Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-08 / 82. szám
4 MENEDZSEROLDAL ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 8., PÉNTEK Vállalatoknak szánt Windows XP utódot ad ki a Microsoft A Windows Thin PC a Windows 7 alapjaira épül, ám jóval kevesebb erőforrást igényel, mint a teljes operációs rendszer - számolt be róla az Origó. Vállalati környezetben még rengeteg olyan, jellemzően néhány éves irodai számítógépet használnak, amely a Windows 7 futtatására alkalmatlan. Ezekre a gépekre kínálja karcsúsított rendszerét a Microsoft. A Windows TPC-t nem lehet majd boltban megvásárolni, sőt dobozos változata sem készül. A rendszert csak a tömeges licencben szerezhetik be a vállalatok. A szoftveróriásnak nem a TPC az első régi gépekre szánt rendszerszoftvere. Korábban Windows Fundamentals for Legacy PCs néven kínált szoftvert a*kido- básra még meg nem érett, de az újabb Windowsokkal gyatrán teljesítő gépekre. A TPC operációs rendszer próbaverziója a Microsoft Connect oldalról szabadon letölthető. ■ Kambodzsa az új luxus üdülőhely Bár távoli célpontnak tűnik, Európából is egyre többen érdeklődnek Kambodzsa iránt - írja a Financial Times. Az ázsiai országot egy évtizede még csak a kalandvágyó hátizsákos turisták keresték fel, háborítatlan partvidéke és falvai ma már vastagabb pénztárcájú vendégeket is vonzanak. Idén megnyílik az ország első szigetvilágbeli üdülőparadicsoma, a Song Saa, amely mindössze 25 villából áll. A bungalók némelyike a partvidéki esőerdőben, a többi a tengerben, a szigeteken kapott helyet. A házak mellé medence is dukál. Egy villa két főre 700 dollártól, 132 ezer forinttól indul. Ha valakinek már nem jut hely, a közeli Laosz- ban luxuskemping várja. ■ minél több üzlet nyíljon. De ez nem biztos, hogy mindenhol a helyi gazdaság hasznára válik, így azt szeretnék, ha minden nagyobb üzletnyitást hatástanulmány előzne meg, és a kamarának lenne beleszólása a döntésbe, a már meglévő helyi vállalkozók védelmében. Szabályozni kívánnák a nagy láncok és a beszállítóik közötti kapcsolatrendszert is. Most a szállítók kiszolgáltatottságukra panaszkodnak, és arra, hogy bár piacképes az árujuk, vegetálnak a számukra kedvezőtlen szállítási feltételek miatt. Az új kamara orvosságul standard beszállítói szerződéseket dolgozna ki, olyanokat, amelyek megfelelő jogokat biztosítanak a beszállítóknak is. Dunai Péter szerint ugyanakkor a kamara szerephez juthatna a fizetési határidők kialakításában is. Azzal ma mindenki egyetért, hogy gyakran indokolatlanul hosszúak, 120-150 naposak a fizetési határidők. Éppen ezért megrendelőkkel és beszállítókkal egyeztetve alakítaná ki a fizetési szabályokat a kamara. Ez egészséges gyakorlat kialakulásáig maradna fent. Szintén lenne igény arra, hogy az új kamara kiszorítsa a piacról a feketén, szürkén dolgozókat és a kóklereket. Ma az a baj, hogy a hatóságok csak azt tudják ellenőrizni, aki legálisan Sávos lehet a tagdíj az agrárcégeknél A készülő agrárkamarai törvény - lapinformációk szerint - kötelező tagságot írna elő az egész élelmiszer-ágazatnak, nem csak a termelőknek és feldolgozóknak, hanem a kereskedőknek is. A Vidékfejlesztési Minisztérium tervezete a tagdíjat az árbevétel függvényében sávosan határozza meg. Nem kellene tagdíjat fizetni, ha az ágazati szereplők ■éves bruttó árbevétele a 100 millió forintot nem haladja meg. A díj 100-300 millió forint között egy ezrelék, 300 millió és egymilliárd forint között 1,5 ezrelék, egymilliárd forint felett pedig 2 ezrelék lenne. A kamarai díj adók módjára behajtható köztartozásnak minősülne. Segítséget is várnak * a befizetéseikért működik. Aki nincs sehova bejelentve, azt nem tudják számon kérni. Itt lépne be a kamara és a tagjai. Megteremtenék annak a lehetőségét, hogy a kamarán keresztül is lehessen eljárást kezdeményezni az ellen, aki nem legálisan dolgozik. Az IPOSZ szerint is a gazdasági önkormányzatnak, azaz a kamarának fontos szerepe lehetne a feketegazdaság kifehérítésében. Az iparosok szerint azonban két törvényt kellene alkotni, egyet az érdekképviseletekről, egy másikat az egységes gazdasági kamaráról. Nem szabad összemosni az érdekképviseletek és a kamarák feladatát, hatáskörét. A kamara köztestületként állami feladatokat lásson el, az érdekképviseletek pedig képviseljék a gazdaság, az általuk tömörített szakma, tagság érdekeit. Az iparosok határozottan ellenzik a kötelező kamarai tagságot is. Ennek költségét véleményük szerint az államnak kellene állnia. A mikro- és családi vállalkozásokat már nem lehet tovább terhelni. A kamara sem szeretné, ha a vállalkozók teherként élnék meg a kötelező tagságot, ezért javasolták, hogy a tagdíj leírható lenne a nyereségadóból. gonda Sándor, a mezőtúri Agrohíd Kft ügyvezető igazgatója: - A kezdetektől, azaz 16 esztendeje tagja vagyok az iparkamarának. Bár a közelmúltban átjelentkeztem a