Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-07 / 81. szám

3 ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR Tavirózsát telepítettek. Besenyszögön az Idősek Otthona adományaként a helyi horgászegyesület a Chiovini Ferenc Általános Iskola diákjait is bevon­va tavirózsákat telepített a Miller belterületi szakaszán a napokban. A falu és környezetük szépítésében örömmel vettek részt a fiatalok. Az élelmiszeren spórolunk fogyasztás Mobilból és tévéből dobogós az Észak-alföldi régió A háztartások egy főre jutó éves kiadása a régióban (forint) 2008 2009 Éelmiszerek 167 413 164 762 Lakásfenntartás 143 393 148 881 Közlekedés 82 097 85 994 Kultúra, szórakozás 41 775 42 564 Hírközlés 42 710 39 159 Ruházat 23 547 24 575 Szeszes ital, dohányáru 20 501 21828 ■ES319I Kunmadaras négy birkát lop­tak el egy tanya hodályából. Az állatok értéke megközelítőleg százezer forint, mrfk Mezőtúr KEDDEN este egy férfi a kocsmában, sakkjátszmában vett részt, melyet elveszített. Ezt követően ordítozni kezdett, majd az asztalokat és székeket rugdosta és dobálta. A helyszín­re érkező rendőrök többszöri felszólítására sem hagyta abba cselekményét a nagykamarási férfi, akit elfogtak és előállítot­tak. A 28 éves elkövetőt garáz­daság elkövetése miatt gyanú­sítottként hallgatták ki. mrfk Szolnok egy PÁRT lopáson ér­tek tetten egy szolnoki üzletben. A tolvajok két császárszalonnát, két deo sticket és egy tusfürdőt rejtettek a ruházatukba, majd fi­zetés nélkül kívántak távozni az üzletből. Tervük nem sikerült, a bolt biztonsági őre észlelte a lo­pást és feltartóztatta az elköve­tőket, akiket a rendőrség sza­bálysértési őrizetbe vett. mrfk Szolnok IMMÁR 13. alkalom­mal rendezték meg a Szent- Györgyi Albert Általános Iskolá­ban a hagyományokkal bíró Szent-Györgyi Töprengő megyei matematikaversenyt. Résztve­vői Szolnok és vonzáskörzete általános iskoláinak második osztályos tanulói voltak, s. cs. Szolnok EGY RÁDIÓÁLLOMÁS területére jutottak be ismeret­len személyek, akik több transzformátorfülkébe ajtókife- szítés módszerével betörtek, és ott több hangoló tekercset szét- szereltek, majd azokból körül­belül 30 kiló vörösréz tekercset eltulajdonítottak. A kár 150 ezer forint. íz Tiszafüred céltámogatási igény benyújtásáról döntött az önkormányzat képviselőtestüle­te, melyet gép- és műszerbe­szerzésekre fordítanának a Ku- thy Elek Egészségügyi Intéz­ményben. A több mint 29 milli­ós pályázati összegben szereplő legjelentősebb tétel egy 18 mil­lió forint értékű ultrahang diag­nosztikai készülék. A pályázat­hoz szükséges 7 millió forintos önerő a város 2011. évi költség- vetési rendeletében rendelke­zésre áll. szs SZ0U0N.hu További települési hírek olvashatók a SZ0U0N.hu hírportálon. A rezsi, az élelmiszer és a közlekedés viszi el a pén­zünk közel kétharmadát. A régiónkban ugyanak­kor fejenként százezer fo­rinttal jutott kevesebb fo­gyasztásra, mint az orszá­gos átlag Teleki József A háztartások egy főre jutó éves kiadása 2009-ben 748 ezer forint volt. A Központi Statisztikai Hi­vatal közelmúltban közzétett adatai szerint az Észak-Alfóldön azonban csaknem százezerrel kevesebb, 658 ezer forint jutott fogyasztásra. így régiónban az egy főre jutó fogyasztás az élen álló közép-magyarországinak csupán a háromnegyedét tette ki. A kiadások között a legna­gyobb tételt az élelmiszerek je­lentik. Ez a pénzünk negyedét viszi el. De jelentős összeget for­dítanak a háztartások a lakás- fenntartásra és a közlekedésre is. Ezek 24, illetve közel 12 szá­zalékát teszik ki a régióban élők kiadásainak. Mindez azonban csaknem megegyező az orszá­gos átlaggal. Üdülésre, szórako­zásra az Eszak-Alfóldön fordíta­nak a legkevesebbet, fejenként évente 20 ezer forintot. De ru­házkodásra is kevesebb jut, mint a más régiókban élőknek. Az élelmiszerek közül - az or­szág más részeihez hasonlóan — az Észak-Alföldön is húsra költe­nek legtöbbet az emberek. Ke­nyérre is az országoshoz hason­ló összeget szánnak a régiókban. Tejtermékekre, gyümölcsökre és zöldségre viszont jóval keveseb­bet fordítunk. Ugyanakkor az Észak-Alföldön a húsfogyasztás évek óta folyamatosan mérséklő­dik. A régióban élők átlagosan 12 kilogrammal fogyasztottak kevesebb húst, mint 2005-ben. Ez a régiók között a legnagyobb visszaesést jelentette. Hogy ki milyen élelmiszert vá­sárol, az az anyagi körülmények­től is nagyban függ. Egy korábbi felmérés szerint ugyanis kenyér­ből és egyes zöldségfélékből nagyjából ugyanannyit vásárol­nak a módosabbak és a szegé­nyebbek. A legtehetősebbek vi­szont három és félszer annyi saj­tot és túrót esznek, mint a kevés­bé gazdagok, de gyümölcs- és zöldségvásárlásnál is jelentős a különbség. A gazdasági válság a csökkenő élelmiszerfogyasztás irányába hatott. A lakásfenntar­tásra, háztartási energiára jutó kiadások fogyasztáson belüli sú­lya erősödött. A ruházkodásra, lakberendezésre, közlekedésre, kultúrára, szórakozásra viszont arányaiban a korábbinál keve­sebbet fordított a lakosság, de az élvezeti cikkek változaüan helyet foglalnak el a kiadások között. A régióban minden háztartás­ban van televízió. A legtöbben nem is egy. Ezt jelzi, hogy száz otthonra 159 készülék jut. Ez az országban is az egyik legmaga­sabb. Hasonlóan jó felszereltség­gel legfeljebb mobiltelefonból di­csekedhetünk, hiszen a száz ház­tartásra jutó 177 telefonnal do­bogósok vagyunk. Számítógép­ből, mosogatógépből és személy- gépkocsikból viszont a sereghaj­tók között van az Észak-Alföld. Szűkebbre húztuk a nadrágszíjat a háztartások egy főre jutó éves kiadásai reálértéken 6 százalékkal csökkentek 2006 és 2009 között. A legnagyobb mértékű visszaesés a megyén­ket is magában foglaló Eszak- Alfóldön következett be. A ré­gióban az egy főre vetített ki­adás tizedével lett kevesebb négy év alatt. Az átlagos élet­vitelhez szükséges egy főre ju­tó havi összeget 110 ezer fo­rintra tették a háztartások. Ez másfélszer nagyobb összeget jelent 2005-höz képest. Ugyan­ebben az időszakban a fo­gyasztói árak átlagosan 24 százalékkal emelkedtek. JEGYZET TELEKI JÓZSEF Egy ország, két világ élelmiszerre megy el a ki­adásaink negyede. Sok ez vagy kevés? Nézőpont kér­dése. Mert amíg a fejlett or­szágokban általában a ki­adásoknak csak a 15 száza­lékát teszi ki az élelmiszer, addig akad szép számmal ország, ahol a mindennapi erőfeszítések teljes egészé­ben az alapszükségleteket, a létfenntartást szolgálják. a legnagyobb baj talán ná­lunk nem is ezzel a 25 szá­zalékkal van. Hanem sokkal inkább azzal, hogy ahogy minden statisztika, úgy ez is csupán átlag. Két szélsőér­ték eredője. Hiszen hazánk­ban egyszerre van jelen a fejlett országokra, sőt, ott is a tehetősebbekre jellemző fogyasztás és a mindennapi betevő falatért küzdő réteg. Az elmúlt másfél-két évti­zedben ugyanis több mint tízszeresére nőtt a leggazda­gabbak és a legszegényeb­bek közötti különbség, a számok alapján is. mintha egy országban két világ élne együtt. Az egyik­ben természetes, hogy nem csak kenyérrel él az ember. A másikban a túró, a sajt, de még a gyümölcs is luxus­cikknek számít. A két világ között pedig, mintha egyre kevésbé lenne lehetséges az átjárás. Mert a statisztikák szerint nálunk az oly gyak­ran emlegetett munka sem jelent egyértelmű gyógyírt. Beszédes, hogy az unióban az egyik szülő munkaválla­lása 25 százalékra csökkenti a szegénységi arányt, míg hazánkban 47 százalékra. Sőt, a mélyszegénységben élő családok 12 százaléká­nak akkor sem sikerül kike­verednie a gödörből, ha mindkét szülő dolgozik. mindez természetes módon számos társadalmi feszült­ség forrása. A gazdagabbak a szegényebbeket, a felemel­kedés reményét is elvesztők a gazdagokat egyforma gya­nakvással figyelik. Sikeresen teleltek halaink remény A vizek gazdái több helyen segítettek Természetes vizeink halállomá­nya a kemény fagyok és a tartós jégboritás ellenére minimális veszteséggel és túlnyomórészt egészségesen vészelte át a telet. A tiszafüredi Harka Ákos, a Ma­gyar Haltani Társaság elnöke el­mondta: a meleg időjárással pá­rosult tartós áradásoknak kö­szönhetően az utóbbi fél évszá­zad legnagyobb halszaporulatá­nak örülhetett 2010-ben a hal­kedvelők tábora. Az elöntött fü­ves területek által kínált bősé­ges táplálékon fantasztikus ütemben fejlődött az ivadék. A tél azonban veszélyes időszak a sekély vizekben visszamaradni hajlamos kishalak számára, ezért a Haltani Társaság arra kérte a természetes vizek keze­lőit és halászati hasznosítóit, hogy tegyenek meg mindent a sok-sok milliárdot érő halszapo­rulat megóvásáért.- Most, hogy kitavaszodott, immár kijelenthetjük: az iva­dékállomány sikeresen áttelelt - mondta az elnök. - A termé­szet is beségített, bőven jött ára­dás a tél folyamán, de a vizek gazdái sem tétlenkedtek. Sokfe­lé rendszeresen mérték a víz oxigéntartalmát, a behavazott jégen „ablakot nyitottak” a nap­fény hatására oxigént termelő algák számára. A Tisza-tavon pedig a korábbinál magasabb té­li vízszintet tartottak, s veszély esetén zsilipnyitással frissítet­ték a tározótér vizét. Bár a na­gyobb vizekben még most is a mélyebb részeken tartózkodnak a tavalyi pontyok, balinok, sül­lők és harcsák, de az arasznyi csukák már partközeiben lesik az ugyancsak egészséges és jó kondícióban lévő dévér-, karika- és laposkeszegrajokat. A kisebb vízfolyásokban pedig, ahol a ha­lak nem tudnak mélybe húzód­ni, az ivadékhálós mintavételek során szép számmal kerülnek elő múlt évi pontyok és balinok. Az ivadék sikeres áttelelése az idei fogásokban még nyilvánva­lóan nem játszhat szerepet, de a következő évekre nézve re­ményt keltő - tudtuk meg dr. Harka Ákostól. ■ B. Gy. Tehetségkutatás. Tehetségnapot rendeztek tegnap a szolnoki Kőrös! Csorna Sándor Általános Iskola és Konstantin Alapfokú Művészetokta­tási Intézményben. Képünkön a mozgásművészetet bemutató kicsik láthatók Rimóczi Márta tanárnő, balettmester irányításával. A közösségi ház új eszközöket kaphatna Közművelődési érdekeltségnö­velő pályázat benyújtásáról döntött Rákóczifalva képviselő­testülete a közelmúltban. Az ér­dekeltségnövelő támogatást a felajánlott önrésszel együtt a Varsány Közösségi Ház techni­kai, műszaki eszközállományá­nak, berendezési tárgyainak gyarapítására lehetne majd for­dítani. A szakminisztérium közművelődési támogatásokra rendelkezésre álló összegét egyébként a helyi önkormány­zatok által felajánlott önrészek arányában osztja szét a kérel­mezők között. A rákóczifalvai testület döntése szerint az érde­keltségnövelő támogatás önré­sze százezer forint. ■ R. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom