Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-19 / 91. szám
4 mmamm ABONY ÉS KÖRNYÉKE i'iH'«nríiiTii iiiimrwiiiiiTríif I'tirf1 iíi if|~ n iwii1 ifin li’i'íi'iwrr fi íi t ~ iiiitoiwi'iiiTT << mtí i||iwíiitfi>nj| n^1' thí t nüúiíMrriGi^T|i|*pw iTnuimuj^rirff i7iiiiii'ij|iirn- wiMWMiiiftiHMiw Ötven évre megoldott a település ivóvízellátása újszilváson megtartották a község ivóvízminőségének javítása projekt zárórendezvényét. Az önkormányzat az ivóvízminőség-javító program végrehajtásához kétkörös pályázati rendszer segítségét vette igénybe. A mintegy 2800 lakos immár a legszigorúbb európai uniós normáknak is megfelelő ivóvízhez jut, ezzel körülbelül 50 évre megoldódott a település ivóvízellátása. Tavaszi nagytakarítás a salgóbányai táborban az ABONYi Fiatalok Egészséges Életmódjáért Egyesület, a Kinizsi DSE, valamint a Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola tantestületének egy része a Salgóbányai Ifjúsági Táborban társadalmi munkában rendbe tette az egész tábor területét. A kezdeményezés Drávay Csaba tanártól indult, akinek az édesapja, Drávay József volt az, aki a tábort jó 40 évvel ezelőtt létrehozta. Húspogácsák a veszettség ellen rókáknak jászkarajenö határában a rókák immunizálását végezték veszettség ellen. Azaz a külterületen olyan, a rókák számára igencsak csalogató szagú húspogácsákat szórtak szét, amelyek a veszettség elleni oltóanyagot rejtették. A rókák így a húspogácsával együtt a vakcinát is elfogyasztják. Sportnapot tartottak a Kinizsi Gimnáziumban abonyban negyedik alkalommal rendezte meg a Kinizsi Nap a Fiatalokért című rendezvényt a Kinizsi Gimnázium és Szakközépiskola. A diákok csapatokban és egyéni játékban is indultak, s idén először a fekvenyo- másban is kipróbálhatták magukat. Idén is meghívták az abonyi és a környező iskolákat, így Ceglédről és Újszilvásról is jöttek csapatok. SZ0U0N.hu További abonyi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. A török is viszi a bárányt állattenyésztés A juhágazatban^ sok a kihasználatlan legelő Sebők Mihálytól, a neves törteli juhászgazdától több országba is szállítják exportra a húsvéti bárányokat. A kereslet a tavalyinál jobban alakul. Valamivel jobb a kereslet idén a bárányok iránt a húsvéti piacra. Az olaszok mellett már a törökök is keresik és viszik az állatokat. Baranyi György Nagyon szépek a bárányok Sebők Mihály 32-szeres juhtenyésztési nagydíjas törteli gazdánál. Ottjár- tunkkor 800 állat várt a sorsára. A gazda ugyanis értékesítés előtt átválogatja az állatokát: a jerkék 70, a hímivarúak 25-30 százalékát tenyésztésre hagyja meg. A többi állat pedig megy a külföldi kamionokba... Fa Drága lett a takarmány. Képünk illusztráció.- Nagy a kereslet a bárányok iránt. Nem csak az olaszok, a törökök is viszik őket. Nálam éppen ma pakolnak be egy török kamiont, de nekik a 20 kiló fölötti bárány kell. Az olaszok elviszik a 13-16 kilós tejesbárányt is, amelynek megemelték az árát, így kilónként 950 forintot adnak érte — elemezte a gazda a húsvétibá- rány-helyzetet. - Jelen pillanatban a bárányárak elég kedvezőek. A16-20 kilósak ára 900 forint körül alakul kilogrammonként, ez a 20-24 kilósok esetében 40-50 forinttal csökken — tekint végig a bárányokon Sebők Mihály. Miközben gusztáljuk a valóban kezes bárányokat, Sebők Mihály kéretlenül is sorolja a gondokat. —Arra kell törekedni, hogy a szaporulat száz anyára vetítve 150 bárány fölött legyen. Akkor számíthat az ágazat egy kis nyereségre. Nagyok a költségek: az abraktakarmányok ára a csillagos égben jár, már 10-11 ezer forintot kérnek egy mázsa báránytápért. Igaz, most egy kicsit jobb kilátás van a gyapjúra, mert 350 forint körül ígérnek kilójáért. Ám még nem köteleztem el magamat, ha megnyírják az állományt, akkor látom, hogy mit is adok el. Apropó, nyírás. A gazdaságban pénteken kezdték el a több mint 1500 állat nyírását—jelenleg 500 magyar merinó, 480 német hús- merinó és 200 német feketefejű juh alkotja az állományt-, amely- lyel három nap alatt végeznek. A nyolc nyíró Gyomaendrődről érkezett, és egy állatra másfél perc jut: a birkának még bégetni sincs Még mindig kint áll a kukorica a határban több lábon állás: ez a jelszó Sebők Mihálynál. A juhtenyésztés mellett 500 hektár ßldterületen gazdálkodnak, amelyből 230 hektár legelő, a többi szántó. Termesztenek napraforgót, repcét, kukoricát, búzát, árpát. - A múlt évünk siralmas volt, 40 hektár kukoricám még mindig kint áll lábon, miközben már az újat kellene vetni — mondja a gazda. - Eljött Besenyszögről a fiam barátja egy lánctalpas kombájnnal, de csak 8-10 hektárt tudtunk levágni, aztán elsüllyedt a kombájn. Hatvannégy éves vagyok, de ilyen nyarat, annyi vizet, mint tavaly, még nem láttam... ideje, máris kiforgatják a bundájából. Külön karámban állnak azok a tenyészkosok, amelyeket a hódmezővásárhelyi állatkiállításra és -vásárra visz Sebők Mihály. Azok már túlestek a nyíráson, ugyanis két hónapos bundában kell bemutatni őket. Visszatérve az ágazat gondjaira, a gazda mondja: — Nincs kihasználva a sok legelőterület, az épületek. Nem tudom, ha így csökken a juhállomány, mi lesz majd az ágazatban dolgozókkal? Ők is segélyért fognak sorban állni? Arról nem is beszélve, hogy a juhágazat egy kis exportbevételt hoz az országnak. Sajnos a magyarok kevés birkahúst esznek, jó lenne ezt is erősíteni. S ha már a kulináris élvezeteknél tartunk, a gazda megjegyzi: nagyon szereti a bárányhúst sül- ve-rántva is, de leginkább a 3-4 éves birka húsát kedveli, mert abból fő a legjobb pörkölt. Idáig érünk a társalgásban, mikor egy traktoros pótkocsi zötyög el, telipakolva almos birkatrágyával. A juhászatból — amelyet családi gazdálkodásban visz a fiával Sebők gazda, hat alkalmazottal - depóniába hordják az értékes szerves trágyát Mutatja is Sebők gazda: a határban az a méregzöld búza is ilyet kapott, nem véletle- nül lett egészséges színe... Visszaállítanák a rendőrőrsöt közbiztonság Három polgármester közös beadványt írt Vissza szeretnék kapni a rendőrőrsüket a jászkarajenőiek. Mindez három települést - Karát, Kő- röstetétlent és Törteit - érinti, így közösen fordultak a polgár- mesterek beadvánnyal a belügyminiszterhez és az országos rendőrfőkapitányhoz, segítségüket kérve. Palya István, Jászkarajenő polgármestere elmondta: a településen 2007-ig volt rendőrőrs. Akkor azonban létszámgondokra hivatkozva megszüntette a rendőrség.- Nem vitatom, hogy jogosak a létszámgondok. Odacsaptak minket az abonyi rendőrőrshöz, azonban a gondokból-bajokból látszik, hogy a rendőrőrs saját maga sem tudja a jelenlegi létszámmal ellátni a feladatát, még Abony területén sem - hangsúlyozta Palya István. - Ezek alapján a kezdeményezésemre úgy gondoltuk, hogy ha egyszer az elmúlt pár hétben is volt 1800 új rendőr, és őszre vagy jövőre is lesz másik 1800, akkor bizony itt a Dél-Pest megyei „csücsök” megerősítése miatt nagy szükség volna arra, hogy visszaállítsák a rendőrőrsünket. Három megye határán fekszünk, kicsit kietlen is ez a rész, így a rossz szándékú emberek itt portyáz- gatnak. Ez meglátszott a betöréseknél is. Hatalmas az itteni tanyavilág, hatezer hektárnyi, és nagyon sok tanyát, köztük külföldiekét - hollandokét, belgákét - feltörtek. Rengeteg fát is kivágtak, elloptak - ahogy a polgármester fogalmaz - más megye szülöttei.- Ezért is adtuk be közösen a kérelmet, miszerint jó lenne megelőzés jelleggel visszaállítani a rendőrsöt most. Nem pedig amikor már akkora baj lesz itt is, hogy szinte visszafordíthatatlan lesz a helyzet. Mi biztosítjuk továbbra is a helyet az őrsnek Jász- karajenőn, amely a három települést kiszolgálja. Az országgyűlési képviselőnk, dr. Czira Szabolcs pedig külön támogató levelet is ír a beadványunk mellé - tette hozzá a polgármester. ■ Baranyi Gy. Feltámadás. Tímár Ildikó (képünkön) abonyi képzőművész különleges, nagy méretű nemezképet készít a szeged-csanádi egyházmegye megrendelésére. A Feltámadás című faliképet a püspökségen fogják kiállítani húsvétkor. Nem számol hitelfelvétellel a költségvetésben Kőröstetétlen Kőröstetétlenen tulajdonképpen öt percig tartott a költségvetés elfogadása, fogalmazott Pásztor Imre polgármester. Minden képviselő megszavazta, így gyorsan lett büdzsé. Ahogy a település vezetője elmondta, a legnagyobb erénye a jövő évi költségvetésnek, hogy van tartalékuk.- Mindig azt mondtam, hogy a normális költségvetés az, amivel, ha nem is szépen megfogalmazva, de úgymond tudunk települést működtetni - hangsúlyozta Pásztor Imre. - Nos, a ml mintegy hetvenötmillió forintos költségvetésünk ilyen lett. A tartalékképzésre pedig negyven- millió forint jutott. Magyarán ebben az évben, de még jövőre sem lesz gondunk. Évek óta gondosan felépítjük a költségvetés szerkezetét, a pénzügyi kereteket. Nincs hitelünk, és nem is lesz, abszolút stabil a működésünk és gazdálkodásunk — tette hozzá a polgármester. ■ Tartanak a járások újbóli kialakításától. Kőröstetétlen vezetője kitért egy másik témára is, amely ösz- szefüggésben áll a költségvetéssel. Az önkormányzati szerkezetben tervbe vett járások miatt ugyanis attól tartanak, köztük Pásztor Imre is, hogy kimondják: ezer lakos alatti településen nem lesz önkormányzat.- Ám ezer fő feletti településre is lehetne mondani, hogy akkor ne legyen hivatal, mert rosz- szul dolgoznak. Nézzük meg mindenkinek a gazdálkodását, és akit szükséges, azt keli megszorítani, aki nem, az maradjon, mert életképes. Mert lehet mondjuk kétezer fős is egy település, ha az is csődben van. Ha így lesz a kivitelezés, akkor azzal nem értek egyet. Szerintem, ha egy ön- kormányzat jól működik, akkor az maradjon, mert fenn tudja tartani magát. Ha pedig nem, akkor kérdezzünk rá, hogy miért vette fel a hitelt. És ha működésre vette fel, akkor kőkeményen oda kell csapni. Mert sok önkormányzat csak a szalagátvágásig és az állófogadásig gondolkodik, hogy utána miből tartja fönn a beruházást, az már huszadrangú számára. Pedig a szalagátvágás és az állófogadás után is van még élet - hangsúlyozta Pásztor Imre. ■ B. Gy. ÚJ NÉPLAP - 2011 ÁPRILIS 19., KEDD Sokba kerülnek a tönkrement dűlőutak A belvíz miatt sokat kellett költeni Jászkarajenőn a dűlőutakra. Számos helyen valóságos medencék alakultak ki rajtuk. Amennyire tudta, az önkormányzat javított ezen, néhány szakaszon a járhatóságot is megoldották. Ám a végleges- megoldás sokba kerül az önkormányzatnak, hiszen amikor 500 köbméter földet kell megmozgatni, azt nem lehet talicskás közcélú munkásokkal megoldani, csak komoly gépekkel, bérmunkában. Éppen ezért nagyon szeretnének pályázni a külterületi dűlőutak rendbetételére, már csak azért is, mert jelenleg is van még olyan dűlőút, ahol nem lehet traktorral sem közlekedni. ■ B. Gy.
