Új Néplap, 2011. május (22. évfolyam, 101-126. szám)

2011-05-11 / 109. szám

5 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁJUS 11., SZERDA KUNSZENTMÁRTON ÉS KÖRNYÉKE A boldoggá avatáson járt a tiszaföldvári plébános — Örülök, hogy vállaltam ezt a zarándokutat - foglalta össze rö­viden érzéseit Tamási József, Martfű-Tiszafóldvár plébánosa,, aki részt vett II. János Pál pápa boldoggá avatásán. — Valóban zarándokút volt, hisz a cél, s a módja is nagyon is keresztényi volt. A célról annyit - a jól is­mert tényen kívül -, hogy utólag éreztem, ez valamiféle második temetés. Mégis egészen más volt a hangulata, hiszen itt ünnepel­tünk, s nem gyászoltunk. Egy „színes” kavalkád volt tette hozzá a plébános. A kontinensek mindegyikéről érkezte a hívek, Tamási plébános meg is örökített jó néhányat kö­zülük. — Itt egy Fülöp-szigeti cso­port, ott kongói apácák mosolya, előttem - hátán nemzete zászló­jával - egy paraguayi lány, egy szőkeség Írországból, transzpa­renssel kezükben vajdasági ma­gyar fiatalok, koromfeketeség Gabonból, pápás arcképekkel vi­dáman díszített ruhában nigéri­ai szépségek papjukkal, kis mini­zarándokok a felkelő nap orszá­gából, s folytathatnám a sort. Tudjuk, hány országban járt a boldog pápa, talán mindenhon­nan jöttek, hogy a mennyország­ba kísérjék. S majd elfelejtettem, pedig felejthetetlen, a milliónyi lengyel. Fehér-piros zászlójuk a Szent Péter téren és a város min­den pontján ott lebegett- mesélt élményeiről a plébános. ■ R. Á. Bemutatkozik a mester és tanítványa A Kunszentmártoni Helytörténe­ti Múzeumban május 6-án „Mes­terek és Tanítványok — A mező­túri fazekasságtól a kunszent­mártoni Bozsik kerámiáig” cím­mel nyílt kiállítás. A kiállítást két kiváló tehetségű alföldi fazekas­mester, Badár Balázs és Bozsik Kálmán életútja, munkássága köré építették. Bozsik Kálmán Badár Balázs mezőtúri műhelyé­ben tanulta szakmáját, majd azt továbbfejlesztve alakította ki sa­játos formavilágát, díszítőművé­szetét Kunszentmártonban. A közös kiállítás napjaink népmű­vészetére gyakorolt „Bozsik-ha- tást” szándékozik bemutatni. ■ Az őszét nyelvet kutatja portré Kakuk Mátyás erősen vitatja a finnugor elméletet Kakuk Mátyás azt az őszét újságot mutatja, melyben róla, Illetve a könyvéről írnak. Szerinte idehaza nem veszik igazán komolyan a munkásságát. Elsőre furán hangozhat, hogy a 79 éves kunszent­mártoni Kakuk Mátyás magyar-német szakos ta­nárként az őszét nyelvet tanulmányozza behatóan már évek óta. Az irá­nyultság azonban nem véletlen, hiszen az oszé- tok a jászokkal állnak ro­konságban. Németh Gergő- A nyelvészet iránti érdeklődé­sem indítékai ott keresendők, hogy 1947-ben egy vidéki polgá­ri iskolából az egri ciszterci gim­názium ötödik osztályába kerül­tem, és az első negyedévkor há­rom nyelvből — latin, német, francia - rovót kaptam - mesélt a kezdeti nehézségekről Kakuk tanár úr. - Pedig tanultam, de- az előképzettségem, a nyelvtani tudásom gyenge volt. Osztályfő­nököm tanácsára a karácsonyi szünetre hazavittem a Biblia la­tin és német nyelvű fordítását. Félévkor nem kaptam elégtelent, ez a veszély soha többé nem is fenyegetett, magyar—német sza­kos tanár lettem, a legkülönbö­zőbb helyzetekben tolmácsol­tam, s latint is tanítottam, ha a tanárhiány éppen úgy követelte. Az őszét nyelv kutatásához ér­dekes út vezetett. Előbb a cigány nyelvvel foglalkoztam. Úgy érez­tem, hogy sokkal több cigány jö­vevényszónak kell lennie a ma­gyar nyelvben, mint amennyit számon tartanak. Találtam is né­hányat, de nem annyit, ameny- nyit gondoltam. A cigány nyelv indiai eredetű, valamennyire ro­konságban van az iráni nyelvek­kel, így kezdtem felfigyelni az oszétra, ami a jász nyelv rokona. Az őszét nyelv kutatása azonban nem volt sétagalopp a tanár úr számára, hiszen nem állt rendel­kezésére külön magyar-őszét szótár, amit a fordításhoz hasz­nálhatott volna. Az egyetlen tám­pontja az orosz—őszét szótár volt.- Negyven évvel ezelőtt két évig tanultam oroszt és előszed­tem azt a tudásomat, amire em­lékeztem - folytatta Kakuk Má­tyás. - Ezzel a szerény orosz tu­dással kezdtem összeállítani egy magyar-őszét szótárt. Most úgy állok vele, hogy egy több, mint ezer oldalas szótáram van és lé­nyegében minden szöveget le tu­dok fordítani. Legalább három év kellett, mire lett egy elfogadható őszét szótáram, közbe elkezdtem szövegeket fordítani. Amikor őszét szövegeket kezdtem olvas­ni, akkor arra döbbentem rá, ha a nyelvészek alaposan foglalkoz­Közel hétszázezren, szétszórva élnek A tanár úr őszét nyelvről írt kötetei az oszétok elsősorban a Kaukázus hegyeiben élnek. Becsült létszá- műk mintegy hétszáz- ,t;Ú" ezer, ebből mintegy ötszá­zezren az Oroszországhoz tar­tozó Észak-Oszétia-Alánia köz­társaságban élnek, körülbelül 65 ezren a Grúziától elszakadt Dél-Oszétiában, nagyjából 38 ezren Grúzia más részeiben, továbbá él egy jelentős, körül­belül százezres őszét kisebbség Törökországban. nának az őszét nyelvvel hasonló megállapításra jutnának, mint én. Vagyis arra, hogy az egész magyar nyelv sokkal inkább a szkíta-alán nyelvvel rokon, mint a finnugor nyelvekkel. Ez az el­mélet nem új keletű, hiszen a krónikák óta él az a tudat, hogy a magyarok a szkíták leszárma­zottjai. Mivel az oszétok orosz felség- területen élnek, az ember azt gondolná, hogy a nyelvük hason­lít ahhoz. Pedig nem, nagyon is eltérnek egymástól. Kakuk Má­tyás elmondta, hogy a hivatalos felosztás szerint az orosz szláv, az őszét pedig iráni nyelv. Az őszét nyelv nagyjából olyan helyzetben van náluk, mint ná­lunk a cigány nyelv. Egymás közt beszélik, de ha iskolába mennek, ott oroszul tanulnak. Idővel el fog sorvadni a nyelvük, hiszen már most is jelentős orosz szókincsük van.- A magyar és őszét nyelv kö­zött van még egy érdekes össze­fonódás. Nagyjából 2500 őszét családnév van, ebből 240-250 betű szerint megfelel a magyar­nak. Én sem tudom megmagya­rázni, hogy lehet ilyen hasonló­ság a névanyagban. Nincs még egy olyan nyelv, amiben ennyi rokon családnevet találnánk - zárta szavait Kakuk Mátyás. IKSSSBSH Zsíros Ferenc lett a Tiszazug tűzoltója molnár Bálint, a Tiszazugi Települések Szövetségének elnöke Tiszazug Tűzoltója címet adományozott Zsíros Ferenc főtörzsőrmesternek, a Kunszentmártoni Tűzol­tóság beosztott tűzoltójá­nak. A főtörzsőrmestert eb­ből az alkalomból kiemel­kedő munkája elismerése­ként Katona Zsolt tűzoltó alezredes, parancsnok di­cséretben és jutalomban ré­szesítette. Két nagyszabású rendezvény egy napon már elkezdődtek a nagyré- vi falunap szervezési mun­kálatai. A falu életében je­lentős augusztusi esemény az idén egy másik fontos rendezvénnyel is összekap­csolódik majd. Mint azt Hol­ló Istvántól, a Kunszentmár­toni Polgárőr Egyesület ve­zetőjétől, kistérségi felelős­től megtudtuk, terveik sze­rint ugyanezen a napon ugyanitt rendezik meg a kistérségi polgárőr napot is. A költségelszámolást ellenőrizték Öcsödön mint arról korábban beszá­moltunk, egy sikeres Lea- der-pályázat révén újították fel tizenkétmillió forintból az öcsödi polgármesteri hi­vatal teljes külső homlokza­tát: A közelmúltban ellem • őrizték a pályázat költségel- szátnolását, s mindent rend­ben találtak. Zárt ülésen személyi kérdésekről döntöttek a közelmúltban személyi változásokról Is döntöttek a kunszentmártoni képvise­lők. A Városgondnokság kincstári csoportjának a pol­gármesteri hivatalba integ­rálása folytán Dobáné Szabó Julianna igazgatói megbízá­sát visszavonták, ő a hivatal pénzügyi osztályvezetője lett. A Városgondnokság élé­re pedig a hivatal adóügyi ügyintéző vezető főtanácso­sa, Kovács Tibor került. SZ0U0N.hu További Tiszazug környéki hírek a SZOLKNUn hírportálon. Házi pontversennyel motiválják a gyerekeket akció A legjobban teljesítő negyven tanulót minden évben jutalomkirándulásra viszik A tiszaföldvári Kossuth Lajos Ál­talános Iskolában nagy hang­súlyt fektetnek a nyelv- és tánc­oktatásra, illetve az egyéni ké­pességek kibontakoztatásra. Előbbi területeken szép eredmé­nyeket érnek el rendszeresen a tanulók. Nem csoda, hiszen az iskola vezetése egy igazán kü­lönleges módszerrel igyekszik tanórán kívüli aktivitásra sar­kalni a diákokat.- Az osztályfőnökök a tanu­lók, illetve a szaktanárok a kü­lönböző iskolai és egyéb verse­nyek eredményeiről készítenek személyre szabott ponttábláza­tot - tudtuk meg Pánczél Fe- rencné igazgatónőtől. - Megvan, hogy melyik versenyért, milyen eredményért hány pont jár. Az összesítés egy tanéven keresz­tül zajlik és mindig május 31-én zárul. Az első negyven helyen végző tanuló - húsz alsós és húsz felsős - gyakorlatilag egy­napos jutalomkiránduláson vesz részt. A szülőknek csak a diá­kok étkezését, illetve a napi köl­tőpénzt kell biztosítaniuk, min­den belépőt és az útiköltséget is az iskola fedezi. A kirándulás mindig júniusban szokott lenni, amikor az iskolában már csak is­métlési időszak van. Az idén Bu­dapest az úti cél, külön idegen- vezető kíséri majd őket körbe a fővárosban. Az igazgatónő kiemelte, hogy az ilyen lehetőségek azért is jók, Hegedűsné Kis Andrea mindig segít diákjainak, ha elakadnak mivel az iskola tanulóinak 70-80 százaléka hátrányos helyzetű. Velük kiemelten foglalkoznak, tavaly lehetőségük nyílt integ­rált pedagógiai programra pá­lyázniuk, melybe halmozottan hátrányos és hátrányos helyzetű tanulókat tudtak bevonni. A ne­velők a tanulás terén jobban oda­figyelnek rájuk főleg azért, hogy bukás ne legyen, illetve a buká­sok számát csökkenteni tudják. A pályázati forrásból igyekeznek biztosítani olyan programokat, amire a szülők nem tudnak ál­dozni. így vitték el őket múze­umba, színházba, a közeljövő­ben a tiszakürti arborétumba lá­togatnak, ahol múzeumpedagó­giai órán vesznek részt. ■ Hívja az Új Néplap újságíróját! NÉMETH GERGŐ elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örö­mét szeretné megosztani kollé­gánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon! |% Néplap« ísz**"**?. w? HjmsnKsTgt __ SS T4 ESs

Next

/
Oldalképek
Tartalom