Bács-Kiskun megyei szervezetbe. Ennek egyik oka az volt, hogy ott szerveződött egy, a Mercedes-gyárhoz kapcsolódó beszállító klaszter. Annak idején, a kötelező tagság megszűntekor azért maradtam a kamarában, mert megrendelőink döntően német cégek, melyek mindegyike kamaratag. Ott ugyanis ez a természetes. Persze ott másként működik a gazdasági önkormányzat. De remélem, hogy előbb utóbb nálunk is egy a nyugat-európaihoz hasonló rendszerű gazdasági kamara jön létre, amely ellátja információval a vállalkozásokat és érdek- védelmüket is biztosítja. Kötelezően feherebb gazdaság tervek És félelmek A vállalkozók jobb védelmét ígérik az új kamarai törvénnyel KORNYIK KÁLMÁN, a SZOÜWki KomyikKft tulajdonosa: Bár már a mérnökkamarának vagyok a tagja, de nem tartom elvetendő ötletnek a kötelező iparkamarai tagságot sem. A közelmúltban részt vettem egy rendezvényükön, és nagyon hasznos ismeretekhez jutottam az Új Széchenyi-terv pályázataival kapcsolatosan. Ha továbbra is segítik a vállalkozókat kapcsolattokkal, információkkal, netalán még a feketén dolgozók ellen is hatékonyabban tudnak fellépni, akkor évente megér néhány ezer forintot a kötelező tagság. Az elképzelések szerint a kamarának abban Is szava lenne, hol nyílhat új bolt. Ezzel is a helyi vállalkozók védelmét erősítenék. Képünk illusztráció. Az új kamarai törvény a tervek szerint még ebben a félévben a parlament elé kerül, és várhatóan jövő év januárjától lép hatályba. Az elképzelések szerint ismét kötelező lehet a kamarai tagság. De mely pontokon tudna érdemben hatással lenni a vállalkozások életére egy megújuló kamara? Teleki József Az elképzelések szerint a kamarák beleszólást kapnának a gazdaság működését érintő jogalkotásba, szavuk lenne a gazdaságfejlesztési döntések meghozatalakor. Jelentős munka hárulna majd rájuk a szakképzés terén is, továbbá cégregisztrációval rendelkeznének. A megújuló kamara ellátná a magyar vállalkozók védelmét. Ez nem csak az erőfölényükkel esetlegesen visszaélő multikkal szembeni fellépést jelentené. Hanem például szabályoznák az üzletnyitást is. Mindezt Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamra főtitkára nemrég azzal indokolta, hogy az önkormányzatok abban érdekeltek, hogy HIRDETÉS Új üzemcsarnokot építenek W Nagy súlyú ipari berendezéseket is tudnak majd gyártani A Welding Kft. új gyártócsarnokkal bővíti törökszentmiklósi üzemét A beruházásindító ünnepségen Bozsó Károly ügyvezető igazgató kiemelte, hogy a fejlesztést a megrendelői igények teüék szükségessé. Az egyebek mellet acélszerkezetek gyártásával is foglalkozó cég az elmúlt években olyan munkákat nem tudott elvállalni, ahol nagy méretű és súlyú szerkezeteket kelleü legyártani. A most induló beruházással a meglévő 1800 négyzetméteres üzemcsarnokot egy új 700 négyzetméter alapterületű, tíz méteres belmagasságú épülettel bővítik. A csarnok két 20 tonnás daruval is el lesz látva. Mindemellett korszerűsítik a meglévő csarnok világítását és a festőüzemet is. A beruházás költségeihez 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást nyertek az Észak-alföldi Operatív Program telephely-fejlesztési pályázatán (ÉAOP 2010-1.1.1/D). A fejlesztés eredményeként az eddigieknél is A fejlesztés eredményeként kibővülő törökszentmiklósi telephely látványterve nagyobb méretű és súlyú szerkezeteket is hatékonyan és gyorsan le tudnak majd gyártani és nyolc új munkahely is létesül. N«mx*ti P*|l«ixtéal Ügynökség :# ÚMFT inlovona!: 06 40 638 638 NFU nHjÖnfu.gov.hu • www.nfu.hu Hódító úton az Android okostelefon Az bennük a vonzó, ami miatt nem tetszik Egy év alatt az Android vált a legismertebb mobil operációs rendszerré idehaza. A fejlődésből úgy tűnik, hogy 2011 köny- nyen az Android éve lehet a magyar okostelefon-piacon - derült ki az Ipsos kutatásából. A felmérés a 18 évesnél idősebb internetezők 24 százalékának van okostelefonja Magyarországon. Míg a többiek közel fele szeretne okostelefont a jövőben. Egy éven belül az emberek kicsit kevesebb, mint negyede tervezi, hogy ilyen készüléket vásárol. Akik okostelefont szeretnének, azok elsősorban azzal indokolják döntésüket, hogy ezekben a készülékekben több a funkció, magasabb a technikai szintje, de sokan pusztán a nagyobb kijelzőt részesítik előnyben. Érdekes, hogy azok, akik elutasítják az eszközt, részben ugyanazokra az érvekre hivatkoznak, ami mások számára előnyként jelenik meg: 20 száza- Tékuk szerint azért nincs szüksége okostelefonra, mert az tele van felesleges funkciókkal. Továbbra is igaz azonban, hogy az emberek többségét hidegen hagyja, milyen operációs rendszer van a mobiljukon. Ugyanakkor mára az Android vált a legismertebb mobil operációs rendszerré. Ám annak ellenére az Android a legismertebb, hogy az eladási statisztikákból tudható, a Symbian a legelterjedtebb rendszer idehaza - csakhogy az emberek ennek nincsenek tudatában. ■
