Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-21 / 118. szám
2 TŰKOR ÚJ NÉPLAP —2011. MÁJUS 21., SZOMBAT Louis van der Corput holland hajóskapitánynak már kellő rutinja van a tiszai hajózásban. A többi kapitánynak is csak ajánlani tudja a szőke folyót. Mint arról már a korábbiakban hírt adtunk, szerda óta Szolnokon horgonyoz a Victor Hugo nevű 82 méter hosszú kabinos hajó. A hajó fedélzetén volt szerencsénk a hajó holland nemzetiségű kapitányával, Louis van der Corput-tal beszélgetni. Négyesi Ildikó A szolnokiak is csodájára jártak a vízi járműnek, amely Európa legnagyobb folyami személyhajózási társaságának legkisebb hajója. Valljuk be, ritkán tartózkodik napokig egy ekkora hajó Szolnok partjainál. Az utasoknak, akik francia, illetve svájci nemzetiségűek, egy kis kaland is osztályrészéül jutott a mostani úton. Budapestről indultak, és eredetileg a Horto- bágyhoz tartottak, hogy onnan Tokajon keresztül, Szolnokon át visszatérjenek a fővárosba. Az úti tervet azonban módosítani kellett, mivel műszaki okok miatt nem tudtak áthaladni Kiskörénél a zsilipen. így kötöttek ki végül Szolnok partjainál több napra, mert tudták, hogy nemcsak a szükséges infrastruktúra áll rendelkezésükre, hanem látnivalókban is gazdag a város. Louis van der Corput kapitányon cseppet sem látszott, miközben a hajó bárjában beszélgettünk, hogy kicsit is zavarta volna a boruló program. Igaz, ő volt a szülőatyja a „B” tervnek. - Nem először hajózom a Tiszán, így tudom, hogy mindig tartogat meglepetéseket ez a gyönyörű, ámde szeszélyes folyó. A hajóskapitányoknak is azt tudom ajánlani, hogy pályafutásuk során mindenképpen hajózzanak legalább egyszer a Tiszán - mondta mosolyogva. Szeszélyessége mellett szinte mostohagyermek számít a többi folyó mellett a Tisza. Kevesebb pénzt fordítanak a rendben tartására, pedig sokakat érdekel a táj szépsége. A holland származású úr beszélgetésünk során arra is kitért, hogy a Victor Hugónak tulajdonképpen nem ő a kapitánya, csak helyettesít. Hollandiában, Rotterdamban él feleségével és négyéves kisfiával, ahol üzletemberként dolgozik a francia személyhajózási társaságnál. Emellett állandó készenlétben van, így ha hívják, azonnal mennie kell valamelyik hajóra. A hajó legénységének kilencven százaléka magyar;. Szilvi pipcérként dolgo-, zik, de ezen az úton a bárpulto- si feladatokat Játja el. Azt vallja, hogy mindenkinek ki kellene próbálnia, milyen is egy vízi járművön dolgozni. — Nagyon kemény az itteni munka, főleg a kezdet. A fizetés azonban sokkal jobb, mint Magyarországon, hiszen 1200 eurót, plusz borravalót keresek havonta — magyarázta a harmincas éveiben járó hölgy, aki már hét szezont töltött a társaságnál. Az árnyoldal Szilvinél az, hogy hiába tudott félretenni annyi pénzt, hogy hitel nélkül fel tudott építeni egy kertes házat, a tizennégy esztendős fiát ritkán látja. Éppen ez az, ami a legnagyobb lelki megterhelést okozza a fedélzeten szolgálóknak. Kevés alkalommal kapnak szabadságot, így az év nagy részében nélkülözniük kell a családjukat, az otthoni barátaikat. Nem könnyű az élet egy folyami hajón sokan legyintenek, amikor azt hallják, hogy kabinos hajón dolgozik valaki. Úgy vélik, nem lehet nehéz munka. - Többször is előfordult, hogy olyan fiatalok jöttek a hajóra dolgozni, akik azt hitték, hogy ez jó buli. Nem is bírták sokáig, mert itt keményen kell dolgozni - magyarázta Szilvi. A vízi járművön pizzás tányér méretű tányérokból egyszerre ötöt is rátesznek a felszolgáló egyik karjára Azt pedig nemcsak leejteni nem szabad, de arra is ügyelni kell, hogy ne csöpögjön le róla semmi - Négy hónap próbaidő van, de sokan feladják már előtte. Aki nem felel meg, azt ott rakják ki, ahol éppen a hajó horgonyoz. Onnan pedig úgy jut haza, ahogyan tud — vázolta a helyzetet a harmincas nő. Mint azt megtudtuk, olyan is előfordult, hogy egy-egy kikötőben a szülők várták gyermeküket, aki feladta a munkát, hogy hazavigyék. OlVdSÓiDK írtáK Mostohagyermek a Tisza tévhit Sokan csak bulinak fogják fel a hajón a munkát A megye nines csődhelyzetben, de növekszik a forráshiány Nemcsak az út, de sokszor a járda is kritikán aluli Egy felmérés szerint — mint ahogy erről olvastam nemrég a lapban - tíz esztendő alatt harmadával több autó lett a megyében. Hasonló, az országos áüagot meghaladó növekedés volt megfigyelhető az egész régióban. Az Észak-Alföld közútjainak közel kétharmada ugyanakkor sajnos nem felel meg a műszaki követelményeknek. Megyénk útjain autózva valóban igencsak rossz tapasztalatokat szerezhet az ember az utak állapotáról. Igaz, ugyanez elmondható hazánk többi régiójának az útjairól is. Akkor, amikor szolnokiként nem ülök autóba, hanem gyalogosan járok a városban, akkor azt tapasztalom, hogy nemcsak a megyei autóutak rosszak, hanem megyeszékhelyünk járdái is sok helyen kifejezetten balesetveszélyesek. Több helyen kipúposodott az aszfalt, más helyen pedig szétrepedezett, lyukakkal, résekkel teli. Bizonyos földmunkák miatt, ha valahol feltúrták, újra készítették, szinte mindenütt megsüllyedt. Azokon a helyeken, melyeken a szép kőkockákból építették a járdát, egy idő után az foltokban megsüllyedt, esőzés esetén bokáig ér ott a víz, mely télen is kellemetlen, nyáron pedig gyaloglás céljára használhatatlan. Az idős embereknek ugyanakkor nemcsak kellemetlen, de komoly veszélyeket is jelent a hibás járda. Az egyensúlyérzékük sem a régi már, így ha megbotlanak egy-egy repedésben, könnyen eleshetnek. Horváth Lászlóné, Szolnok Várjuk Olvasóink írásait az ujneplap@axels.hu, vagy a zol- tanne.szundi@axelspringer.hu e-mail címre. LEVÉLCÍMÜNK: ÚJ NÉPLAP 5001 SZOLNOK, MÉSZÁROS L. ÚT A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat pénzügyi helyzete a többi megyéhez képest relatíve jónak mondható, nem fenyeget semmiféle csődhelyzet, mint a Heves Megyei Önkormányzat esetében - tudtuk meg Kovács Sándortól, a megyei közgyűlés elnökétől. Tény azonban, hogy a költségvetési rendeletekben évek óta folyamatosan növekvő működési forráshiánnyal kell számolnia a megyei önkormányzatnak, amelynek ellensúlyozására működési hitelek felvételére kényszerültek. A megyei önkormányzat 2011. évi működési hiánya így 1,3 milliárd forintra rúg. Mint Kovács Sándor elmondta, a működési hiány a 2007- 2010 években folyamatosan halmozódott fel az illetékbevételek csökkenése, az átengedett sze■ A megye önkormányzatának a pénzügyi helyzete jónak mondható, összehasonlítva más megyékkel. mélyi jövedelemadó és a normatív támogatások csökkentése miatt, amelyet csak részben tudtak ellensúlyozni racionalizálási intézkedésekkel. Ez utóbbiak közé tartozott például az üres álláshelyek, határozott idejű foglalkoztatások megszüntetése; a dologi kiadásokon belül belső átcsoportosítások az épületüzemeltetések gáz- és villamosener- gia-költségeire; a pénzeszközátadások, önként vállalt feladatok, tiszteletdíjak, egyéb juttatások csökkentése; az étkezési hozzájárulás megszüntetése a közalkalmazottak körében, vagy az intézményszerkezet folyamatos átalakítása. A gazdálkodást nem könnyítette az sem, hogy három intézményt is átvett a megye működtetésre települési önkormányzatoktól. Kovács Sándor, a megyei közgyűlés elnöke hangsúlyozta: mindezek mellett azonban a megye önkormányzatának a pénzügyi helyzete jónak mondható, összehasonlítva más megyékkel. Ám a megyei közgyűlés döntése értelmében beadták az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok támogatására vonatkozó igényüket. ■ Baranyi Gy. Alig érezhető földrengés volt a Jászságban Uzsorabűnökről a főiskola hallgatóinak oktatás Kollégánk a modern kori rabszolgaságról tartott előadást Kimosták az újszilvási gyerekek gyomrát Mindössze egyetlen bejelentés érkezett az MTA szeizmológiai obszervatóriumába arról a 2,2- es erősségű földrengésről, amely tegnap délelőtt 11.08-kor történt Jászberény térségében - mondta az obszervatórium tudományos munkatársa. Kiszely Márta kifejtette: évente 100-120 ilyen, kisebb földrengést regisztrálnak a műszerek hazánkban, de ezeknek csak töredékét, négyet-ötöt vesznek észre az emberek. A szeizmológus hozzátette: az észlelő Görögországban dolgozott az ottani 1999-es nagy földrengés után, s akkor számos kisebb utórengést átélt. Ez alapján ismerhette fel a mostani apró rengést. ■ Pénteken délelőtt lapunk munkatársa, L. Murányi László nyílt órát tartott a Szolnoki Főiskola Felnőttképzési és Szakképzési Központja gazdaságvédelmi szakirányú továbbképzésén résztvevőknek. A kriminológia óra témája a modern kori rabszolgatartás két, egyre terjedő formája, az uzsora és az úgynevezett csicskáztatás volt. Az előadás alapját az a riportsorozat jelentette, amit másik kollégánkkal, Géléi Józseffel társulva írtak az elmúlt időszakban, és amiből most közös könyvük készül. Az előadás bevezetéseként dr. Túróczi Imre, a főiskola rektora elmondta: az előadásban feldolgozott cselekmények, magatartások ugyanúgy a gazdasági bűnök kategóriájába sorolhatók, mint a „fehérgallérosok” százmilliós ügyletei, így a képzés keretében ezekre is szeretnék felkészíteni a hallgatóikat. Dr. Tar- jáni-Nagy Sándor óraadó tanár, a gazdaságvédelmi képzés felelőse hozzátette: kollégáink tizenöt részes sorozata nagyon alkalmas arra, hogy a hallgatók a benne szereplő bűnesetek példáján tanulmányozzák és elemezzék a legfőbb kriminológiai fogalmakat: az áldozattá és az elkövetővé válást, a bűncselekmények és a társadalmi háttér kapcsolatát, s a bűnüldözés problematikus kérdéseit. ■ Kollégánk, Murányi László a hallgatókkal osztja meg tapasztalatait Gyomormosásra kellett vinni négy újszilvási gyereket, mérgezés gyanúja miatt. A négy és fél éves ikerpár és másik két, tizenéves gyerek egyikének a szája szélén talált gyanús port az édesanyjuk, ezért hívott mentőket - tájékoztatott a Független Hírügynökség. Mind a négy gyereket kórházba vitték a mentők, de úgy tudni, csak egyikük szervezetében találtak valamilyen méreganyagot. A rendőrség egyelőre vizsgálja az eset körülményeit. A gyerekek egyébként az elsődleges információk szerint játék közben találhattak valamit, valószínűleg permetezőszert, amit feltehetően egyikük meg is kóstolt. ■ B. Gy.
