Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-13 / 111. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 13., PÉNTEK 13 KULTURÁLIS KÖRKÉP A kitelepítések kezdetének évfordulójára emlékeznek Minden az Önkifejezésről szól interjú P. Szabó István szerint a filmezést nem lehet megtanulni, művelni kell A Besenyszögért Alapítvány már készül az elszármazottak talál­kozójára, melyen a tervek sze­rint a besenyszögiek megemlé­keznek a kitelepítések 60. évfor­dulójára. A jeles napon szeret­nék kezdeményezni Pallavicini- Andrássy Borbála: Kitelepítési és 1956-os naplójának újbóli ki­adását. Ez a könyv sok olyan is­meretet ad át a helyi gyerekek­nek, amelynek magyarországi vonatkozásait csak a történelem- könyvekből ismernek. Azt még tudni kell, hogy Pallavicini-And- rássy Borbála az 1951 májusa és 1953 októbere közötti időszakot részben a faluban részben a Be- senyszög közelében lévő Foko- rupuszta egyik kuláktanyájára kitelepítve élte át. A Besenyszögért Alapítvány megalakulásakor három célt tű­zött ki. Az első kettőt már meg­valósították. Kialakították a Ve- hiculum-házban a Chiovini-em- lékszobát és ápolják Bezzeg Im­re hagyatékát. A harmadik cél pedig monográfia kiadása Be- senyszögről. ■ Neves művészek lépnek fel a liszt-esten Zenei találkozások — Jászladá- nyiak itthon és a nagyvilágban címmel tartanak rendezvényt Liszt Ferenc születésének 200. évfordulója alkalmából május 18-án 17 órakor Jászladányban, a művelődési házban. Az est vendége lesz Tálas Ernő, Jászla- dány díszpolgára, a Svéd Kirá­lyi Operaház nyugalmazott éne­kese, és a szintén jászladányi származású Somfai László Szé- chenyi-díjas zenetörténész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem professzora és az MTA Zenetudományi Intézete Bar- tók-archívumának vezetője. Mindketten beszélnek életút- jukról, művészi pályájukról. Tá­las Ernő énekel is fog, s ezen felül Tóth-Fekete Nóra helyi zongoraművész és Pálfi László énekes adnak elő Liszt Ferenc- műveket. ■ B. Gy. A szolnoki származású P. Szabó István által írt forgatókönyv alapján ké­szült a Halálkeringő című film. Mostanság kétsze­mélyes színdarabban ját­szik Brózik Klárival és rö­vidfilmet forgatott egy má­sik neves színésznővel... Négyesi Ildikó — Hogyan jutottál el az eredeti szakmádtól, a zeneszövegek, könyvek, forgatókönyvek írá­sán keresztül a színészkedésig és a filmezésig? — Másoknak talán furának, sőt talán csapongónak is tűnik az életutam, nekem azonban vé­gig egyvalamiről szól minden, ami pedig nem más, mint az ön­kifejezés. Megállás nélkül forr, születik a fejemben valami, ami feltartóztathatatlanul ki akar törni. Az én dolgom „mindösz- sze annyi”, hogy teret adjak a gondolatoknak. Életem bizo­nyos időszakában elég volt minderre a mozgás, a tánc. Ké­sőbb kellettek a szavak, aztán pedig már a kép is. Jelenleg filmrendezést és fotózást tanu­lok. A színészet egyfajta vissza­térés, hiszen előadóművész­ként indultam, mint táncos, majd mint író inkább alkotóvá váltam. Most megpróbálok úgy alkotó maradni, hogy közben felélesztem magiamban az elő­adót is.-A Halálkeringő című filmet a te forgatókönyved alapján készítették Dobó Kata fősze­replésével. Voltak pozitív, de negatív kritikák is...- A filmezés az a műfaj, amit nem lehet papíron megtanulni, azt művelni kell. Egyetlen olyan hivatalosan publikáló kritikust sem ismerek el hiteles vélemé­nyezőként, aki még életében nem készített filmet, hiszen ar­ról mond véleményt, amiről fo­galma sincs. Az lenne a tiszta kritikusi kiinduló helyzet, ha minden szakember, aki filmről ír, a cikke mellé odatenne egy linket, vagy egy filmcímet, ahol meg lehetne nézni a saját alko­tását, mint viszonyítási alapot. P. Szabó István a Jóban rosszban című sorozat szereplőjével, Brózik Klárival együtt játszik a nagy sikerű Délután színdarabban Azt megnézve, az ember eldönt- hetné, hogy érdekli-e ennek a valakinek a szakmai vélemé­nye. Sokan, mindössze a címből kiindulva, fontosnak tartották a Halálkeringőt Tarr Sátántangó­jához hasonlítani, ami már ön­magában is nevetséges. Azért vannak olyan filmkészítő kriti­kusok is, akik máshogyan köze­lítenek egy alkotáshoz. Szá­momra csakis az ő véleményük lehet mérvadó, és a közönségé. A közönség pedig sokkal job­ban fogadta a filmet, mint a kri­tika. A film külföldi fesztiválo­kon is jól szerepelt, az operatő­rünk pedig a Halálkeringőért kapta meg a szakma legrango­sabb díját, az Aranyszemet. A film felkerült az Indavideo Film oldalára, ahol nézettsége alap­ján két nap alatt a T0P3-ba ke­rült, és azóta is ott van. — Idén mutattátok be Brózik Klárival a Délután című szín­darabot. Ha jól tudom, a dara­bot te írtad és te magad is ját­szol benne...- Sőt, én is rendeztem. Nem­rég volt egy fantasztikus elő­adásunk. A közönség imádta! Sokat nevettek, volt, aki sírt a végén, és óriási tapsot kaptunk. Azok a nézők, akik vagy az elő­adás után közvetlenül, vagy va­lami közvetett módon eljuttat­ják hozzánk a véleményüket, három dolgot majdnem mindig megemlítenek a darabról: 1. Tel­jesen lekötött. Észre sem vet­tem, hogy elszállt ez a másfél óra! 2. Abszolút magamra is­mertem! 3. Olyan volt, mintha nem is egy színdarabot néznék, hanem csak valahogy kihallgat­nék egy beszélgetést a szom­széd asztalnál. Számomra ezek a legnagyobb bókok, hiszen ez volt a célom. Sokan jónak tart­ják azt az ötletet, hogy ez egy olyan színdarab, amelyet étter­mekben, kávézókban, tehát ere­deti környezetben a leghatáso­sabb előadni. Szeretnénk Szol­nokon is játszani a Délutánt, sőt, nekem, mint „szolnokinak” ez kötelező lenne! Már próbál­koztam is, de nem igazán kap­tam még választ sem. — Hogyan sikerült megnyerned Brózik Klárit, hogy szerepeljen a darabodban?- Régóta ismerjük egymást Klárival. Mondhatni, a darab ki­csit a mi történetünkről is szól, úgyhogy azonnal belement, amikor elolvasta a szövegköny­vet. Azóta is töretlen a lelkese­dése, pedig óriási teher lehetne a számára, hiszen mostanában már dupla részeket forgatnak a Jóban rosszban című sorozat­ban, amelyben ő már 6 éve fő­szereplő.- Készülő filmedben A Made in Hungáriából ismert Kiss Tünde a főszereplő. Mit lehet róla tudni?- A film címe az, hogy Áldo­zat. Ez „csak” egy rövidfilm, amolyan 10 perces típus, ame­lyet leginkább azért csinálok, mert ezt a szakmát csinálva ta­nulja meg az ember. Megyünk vele fesztiválokra, de nem szá­mítok nagy sikerekre, hiszen nem kifejezetten fesztiválfilm. Egy szociopata gyilkosról szól, és valószínűleg a hónap végén már látható lesz a mindenféle videomegosztó oldalakon. Vágá­sa közben arra gondoltam, már most másképp készíteném el. HIRDETÉS Értékes közönségdíjak e.on Közösségi pályázatok az Önkéntesség Éve és a Liszt-év tiszteletére Az E.ON magyarországi cég­csoportja hosszú évek óta ki­emelt figyelmet fordít a társa­dalmi felelősségvállalásra és a kultúra támogatására, közölte Egyházi Nikoletta, az E.ON Hungária Zrt. sajtóreferense. Az idei év két meghatározó, egész Európát megmozgató társadalmi és kulturális prog­ramsorozata az önkéntesség­hez és Liszt Ferenc munkássá­gához kötődik. Az Európai Bizottság határo­zata alapján 2011 az Önkéntes­ség Európai Éve. A programso­rozat célja az önkéntes társa­dalmi munka népszerűsítése, társadalmi elismertségének növelése, az emberek mozgó­sítása, és a társadalmi összefo­gáson keresztül a szolidaritás iránti igény és elkötelezettség erősítése. 