Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-26 / 97. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 27., SZERDA 5 KUNSZENTMÁRTON ÉS KÖRNYÉKE Újra beindult a közmunkások foglalkoztatása Tiszakürtön Sokan rárepülnek a halra probléma A kormoránok mellett a rabsicok is aktívak A közelmúltban újra beindult a közfoglalkoztatás Tiszakürtön. Mint azt Tálas László polgármes­tertől megtudtuk április 1-jével ti­zenkilenc főt rövid távon foglal­koztatnak. A résztvevők munka­idejét tömbösítették, így kétna­ponta nyolc órában dolgoznak, ki­véve pénteken, akkor csak négyet- Próbáltuk ésszerűen alkal­mazni a közmunkásokat, ehhez tömbösítettük a munkaidőt, hogy tényleg hasznos munkát végezze­nek — mondta Tálas László. — Őket például az intézményeink­nél helyeztük el, így az idősek klubjában, az iskolában, a kony­hán, illetve közterület-gondozási feladatokkal bíztuk meg. Emellett elindult a hosszú távú foglalkozta­tás is, ebben tizenketten vesznek részt napi hat órában, 6-8 hóna­pos időtartamban. Közülük is vannak az intézményeinknél - is­kola, családsegítő - kihelyezve. Tálas László hozzátette a köz­foglalkoztatás révén terveznek nyárra járdaépítést, illetve a nagy területen fekvő temető rendbeté­telét. Egy festőt is alkalmaznak, aki május végétől kezdve augusz­tusig az önkormányzati intézmé­nyeket festi majd ki. ■ Kakuk Mátyás újabb kötete az oszétokról Az őszét irodalom fordításában egyedülálló munkát végző kun­szentmártoni Kakuk Mátyás ez­úttal az őszét népköltészet reme­keiből nyújt át egy csokorra valót az olvasóknak. A tanár úr vallja, hogy az őszét nép történelmének, szokásainak, de különösen nyel­vének és irodalmának megisme­rése azért fontos, mert az őszét nyelv a legközelebbi élő rokona a jászok egykori nyelvének. A szerző új művével szeretné elősegíteni, hogy az eddigieknél sokkal szorosabb kapcsolat ala­kuljon ki a két nép között. Szinte a könyv megjelenésével egy idő­ben az újjáalakulásának husza­dik évfordulóját ünneplő Jászok Egyesülete díszoklevéllel fejezte ki köszönetét és elismerését Ka­kuk Mátyásnak a Jászságban élők és az onnan elszármazottak kapcsolatának ápolása érdeké­ben kifejtett tevékenységéért. A tiszaföldvári Kugyela Árpád szerint a hazánk egyik szimbólumának számító szürke marhák tartásához jókora állatszeretet szükséges Kugyela Árpád 73 évesen is mindig hajnalban kel, hogy a rábízott munkát elvégezze. Kerületvezető- ként a tiszaföldvári Gör­be-éri halastó rendjéért felel, mellette szürke marhákat is nevel, gon doz. Alapos fejtörést okoznak neki a tolvajok. Németh Gergő Tiszaföldvár határában a Görbe éri halastónál békésen ácsorgó szürke marhák látványa fogad bennünket. Az őshonos állatokat a 73 éves Kugyela Árpád nevel- geti, aki a Tógazda Zrt. kerület- vezetőjeként ténykedik már kö­zel két évtizede. — Hobbiból tartunk szürke marhákat - kezdte mondandóját a korábban főállattenyésztőként dolgozó Árpád. — Van egy legelő­területünk, aminek a hasznosítá­sát meg kellett oldjuk valaho­gyan. Apajpusztáról ajánlották, hogy vegyünk a legelőre szürke marhákat, ahol az egyik génbázi­sa van az állatoknak. Mindig is a szarvasmarha állt a szívemhez közel, hiszen negyven évig főál­lattenyésztő voltam. A három do­log szerencsésen találkozott, s így hoztunk egy tucat tenyészüszőt, majd egy tenyészbikát is. Most borjúkkal együtt 36 darabos az állományunk, de volt, amikor az 50 darabot is elértük. Tavaly sike­rült belőle eladni egy másik hob­bitartónak. Látványnak szép, egyébként a tartásához állatsze­retet kell, mivel gyakorlatilag egy fillér hasznot sem termel. Kugyela Árpád megjegyezte, az országban már több olyan vá­góhíd van, amely engedélyt ka­pott, hogy a szürke marhákat húsként feldolgozza. Már a szür- kemarha-szalámi is megjelent a piacon, a nagyáruházakban is hellyel-közzel lehet kapni. An­nak ellenére, hogy kellemes íze van, sokaknak a mai gazdasági helyzetben ez luxuscikknek szá­mít. Az ára és az élelmezési szo­kások miatt inkább sertés tölte­lékárut vásárolnak. A kerületve­zető szerint a szürke marha hús­ként való értékesítése ugyanúgy nem fog elterjedni, mint ahogy a halfogyasztás sem. — Három oka van, ami miatt nem lehet ol­csóbban adni a halat - sorolta a Görbe-éri , halastó felügyeletét / is ellátó Kugyela Árpád. — Az *í® egyik, hogy in­tenzív halter­A kormoránok hívatlan vendégek' a halastavaknál melés csak intenzív takarmá­nyozással lehetséges. A takar­mányárak az egekbe szöktek az utóbbi években és nem minden haltermelő gazdaság engedheti meg magának, hogy aratáskor betároljon több mázsa búzát, ku­koricát. A másik gond a kormo- ránhelyzet. Nagyra értékelem a környezetvédőket, de ami kiala­kult a kormoránnal kapcsolat­ban az országban, az szinte ka­tasztrofális. A madarak állomá­nya megtízszereződött az utolsó tíz évben. Eddig átvonuló madár­nak számított, ma már az itt ét­kező kormoránok fele honoso­dott, itt is telel. A berepülő kor- morán fél kiló halat megeszik, durván egy évben közel százhet­ven kilót fogyaszt el egy példány. Ha előállítási áron négyszáz fo­rinttal számolom a ha­lat, akkor évente több százmillió forint ki­esést okoznak országosan. Mi­vel ez a madár általában az ártereken fészkel, a folyókat kita­karítják a nemes haltól, így a mesterségesen telepített tavakra röpülnek. Éppen ezért mi már a fiúkkal hajnal ötkor kinn va­gyunk a tónál, hiszen pirkadat­kor az első csapatok már megin­dulnak. A harmadik ok pedig a közbiztonság. Oda jutottunk, hogy ami fém és be van betonoz­va, ctzt is elviszik, például tőlünk a sorompóvasakkal történt meg ez. Másrészt vannak, akik pecáz- gatnak, őket el lehet fogni és meg lehet büntetni. A nagyobb baj azokkal van, akik hálót tesznek be és nagy tételben lopják a ha­lat. Fizikailag képtelenség ettől a jelenségtől megvédeni a tavakat. Kugyela Árpád hangsúlyozta, ha ezek a körülmények változná­nak és olcsóbban lehetne előál­lítani a halat, az olcsóbban kerül­hetne a piacra. Viszont a keres­kedelmet is szabályozni kellene, hogy a fogyasztók is olcsón jus­sanak a pikkelyesekhez... A tolvajok használják a modern technikát a kilencven hektáros, hat kilométernyi kerületű Gör­be-éri halastó őrzése nem egyszerű feladat. A tolvajok módszerei pedig igencsak kifi­nomultak. A kerületvezető el- mondta, ha az éjjeliőr éjsza­ka elindul, a rabsicok kifi­gyelik és tíz perc alatt beteszik a kopoltyúhálót a vízbe, majd elvonulnak. A másik irányból telefonon leadják egymásnak a drótot, hogy az éjjeliőr merre jár éppen, s ezt az időt kihasz­nálva odaállnak kocsival és kihúzzák a hálót. Szűk családi körben töltötte a születésnapját portré A százkét éves Etelka néni sokat mesélt gyerekeinek a háborús évek szörnyűségeiről A közelmúltban szűk családi kör­ben köszöntötték kunszentmár­toni otthonában Ficsor Istvánná Kiss Etelkát 102. születésnapja alkalmából. Etelka néni már alig mozdul ki a szobájából, egyre kevesebbet kommunikál a külvi­lággal, állandó gondozásra szo­rul. Lányával, Olasz Imréné Fi­csor Annamáriával beszélget­tünk, aki négy éve folyamatosan, a nap huszonnégy órájában édesanyja mellett van.- Anyukám 1909. április 4-én Öcsödön született. Kilencen vol­tak testvérek, ebből már csak ket­ten élnek: ő és a 86 éves öccse - mondta el Annamária. - A mama lány korában kettőző és summás volt, majd amikor férjhez ment háztartásbeli lett, később pedig tsz-tag, onnan jött el nyugdíjba. Már régóta özvegy, édesapám 44 éve, hogy meghalt. Hat - három édes és három nevelt - gyermek gondját viselte. Jelenleg tizenegy unokája, tizenegy dédunokája és egy ükunokája van. Most csak nagyon szűk körben köszöntöt­tük, de a századik születésnap­ján még a szentesi bajtársi klub- tól is tiszteletüket tették. Sajnos nem nagyon tudjuk mozgatni, be­vinni egyik szobából a másikba. Még 98 éves koráig fogta magát * és a járókeretével egyedül közle- I kedett. Egyszer, amikor mi a fóti- = ában dolgoztunk kinn Cserkésző- j lön elesett és eltörte a combcsont- s. ját Az azóta eltelt négy év nagyon Etelka nénit (jobbra) Anna lánya gondozza odaadóan már négy éve nehéz volt. Tavaly még ki tudott jönni segítséggel a szobából, ősz óta már nemigen. Én állandóan mellette vagyok, de nem tudom emelgetni, mert volt egy szívmű­tétem és egy pacemakert is beül­tettek emiatt. Egy ilyen, hosszú mozgalmas életnek vannak emlékezetes momentumai. Etelka néni a má­sodik világháború szörnyűsége­iről sokat mesélt a gyerekeinek, illetve arról is, hogy milyen ne­héz körülmények között éltek. Egyszer a férjét egy félreértés miatt majdnem agyonlőtte egy szovjet katonatiszt. Sok szó esett a dolgos hétköznapokról és fiatalkori súlyos tüdőgyulladá­sáról is. ■ Németh G. Hetvenkilenc kandeláber díszíti a közterületeket AZ elmúlt években Kun- szentmárton három pontján is sikeres adománygyűjtő akció révén állítottak fel kandelábereket. Az akció ki­ötlője, Veres István tanács­nok közreműködése révén az elmúlt három évben ösz- szesen 79 díszlámpát he­lyeztek el a városban. Az utolsó három darabot épp a minap állították fel. A kassai aranykincset nézték meg a gyűjtők A KUNSZENTMÁRTONI GyŰjtŐ- klub tagjai a közelmúltban a Magyar Nemzeti Múzeum­ban kiállított kassai arany­kincset tekintették meg. Az anyag Közép-Európa eddig fellelt legnagyobb újkori aranykincslelete. A klubtag­ok nagyítóval vették szem­ügyre a vereteket, melyek országonként és uralkodón­ként elkülönítve voltak kiál­lítva. Az aranykincs meg­szemlélése után megtekin­tették még a Széchenyi- és az állandó kiállítást is. Támogatják a HPV elleni védőoltást A kunszentmártoni képvi­selőtestület a közelmúltban határozott a HPV elleni vé­dőoltási program idei meg­valósításáról. A döntés értel­mében a 14. életévüket be­töltő kunszentmártoni ál­landó lakcímmel rendelkező lányok oltását támogatja az önkormányzat, a szülői ön­részt pedig tízezer forintra mérsékelték. Az arany minősítésért énekel a dalkör a cibakházi Czibak Imre Nyugdíjas Klub sikeresen szervezte meg és bonyolította le a közelmúltban a tiszazugi nyugdíjasklubok találkozóját. Mint azt Herkó Bélánétól a klub vezetőjétől megtudtuk dalkörük már nagyban gya­korol, hiszen május 21-én mi­nősítő vizsgára utaznak Kun­hegyesre, céljuk az arany mi­nősítés megszerzése. SZ0U0N.hu További tiszazugi környéki hírek a S20U0N.hu hírportálon. Hívja az Új Néplap újságíróját! elsősorban a Tiszazugban élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerű­en panaszát, még inkább örö­mét szeretné megosztani kollé­gánkkal, ne habozzon, tárcsázza a 56-516-746-os telefonszámot hétköznapokon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom