás. A leglátványosabb zsugorodás az állattenyésztést, azon belül is a hosszabb biológiai ciklusú sertéstartást érinti, amely a szerkezeti problémák és a piaci ingadozások legnagyobb vesztese. A rendszerváltás környékén még 10 millió darabos hazai sertésállomány mára alig haladja meg a 3 milliót, és - a strukturális problémák és a rendkívüli takarmányárak miatt - várható, hogy tovább csökken. sertéságazat Az elmaradó fejNálunk a legmagasabb Elelmiszeráfa a környező államokban Magyarország 18-25* Románia 24 Szlovákia 19 Ausztria 10 Csehország 10 Szlovénia 8,5 Németország 7 Lengyelország 3-7* * AZ EGYES ÉLELMISZERTÍPUSOKRA ELTÉRŐ ÁFAKULCS ÉRVÉNYES FORRÁS: VG-GYŰITÉS Vidékstratégia: növekedés helyett foglalkoztatás - vitára bocsátva A VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM társadalmi vitám bocsátotta a Nemzeti vidékstratégiai koncepciót, amelyben 2020-ig a fő kormányzati célokat jelölik ki Az anyag az évtized végére 700 ezer agráriumból élő embert tartana kívánatosnak Magyarországon. A vidékfejlesztést, az agráriumot egyértelműen szociálpolitikai, fog lalkoztatáspolitikai kérdéskörként megközelítő szöveg a mezőgazdaság kibocsátásának növelése helyett az önellátást, és az ökológiai szempontokat hangsúlyozza. az anyag nem csak a kormánypártok szándékait tükrözi. A magát ökoszociális pártként meghatározó Lehet Más a Politika (IMP) is döntően egyetért a fő iránnyal. A párt álláspontja szerint az elmúlt húsz év tévútra vitte a magyar mezőgazdaságot, és dacára annak, hogy a nagygazdaságokra alapozott, ezen a téren hazánk nem lett sikeres. A politika tehát nem bátorítja a hazai mezőgazdaság növekedését, ehelyett szociális és környezeti problémák megoldását várja az agráriumtól. AZ ANYAGBAN FOGLALTAK Szerint egy demográfiai földprogramot is indítana a kormányzat a vidéki elvándorlás megfékezésére és a népesedési helyzet javítására. Ennek keretében az állam tulajdonában álló termőfóldet tartósan, 25-50 éves időtartamra adnák bérbe olyan gazdálkodni szándékozó fiatal pároknak, akik vállalják, hogy helyben letelepszenek, a földet meg művelik, s legalább két gyereket felnevelnek. A föld ilyen hosszú távú bérleti joga örökölhető is lenne. lesztések révén a hazai sertéstenyésztés hatékonysága valóban jelentősen elmarad a kevésbé előnyös természeti adottságokkal, de sokkal jobb szerkezeti viszonyokkal rendelkező országok sertéságazatához. Dániában és Hollandiában egy koca 28 malacot fial egy évben, ez hazánkban alig haladja meg a 20-at, vagyis 25 százalék körüli a lemaradás. A hazai sertéstartás a takarmányhasznosítás terén is lemarad, míg a fent említett két országban 2,6-2,7 kiló táp felhasználásával érnek el 1 kg tömeggyarapodást, addig nálunk ehhez 4 kilogramm takarmány kell. Nem csak a sertéstartásban érhető tetten a hatékonyság hiánya. Nyugat-Európában - például Belgiumban, Franciaországban - 1 hektár mezőgazdasági terület átlagosan ezer eurót meghaladó jövedelmet hoz évente, nálunk ez az összeg nem éri el a 350 eurót. Igaz, ez csak a hivatalos adat, ebbe nem számít bele az, hogy a mezőgazdasági termékek kereskedelmének jelentős része feketén zajlik. A láthatatlan jövedelmekkel együtt azonban ez az érték még mindig 500 euró alatt van a becslések szerint. A hatékonyság hiánya miatt egyre inkább háttérbe szorul a hazai termelés, és helyét lassanként átveszi az importáru. így alakulhatott ki az, hogy a kiváló természeti adottságok dacára sertéshúsból és tejtermékekből az ország 2007-től kezdve már többet importál, mint exportál. A termelés csökkenése miatt egyre kevesebb munkaerőre van szükség, vagyis a mezőgazdaság fékezése inkább csökkenti, mint növeli a foglalkoztatottságot.