2011 ugyanakkor Liszt Fe­renc születésének 200. évfor­dulója is. A nemzetközi sikerű művész érdemeinek méltó elis­merésére és ünneplésére nyil­vánította az UNESCO ezt az évet nemzetközi Liszt-évnek. Az E.ON Csoport - e két kez­deményezés fontosságát szem előtt tartva - mindkét prog­ramsorozathoz csatlakozni kí­ván, többek között egy-egy olyan pályázati kiírással, ame­lyek az adott témákban segítsé­get nyújtanak az egyéni krea­tivitás, tehetség és vállalkozó szellem kibontakoztatásához. Az Önkéntesség Évéhez kap­csolódóan az E.ON Tetterő el­nevezésű pályázaton a pályá­zók olyan szociális és közössé­gi célokat szolgáló kezdemé­nyezéssel nevezhetnek, me­lyek összhangban vannak az E.ON Hungária Csoport társa­dalmi felelősségvállalási fóku­szaival és az önkéntesség terü­letén végzett munkájával, va­lamint lehetőséget biztosíta­nak a nyertes pályázat kerete­in belül E.ON munkatársak-ön- kéntesek munkájának igény- bevételére is. A pályázatok be­küldési határideje 2011. júni­us 16. A ZENE.ON nevű verseny - a Liszt év szellemiségével össz­hangban - a kiemelkedő ama­tőr zenei tehetségek szakmai bemutatkozását kívánja támo­gatni. A pályázaton egy tetsző­legesen kiválasztott Liszt-zene­mű egy jellemző részletének klasszikus módon történő, vagy annak egyedileg átdolgo­zott, hangszerelt művészi válto­zatának előadásával lehet részt venni. A pályázat kiírója minő­ségi, Liszt Ferenc szellemiségét tiszteletben tartó pályaműve­ket vár 2011. június 12-ig. A videó formájában elkészí­tett pályázati anyagokat az E.ON a pályázatokra létreho­zott E.ON Tetterő, illetve ZENE.ON elnevezésű Face- book-oldalakon várja. A pályázatokat elbíráló zsű­rikben neves művészek is részt vesznek, így Szalay Kriszta színművésznő, vala­mint Harcsa Veronika dzsessz- énekesnő is. A ZENE.ON pályá­zatot Ákos is támogatja. A szatmári békekötésre emlékeznek a múzeumban A szolnoki Damjanich János Mú­zeum életében hagyomány, hogy gazdag programokat kínál a láto­gatóknak. Éz a hónap sem kivé­tel ez alól, hiszen - mint minden évben - május elsején megnyi­tották a Tabán tájházat, mely egy halászmester háza volt. A régi zsinagógában, azaz a Galériában is újdonsággal készülnek. Május 25-től tekinthetik meg az érdek­lődők a mezőtúri művésztelep al­kotásaiból nyíló kiállítást. A mú­zeum Nagyításban című szabad- egyetemének két előadása is lesz e hónapban. Témájuk a szolnoki fényképészet, illetve a múzeum néprajzi gyűjteményének leg­szebb darabjai. Mindezek mel­lett nagy erőkkel zajlanak az in­tézményben a június tizennyol- cadiki múzeumok éjszakája ren­dezvény szervezési munkálatai is. De ne feledkezzünk el a „...ha­zánknak szabadsága helyre állít­tassák” címet viselő emlékkiállí­tásról, melynek apropója a Rákó- czi-szabadságharc és a szatmári békekötés 300. évfordulója. Ez a béke azért is fontos, mert több száz évre eldöntötte az ország sorsát. A kiállítás, melyet június 8-ig tekinthetnek meg, az átlag­ember számára ismeretlen fegy­verek, dokumentumok, ábrázo­lások segítségével idézi meg Rá­kóczi korát. Az eredeti tárgyakat az ország legrangosabb gyűjte­ményeiből és magángyűjtőktől kapta meg a múzeum. A bécsi ar­chívumból az eredeti békeok­mány másolatát is kölcsönkérte az intézmény. A kiállítás sikeres­ségét mi sem bizonyítja jobban, hogy már háromezer látogató te­kintette meg azt. ■ N. I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom