Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-22 / 94. szám
< ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 22., PÉNTEK Húsz évvel a rendszerváltás után kerül sor új alaptörvény elfogadására. Április 18-án elfogadta az Országgyűlés az új alkotmány végső szövegét, amely április 25-én, húsvéthétfőn kerül aláírásra az államfő elé. Többrészes összeállításunkban az alkotmányozás sál kapcsolatos véleményeknek adtunk teret, (Az írásokat szerkesztett formában ~ közöljük, élve a rövidítés lehetőségével.) !■.- F ' Fontos kincsünk a termőföld döntés Az elfogadott alkotmány garantálja a védelmét A nemzet közös műve lett alkotmány Európai és demokratikus az alaptörvény Hatalmas az út, ami elvezetett ahhoz, hogy Magyar- országnak új, európai demokratikus alaptörvénye született. Az előkészítésben mindenki részt vehetett, aki felelősséget érez hazája jövőjéért, családjáért és embertársaiért. A törvénynek olvastam az első és végleges formáját is. A művészetek kifejezésével élve a végeredmény remekmű! Az alaptörvény az emberek nyelvén szól. Átláthatósága, szerkesztése, tömörsége nem csak avatott jogászok számára felemelő olvasmány. Nagyon örülök annak, hogy a kihirdetésre kerülő törvény hamarosan eljuthat minden háztartásba. Természetesen annak a közel milliónyi magyarnak a véleménye nem férhetett be teljes egéA ma érvényben lévő alkotmányt megalkotói 1989-ben valóban ideiglenesnek szánták, azzal, hogy az átmenetet követően új, végleges alaptörvénye lesz az új köztársaságnak. Bebizonyosodott azonban, hogy nem csupán a békés átmenet szabályozására volt alkalmas, hanem ezt követően is megfelelő alapját jelentette a hazai politikai életnek. Mondhatjuk, hogy kiállta az idő próbáját: biztosította a demokratikus intézmények megfelelő működését, az elmúlt húsz évben ennek köszönhetően nálunk volt a legstabilabb a politikai rendszer a térségben, a legáttekinthetőbb, a legrende- zettebb a politikai élet. Előbb- utóbb azonban fel kell váltani egy új alkotmánnyal, ez azonban nem sürgető feladat. Kierőszakolása végletes hiba, amely súlyos károkat okoz. A történelem paradoxo- na, hogy most a Fidesz-KDNP kétharmados többségének köszönhetően jogilag akadálytalan az új alkotmány megalkotása, a megosztottság azonban olyan mértékű, a politikai-elvi ellentétek olyan élesek, hogy valójában hiányoznak a feltételek egy, a társaszében a törvénybe, akik javaslataikkal gazdagították a törvényhozók merítési forrását. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy minden, hazáját, szabadságát és családját szerető ember a saját, legféltettebb kincseit fedezheti fel a sorok olvasásakor. Igen nehéz dolga van annak, aki keresni próbál olyan értéket, ami kimaradt a törvényből. Történelmi értékeink, keresztény hagyományaink, európaiságunk, nemzetiségeink, egyéni szabadságunk, jogállamiságunk, szülőföldünk, életünk, emberi értékeink, sajtó- és vallásszabadságunk, családunk, gyermekeink és munkával szerzett javaink védelme mindmind garantált védelmet kap egy-egy felemelő mondatban. Persze még mindig akadnak, akiknek az egyéni sikere a nemzetrontás sötét éveiben teljesedett ki. Ők azok, akik úgy fogalmaznak meg zagyva kritidalmi-politikai élet alapjait meghatározó dokumentum létrehozására. Ezt a helyzetet kívántuk elkerülni 1994-98 között, amikor az MSZP-nek szintén meglett volna a jogi lehetősége, mégis kötöttük magunkat egy jóval szélesebb körű, 80 százalékos elfogadottsághoz. Vagyis ahhoz, hogy ellenzék nélkül nem alkotmányozunk. Az alkotmányozásnak kitüntetett folyamatnak, egy új alkotmány elfogadásának kitüntetett pillanatnak kell lennie. 1989-ben a társadalom többsége élénk érdeklődéssel, jó része lelkesedéssel figyelte az alkotmány újraírását. Most nagyon sokan kifejezetten ellenszenvvel, a legtöbben talán közönnyel, és akadnak, nem kevesen, akik félelmekkel figyelik az alkotmányozási folyamatot. Nem övezi az az elfogadottság, amire egy ilyen alaptörvénynek szüksége van, szellemében ezért már megszületése pillanatában halott. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az elmúlt év sok kormányzati intézkedése - köztük alkotmánymódosítások, kétharmados törvények változtatgatásai, személyi döntések - joggal veti fel azt a gyanút, hogy a Fidesz-KDNP egyeduralom kiépítésére törekszik. Nem enyhíti ezt a gyanút magának az kát, hogy a nemzet közös művét el sem olvasták. Ők azok, akik magyar falut sosem láttak közelről, akiknek az ország a budapesti Rózsadombtól Ferihegyig terjed. Az 1949-es kommunista alkotmány az egypártrendszer, a proletárdiktatúra, a munkatáborok, az államosításnak nevezett nyüt színi rablás korszakát hozta el. Az ÁVH-s és munkásőr fegyverek árnyékában sajnos egy teljes generáció volt kénytelen élni. Sokan úgy távoztak el közülünk, hogy nem tapasztalhatták meg, hogy ennek egyszer vége lehet. Most tényleg vége! Kívánom, hogy legyünk büszkék arra, hogy tanúi és részesei lehettünk egy új korszak indulásának. Őrizzük és védjük közös művünket, és éljünk annak szelleme szerint! Dr. Csoór György jogász, a megyei közgyűlés alelnöke alkotmányozásnak a folyamata sem. A sietség, kapkodás, a társadalmi egyeztetések hiánya, az, hogy szinte minden ellenvetést elutasítanak. Ezt - bármennyire is igyekeznek a látszatát kelteni - nem pótolja egy kérdőív szétküldése, bármennyien is válaszoltak az abban feltett kérdésekre. Maga a megszavazott szöveg is sok kívánnivalót hagy maga után. A preambulum olyan elveket igyekszik leszögezni, amelyeket a társadalom nagy része nem oszt. Sok helyütt középkorias, egy, a 21. századi európai állam számára nem vállalható szemléletet tükröz, amit hol homályos magyarázatokkal, hol üres nemzeti demagógiával igyekszenek ellensúlyozni. Szakemberek sorra felróják, hogy a normaszöveg sok helyütt elnagyolt, alapvető szabályok meghozatalát későbbi sarkalatos törvények körébe utalja. Szűkíti a polgárok, növeli az állam jogait. A zavaros, ellentmondásos megfogalmazások mögött helyenként sanda politikai szándékok feslenek fel. A Fidesz-KDNP által okozott károk felmérhetetlenek. Sikerül egy újabb tiszteletet parancsoló folyamatot lejáratni. Szekeres Imre (MSZP) országgyűlési képviselő Nagy jelentőségű az alkotílto nak a termő- :ív .TM föld védelmére is. Már az Aranybulla is foglalkozott a termőfölddel, nyilván nem a mai értelemben. A következő, ilyen szempontból meghatározó jellegű alkotmány az 1949-es, ami szovjet mintára készült. Az 1989-es alkotmánymódosítás már némi polgári elemeket hordozott magában, de nem volt teljes körű. Azóta mindig arra vártunk, hogy elkészüljön egy végleges, a mai viszonyoknak megfelelő alaptörvény. Véleményem szerint Magyar- országon most alkotmányozási helyzet van. A termőföld védelme alkotmányos alapon megoldódott. Ha nem lenne korszerű alkotmányunk, nem tudnánk a mai kor követelményeinek megfelelő földtörvényt sem megalkotni az 5,3 millió hektárnyi szántóföld és a gyepek, erdők, vizek különböző területek védelmére. Döntő, meghatározó, hogy a föld védelme bekerült az alkotNéhány változás • MAGYARORSZÁG. EZ ÓZ Or- szág hivatalos elnevezése. • ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG. Az Aß akkor kaphatja vissza a gazdasági kérdésekben korlátozott hatáskörét, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken. Konkrét jogi érdek nélkül az állampolgárok nem kérhetik jogszabályok felülvizsgálatát az AB-tól. • KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS. Joga van vétót emelni a költségvetés ellen. • önvédelem. „Mindenkinek joga van törvényben meghatározottak szerint a személye, a tulajdona ellen intézett vagy az ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához”. • születés. Kimondja: a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. • helyhatóságok. Ötévente választják meg a helyi ön- kormányzati képviselőket és a polgármestereket. • bűnüldözés. Tényleges életfogytiglani büntetés csak szándékos, erőszakos bűncselekmény elkövetése miatt szabható ki. mányba, mert a továbbiakban garanciát jelent. Ha csak racionálisan veszem, akkor a termőföld nemzetmegtartó erő, megújuló erőforrás, az összes növénytermelés, vizes élőhely, védett terület hordozója. Ha szakrálisán tekintjük a magyar földet, a Szent Korona szempontjából is meghatározó fontosságú, mert így érzelmileg is jobban kötődnek az emberek a termőföldhöz. A föld mindig központi kérdés volt Magyarországon. Amikor megtörténtek az államosítások, akkor is, 1989-ben, a kerékasztal-tárgyalásokon, illetve amikor az Antall-kormány a kárpótlás kapcsán földhöz juttatta a kár- pótlandó embereket. A Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége és vidéken élő gazdálkodók azt tartják a legfontosabbnak, hogy a magyar föld elsődlegesen magyar kézben legyen, magyar emberek műveljék. Természetesen az uniós törvények ránk is vonatkoznak, de minden országban, ahol a földpiac szabaddá válik, vannak olyan belső fékek, törvények, amelyek garantálják az itthon élő emberek elsődleHa végiggondoljuk a jogrendszert, annak hierarchikus felépítését, egyértelművé válik az alkotmány szerepe. Minden társadalmi csoport, így egy nemzet is megfogalmazza az együttélés szabályait. Sajnos napjainkban azt tapasztaljuk, hogy csak a leírt szabályoknak van elismert hatálya, néha még annak sem. Az alkotmányt, mint alaptörvényt a társadalmi együttélés legfontosabb leírt szabályának tartom, amire épülhetnek a jogszabályok, eljárásrendek. Meggyőződésem, hogy egy-egy társadalmi-gazdasági forma változása igényli az alaptörvény módosítását, a lakosság által elfogadott, társadalmi formációnak megfelelően. Az alkotmány módosítása, jelen viszonyokhoz történő igazítása véleményem szerint indokolt volt. Politikai szóváltásokba nem kívánok belemenni, hiszen a tanároknak pártatlannak kell lengés földhöz való jogát. Az elfogadott alkotmánnyal erre garanciákat látok. A magyar föld talajtani, éghajlati adottságai - szántóföld, vizek, természetvédelmi táj területek, védett növény- és állatfajok — kiemelt fontosságot kapnak a jövőben is. Garanciát kaptunk a talajban lévő ivóvíz- és termálvízkészletről, a földgázról, a szénről, az ásványi anyagokról is. Kiemelt fontosságú, hogy az alkotmányban is megfogalmazták: a földben levő nemzeti kincs állami tulajdon, soha semmilyen körülmények között nem ruházható át. Ez azért lényeges, mert a föld megújuló természeti erőforrás, a nemzetgazdaság alapjait biztosítja: a jó minőségű élelmiszert a magyar társadalom részére, a jó levegőt, természeti körülményeket, az egészséges légkört, a nemzeti identitástudatot. A föld mint nemzeti kincs mindenki számára rendelkezésre áll - ezt az elfogadott alaptörvény a jövőben is garantálja. Hubai Imre Csaba, a Magosz alelnöke,. a Nagykun Gazdakör elnöke (Karcag) niük. A mi feladatunk a szakmai képzés, a higgadt beszélgetés, az objektív tájékoztatás. Néhány gondolatot nézzünk végig, hogy mit is tartalmaz az alkotmány. Először említhetem azt a jogi részt, amivel a mindenkori politikai, kormányzati hatalom kezét megköti, ettől eltérő módon nem hozhat jogszabályokat, egyéb intézkedéseket Erre példaként az államháztartási hiány maximalizálásának alkotmányba foglalását említhetjük. A polgárok esélyegyenlőségének biztosítása érdekében rendelkeznek az egészségügyről és az oktatásban való részvételről. Az alaptörvény tartalmazza az alapvető jogokat és kötelezettségeket Gondoljunk a munkához való jog és kötelezettség kérdésére, a választójogra, az önvédelem jogára, vagy arra, hogy a felnőtt állampolgár köteles gondoskodni idős szüleiről. Ezek mind együttélési szabályok, amit optimális esetben - vagy inkább idealista felfogásban - természetesnek kell tartanunk. Dr. Túróczi Imre a Szolnoki Főiskola rektora Szűkülnek a polgárok jogai kritika Vannak, akik félelmekkel figyelik a folyamatot Indokolt volt a jelen viszonyokhoz igazítás
