Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-20 / 92. szám

13 Húsz évvel a rendszerváltás után kerül sor új alaptörvény elfoga­dására. Április 18-án elfogadta az Országgyűlés az új alkotmány végső szövegét, amely április 25-én, húsvéthétfőn kerül aláírásra az államfő elé. Többrészes összeállításunkban az alkotmányozás­sal kapcsolatos véleményeknek adunk teret. , " , (Az írásokat szerkesztett formában áj j közöljük, élve a rövidítés lehetőségével.) f1 ~—— ÚJ NÉPLAP - 2011. ÁPRILIS 20., SZERDA Miért volt szükség új alkotmányra? nemzeti hitvallás Fontos a Szent Istvánra és a keresztyénségre való utalás Számomra egyértelmű a válasz: azért, mert még a napjainkban is érvényes 1949-es alkot­mány a diktatúra jogszabálya volt, a megszállók diktálták és sok helyen az 1936-os szovjet alaptörvény szó szerinti fordítá­sával készült. Az 1989-90-es ideiglenes jogalkotás sem volt minden szempontból legitim. Ugyanis az alkotmánymódosítá­sokat is a demokratikus felha­talmazás nélküli nemzeti kerék­asztalnál létrejött egyezségnek megfelelően fogadta el az utolsó, nem szabadon választott kom­munista parlament. A politikai váltás fő törekvése ekkor a több­párti demokrácia volt, amelyet a jogállamiság keretébe igyekez­tek beilleszteni. Egy ország alkotmánya a jog­szabályi hierarchia csúcsán álló legfontosabb törvény. Kifejezi a nemzet összetartozását, tükröz­nie kell a nemzet múltjának örökségét és legfontosabb pilla­natait, a jelen célkitűzéseit és az állam jövőbeni tevékenységének alapjául szolgáló értékeket. Ezért fontos számunkra a Nemzeti Hitvallásnak nevezett preambulumban Szent Istvánra és a keresztyénségre utalás: „Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer év­vel ezelőtt szilárd alapokra he­lyezte a magyar államot, és ha­zánkat a keresztyén Európa részéve tette.” Az is örvendetes, hogy nem az európai charta pél­dáját követtük, amelyből szé­gyenszemre kihagyták az egész európai civilizációt meghatározó keresztyén beágyazottságot. Tiszteletben tartjuk történeti al­kotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megteste­síti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát. Lényegesnek tartom, hogy „Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocia­lista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett emberte­len bűnök elévülését.” Az új alaptörvény elhatárolódik az 1944 és 1990 közötti történelmi bűnöktől, és a magyar szabad­ság eredőjét pedig az 1956-os forradalomban jelöli meg. Napjainkban azok vonják két­ségbe a kormányoldal jogát Ma­gyarország rendbehozatalára, akik a szakadék szélére sodor­ták az országot, akik „több pénzt az embereknek” programot ígér­tek, helyette lett kevesebb pénz és több offshore cég. A felelőtlen balliberális politi­ka tizenegyezermilliárd(!) forint­tal adósította el az országot. Szét­lopott ország, szétlopott pénz, el­tűnt állami vagyon, és a magya­roknak már csak az adósság ma­radt. Akik mindezért felelősek, ahelyett, hogy szégyenükben el­bújnának, „a csalók, a diktatúra haszonélvezői leckéztetnek most bennünket demokráciá­ból” - írta találóan Tibor Fischer, az ismert író a Standpoint című brit politikai-kulturális folyóirat márciusi számában. Az új alaptörvény szerint az államadósság a jövőben a nem­zeti össztermék ötven százaléka lehet. Érdemes megfontolni lárai Zsigmond, a Költségvetési Ta­nács elnökének javaslatát, aki az indítványozta, hogy az állam­adósság-plafonról szóló rendelet mellé csatolják a pénzügymi­niszterek felelősségre vonható­ságának lehetőségét is. Az új al­kotmánynak a jogok mellett a kötelezettségekre is ki kell ter­jednie. Mindannyian egyetér­tünk abban, hogy az új alaptör­vény fejezze ki a határon túl élő magyarsággal való nemzeti ösz- szetartozás értékét, védje a Kár­pát-medence természeti környe­zetét, a nemzeti vagyont. Fontos a rend, a munka, a magzati élet, a család, az egészség védelme. Az országot újjá kell építeni, és ezt az újjáépítést szolgálja az új alkotmány. Erre történelmi esélyt és történelmi felelősséget kaptunk. Olyan Magyarországot kell építeni, amely mindenkinek megadja a lehetőséget, hogy ide­haza boldoguljon. Dr. Nemes András főorvos Ez az alaptörvény bizony nem egy sikerült mű w É jätä / Magyarorszá­gon új alkot­mányt készíte­ni és elfogadni lehet. Ez nem iyb kötelezettséget ™ jelent, csak esélyt. Az 1989-es alkotmányre­form ugyanis felemásra sikerült: . a politikai intézményrendszer jó minőségű lett, de a gazdasági al­kotmányosság és sok más téma akkor nem jött elő. Az alkotmány intézményei alapvetően jók, a szerkesztése, a szakmai elkészí­tése azonban rossz. Eljött az az idő, amikor hozzá kell nyúlni — ugyanakkor valószínűleg nem így, ahogy tették. Ami létrejött, az rosszabb minden előfutáránál, magyarán nem jó minőségű al­kotmány készült. Miért is? Mert egy sima feles törvényt elfogadhat egy kvázi klubcsapat is, de alkotmányozni nemzeti válogatott képes és alkal­mas. Nem készült igazából álla­potfelvétel, hanem mindjárt el­kezdtek normaszöveget és kon­cepciót írni. Nem lehet tudni, hogy honnan jön az alkotmány, hova tart, mintha megpróbálták volna összehozni 1938-at 2011- gyel, az pedig nem megy. Három alapvető hibát látok. Az egyik: a mostani alkotmányozók aláaknázták a terepet az utánuk következő kormányok-, ország- gyűlések számára. Annyi min­den lett kétharmados, hogy a kö­vetkező kormány mozgástere szinte nulla. A másik probléma: az alkotmányozás szellemisége sem volt jó. Én úgy fordítom, hogy futballütközet-hozzáállással nem lehet belekezdem. Itt nincsenek győztesek meg vesztesek, hanem az egész ország nyertese kell le­gyen az alkotmányozásnak. A harmadik probléma pedig, hogy az álapvető jogokban nagyon sok visszalépés van. Bizony ez az alkotmány nem egy sikerült mű. így az ideigle­nes alkotmányt egy átmeneti al­kotmány váltja föl. Az alkotmá­nyozás alanya mindenütt a tör­vényhozás és a nép. Ha a népet ki­hagyjuk, az kicsit olyan, mintha a Hamletet a dán királyfi nélkül játszanánk. Kolláth György alkotmányjogász Kimond fontos kérdéseket alaptörvény Komoly garanciális elemeket tartalmaz Zöld vélemény pró és kontra környzetvédelem Előre- és visszalépések is vannak Terjedelmi korlátok miatt főként egyet­len témakör­ben szólalok meg, a kell vagy nem kell kérdésében. Ezt a szempontot azért tartom fontosnak még min­dig, mert sok megtévesztett em­ber nem látja az alkotmányozás fontosságát és hátországát. A té­ma kapcsán két évtizedes a „sze­mélyes” érintettségem, ugyanis az általam szerkesztett országos társadalomismereti folyóirat, a Juss már 1992 tavaszán temati­kus számmal szorgalmazta az új alkotmány megalkotását. Háromszor adódott a köztársa­ság parlamentjeinek reális politi­kai lehetősége új alkotmány meg­alkotására. Először 1990-1994 között, az MDF-SZDSZ paktum kétharmadot meghaladó erejével. Aztán 1994-1998 között, az MSZP-SZDSZ szintén kétharma­dos időszaka alatt. A Fi- desz-KDNP mai meghatározó parlamenti többsége régi adóssá­got, több elszalasztott lehetőségét pótol az idei tavaszon. Személy szerint is örülök annak, hogy új, hagyományokon alapuló alkot­mánya lesz Magyarországnak. S ha hagyomány, akkor ne a közel­múlt, a 20. század második felé­nek szovjet birodalmi fegyverei által ránk kényszerített internaci­onalizmus vagy a finánctőke által manapság diktált multikultura- lizmus, hanem a jó értelemben vett nacionalizmus, az ezeréves magyar nemzet legjobb értékei, hagyományai legyenek benne. Ez történetileg, erkölcsileg és politi­kailag egyaránt helyénvaló. Az pedig, hogy megfelelő szerepet kaptak-e benne például baloldali és/vagy liberális értékek, azokon a politikai erőkön múlt, melyek parlamenti pártként képviselhet­nék ezen értékeket, de a dühödt mindent elutasítás ködében nem teszik. Aki önös érdekből távol­maradt, annak nincs oka és joga kívülről címkézni, leszólni, elvet­ni, mert önként mondott le egy történelmi lehetőségről. A keresztény erkölcs, a nemze­tet megtartó család, a mindenfé­le birodalmi alávetettséggel szembeszegülő emberi és nem­zeti büszkeség hatja át és jellem­zi szellemében és szövegében az új alkotmányt. Komoly garanciá­lis elemeket tartalmaz például az ország újabb eladósítása ellen, a környezet vagy a gyermekek egészségének védelme, a család megerősítése érdekében. Társa­dalmi kérdésekben érzékeny szo­ciológusként látom, és nem támo­gatom ugyanakkor a munkához, illetve a szociális biztonsághoz kapcsolódó jogok csorbulását. Számomra főként azért szim­patikus a Fidesz-KDNP alkotmá- nyozó törekvése, mert akarnak végre valamit. Nem csak rombol­nak, megszorítanak, mint annyi kormány tette az elmúlt húsz év­ben, hanem építenek is. Spiritu­álisán építenek, és ezzel arra sar­kallnak bennünket, hogy szemé­lyesen is építsünk lelket, teremt­sünk új és erős közösségeket, erő­sítsük meg a jelent, megőrizve ez­zel a jövő nemzedékek számára az országot és a nemzetet. Ezt tar­tom az új alaptörvény legfonto­sabb eredményének: hogy újra­gondol, megfogalmaz és kimond fontos szellemi-erkölcsi-lelki kérdéseket, melyek így válhat­nak (Németh László 1956-os kife­jezésével) egy „Emelkedő nem­zet" építő elemeivé. Szoboszlai Zsolt szociológus Egy környezet- védelmi civil szervezet szempontjából is úgy vélem, mindenkép­pen szükség van az új alkotmányra. Ám fon­tosnak tarjuk azon vívmányok át­vételét, leginkább a környezetvé­delem terén, melyeket a Sólyom László nevével fémjelzett alkot­mánybírói gyakorlat, valamint a magyarországi zöld civil mozga­lom szakmaisága, társadalmi be- ágyazódottsága eredményezett. Tételesen tehát: üdvözlendő, hogy az új alaptörvény is az alap­jogok között tartja nyilván az egészséges környezethez való jo­got, és ennek érvényesítéséért az államnak intézményvédelmi kö­telezettsége van. Továbbá azt, hogy a mindenkit megillető testi és szellemi egészséghez való jo­got Magyarország a környezet vé­delmének a biztosításával is kí­vánja elősegíteni. A Szabadság és felelősség fejezetbe új elemként beemeli a környezeti károkozá­sért való felelősség elvének érvé­nyesítését: „Aki a környezetben kárt okoz, köteles azt - a törvény­ben meghatározottak szerint - helyreállítani vagy a helyreállí­tás költségeit viselni”. Visszalépésnek értékeljük vi­szont a jövő nemzedékek biztosa önállóságának megszüntetését, aki az új alkotmány szerint az ál­talános jogok biztosának helyet­tese lesz. Zárószavazás előtti módosítás­ként bekerült ugyan, hogy a he­lyetteseket is az országgyűlési képviselők kétharmadának sza­vazatával hat évre választják. A továbbiakban is megmaradt ag­gályunk ezen a téren az, hogy az ombudsman eddigi hatásköri önállósága, azaz hogy az ország- gyűlési képviselők közvetlenül hozzá kérdést intézhessenek, vagy hogy saját kezdeményezé­séből tájékoztassa az Országgyű­lést, és ami a legfontosabb, köz­vetlenül kezdeményezhesse az Alkotmánybíróságnál a megho­zott jogszabályoknak az alaptör­vénnyel való összhangjának fe­lülvizsgálatát, megszűnik. Más szóval elvesznek azok a biztosíté­kok, melyek a legmagasabb szin­ten garantálták a környezethez való jog és a jövő nemzedékek jo­gainak érvényesítését. Szintén visszalépésnek érté­keljük, hogy már nem tartalmaz­za az új alaptörvény a kormány és önkormányzatok azon kötelezett­ségét, hogy döntéseik meghozata­lában együttműködjenek a társa­dalmi szervezetekkel. Célszerű lett volna a kérdést az új alaptör­vényben is alkotmányos szinten rendezni, hiszen’ezen hiányossá­gok a civil szervezetek társadal­mi részvételi jogosítványainak gyengítésén keresztül a társada­lom széles köreinek részvételi jo­gosítványait is csorbítják. Üdvözöljük, hogy az Alapveté­sek fejezet a nemzet közös örök­ségének nevesíti a termőföldet, erdőt, vízkészletet és a biológiai sokféleséget. Hiányoljuk viszont, hogy az Állam fejezetben a nem­zeti vagyonnal foglalkozó cikk nem nevesíti azt, hogy a termé­szeti erőforrások a nemzeti va­gyon részét képezik, hiszen így nem biztosítható a megfelelő vé­delem, mert a sarkalatos törvény - ellentétben a nemzet közös örökségével - csupán a nemzeti vagyonról rendelkezik. Bíró Réka környezetjogi szakokleveles környezetkutató, a szolnoki Tisza Klub elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom