Új Néplap, 2011. április (22. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-13 / 86. szám
ÚJ NÉPLAP - 2Ó11. ÁPRILIS 13., SZERDA 13 VÉLEMÉNY Húsz évvel a rendszerváltás után kerül sor új alaptörvény elfogadására. Április 18-án hozza meg a döntést az Országgyűlés az új alkotmány végső szövegéről, amely április 25-én, húsvéthétfőn kerül aláírásra az államfő elé. Az új alkotmány a terv szerint 2012. január 1-jén lép hatályba. A kormány nemzeti konzultációt hirdetett az alkotmányozás ügyében, miközben az alkotmánytervezetet, annak szükségességét több bírálat érte pártok, egyesületek, civil szervezetek részéről. Többrészes összeállításunkban az alkotmányozással kapcsolatos véleményeknek adunk teret. (Az írásokat szerkesztett formában közöljük, élve a rövidítés lehetőségével.) k , & Kell-e új alkotmány hazánknak? a Az ország működésért szükséges r -a r . r A magyar állam alkotmánya a magyar állam aláptör- vénye, értékrendje. Az Országgyűlés alkotmányban szabályozza a Magyar Köztársaság jogrendjét, az állampolgárok alapvető jogait és kötelezettségeit. Meghatározza az államszervezetre vonatkozó alapvető szabályokat. Mivel az alkotmány az állam legmagasabb szintű törvénye, azzal egyetlen más jogszabály sem lehet ellentétes. E felett ma az Alkotmánybíróság őrködik. Magyarország első írott alkotmányát 1949. augusztus 18-án, az 1949. évi XX. törvénnyel fogadta el az Országgyűlés. Ez az 1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült. 1989-ben a rendszerváltás keretében került sor az alkotmány alapvető, gyökeres módosítására. Ennek eredményeképpen Magyarország államberendezkedése - a modern demokráciák mintáját követve - alakult át. Egy teljesen új alaptörvény született, amely 1989. október 234n lépett hatályba, „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése érdekében”. A tartalomban nagyon eltérőek a vélemények A ma hatályos alkotmány bevezetőjéből kiderül, hogy a jelenlegi alaptörvényünk csak ideiglenes, „hazánk új alkotmányának elfogadásáig” van érvényben. A rendszerváltozás idejére szól. Politikai érvek alapján, az elmúlt két évtizedben már többször felvetődött a gondolat, hogy új alkotmányra lenne szükség, a rendszerváltozás időszakán már túl vagyunk. Ennek lezárását is jelentené az új alkotmánynak az 1989-es alaptörvényen alapuló megalkotása. Azonban ez idáig nálunk az Országgyűlés az ehhez szükséges politikai konszenzus, a módosításhoz kellő kétharmados többség hiányában képtelen volt egy új alaptörvényt alkotni. Felmerül a kérdés, hogy van-e alkotmányozási kényszer ma Magyarországon. Van-e szükség új alkotmányra? Ha igen, akkor az mit tartalmazzon feltétlenül? Mi legyen a preambulumában, az előszavában? Az alkotmány módosításával foglalkozók egyöntetűen egyetértenek abban, hogy ma hazánkban nincs alkotmányozási kényszer, mert nincs alkotmányos válság. Viszont az ország további működése érdekében szükséges a meglévő alaptörvény módosítása, vagy egy teljesen új megalkotása. S az, hogy mit is tartalmazzon, abban bizony már nagyon eltérőek a vélemények. Abban egyöntetűek, hogy a magyar alkotmányt meg kell őrizni, demokratikus érték. Az elmúlt húsz év alatt, ha megvizsgáljuk a Magyarországot érintő gondokat, mint például a költségvetés hiánya, vagy a munkanélküliség, vagy a rossz közbiztonság, megállapíthatjuk, hogy ezek közül egyik sem az alkotmány hibájából következett be. Mindezek rossz politikai döntésekből, rossz kormányzásból fakadtak. Magyarországnak az eltelt húsz év alatt politikai és gazdasági válságokkal kellett szembenéznie. A nép kiszolgálója legyen az új alkotmány A kormány jelenlegi kétharmados többsége, amely lehetővé teszi az alkotmány megreformálását, nem jelenti azt, hogy ezután nem kényszerül a kormányzó többség kompromisszumokra. Nem kizárt, hogy ezeket nem más pártokkal, hanem saját érdekcsoportjaival kell elsősorban ez ügyben megkötnie, egy olyan új alaptörvény megalkotásában, amely a jogállamiság garanciáját jelenti az elkövetkezendő évszázadokon át a magyar nép számára. Amelyet a megalkotók akkor is a magukénak kell hogy érezzenek, ha éppen ellenzékben vannak. Olyan új alkotmányt kell alkotniuk, amely a nép és nem a politika, a mindenkori hatalom kiszolgálója. Amely pontosan meghatározza a köztársasági elnök jogosítványait, garanciát nyújt abban az esetben is, amikor egy bármilyen oknál fogva feladata ellátására alkalmatlanná vált miniszterelnöktől meg kell válni. Az Alkotmánybíróság hatás- és illetékességi körét, vagy azt, hogy kapjanak e szavazati jogot a határon túl élő magyarok. Amelyben éppúgy helyet kap annak a megfogalmazása, hogy hol kezdődik az emberi élet, annak védelme, van-e joga az embernek az eutanáziához, meddig adósíthatja el egy kormány az országát, visszahívható-e egy képviselő, ha nem végzi megfelelően a munkáját, vagy amelyben fellelhető példának okáért a fenntartatható fejlődés kritériuma. Egy modern önkormányzatiság letéteménye, mint ahogyan ezek megtalálhatók más fejlett demokratikus országok alkotmányaiban. Olyan alkotmány kell, amely a közös értékek letéteménye. Hazai és külföldi szakértők szerint a magyar alkotmány sok kétharmados elemet tartalmaz. A jogállamiság garanciáját adja Abszurd, hogy egy politikai válság esetén a köztársasági elnök „szétkergetheti a parlamentet”. Azt is látni kell, hogy ezzel együtt, vagy ennek ellenére, a modern alkotmányok nagy többségéhez képest a magyar alkotmány túlságosan könnyen megváltoztatható. Most tapasztaljuk, hogy egyetlen politikai csoport, kicsit több mint kétharmadnyi képviselővel, úgy tudja az alaptörvény szöveget teljesen átalakítani, vagy merőben új szöveget létrehozni, hogy mögötte a választáson részt vevők alig több mint felének a támogatása áll. Világszerte az a törekvés, hogy a demokratikus rendnek az alkotmány stabilitásával, nehezen változtathatóságával, az általa lefektetett közös értékekkel a jog- államiság garanciáját adják. Dr. Hanga Valéria jogász Mentesíteni az „ideiglenes” jelzőtől 'yusvAj.\ i- I talmi kérdéstől függetlenül is — az, hogy a jelenlegi az „ideiglenes” jelzőt tartalmazza. (Emlékszünk az „ideiglenesen hazánkban tartózkodó...” megfogalmazásra!) Ami „ideiglenes”, az önmagában azt aí> érzetet kelti bennem, hogy az a valami átmeneti, nem tökéletes, ingatag stb. (Lám, az alkotmányunkat is hányszor kellett toldozni-foltoz- ni 22 év alatt!) Ki lakna szívesen egy ideiglenes alapokra épített házban?! A tartalomtól, a sztálini alkotmánytól stb. függeüenül is tegyék az alkotmányt „ideiglenes” jelzőtől mentessé! Hogy ez nem tetszik mindenkinek? Sajnálatos! De ugyancsak sajnálatos (vagy még sajnálatosabb!), hogy nagyon hosszú ideig kellene arra várni, hogy legalább ebben a kérdésben a parlamenti pártok konszenzusra jussanak! Akik 2010- ben akarták, azok 2011-ben már nem... Amennyire lehet, vonják be a „népfelséget”! A felelősséget azonban nem lehet szétkenni, „társadalmasítani”! Egyébként az sem igaz, hogy az a helyes, ami mindenkinek tetszik...! Dr. Szalóki István, a Szolnokért Egyesület elnöke Büszkén támaszkodhatunk az újonnan épített alapra Az ország állapotáért is hibáztatható érvek Az amerikai alkotmányt néhány vezető személyiség írta Jelenlegi alkotni á n y u n k alapjait egy idejétmúlt, diktatórikus, s mára megbukott rendszer alkotta meg, melyet csak módosítottak, de nem váltotta fel a valódi demokráciához igazodó, népünk történelmi örökségére épülő alaptörvény. Ezt a hiányosságot pótoljuk most. A készülő törvényt sajnos tisztességtelen eszközökkel, igaztalan vádakkal támadja az ellenzék még külföldön is, ugyanakkor a parlamentben nem hajlandók javaslatokkal előállni, érvekkel vitatkozni, nem is vesznek részt a parlamenti munkában. Egy sok munkával tarkított folyamat végéhez érkeztünk, melynek köszönhetően végre olyan fundamentumot építhetünk a hazai jogrendszer és demokrácia alá, melyre nyugodtan és büszkén támaszkodhatunk. Mert ennek része a hagyomány, a keresztény örökség, mások tiszteletben tartása, a család egysége, a gyermekek védelme, a tisztesség és a becsület, a sajtó szabadsága, az államháztartás védelme. Szalay Ferenc országgyűlési képviselő (Fidesz), Szolnok polgármestere Az új alkotmánnyal kapcsolatban néhány dologra hívnám fel a figyelmet Eszerint nem a köztársaságnak, hanem a magyar államnak van alkotmánya! A köztársaság vagy monarchia a? államforma, amely elvét az alkotmányban kell meghatározni. A kormányzási forma lehet demokratikus és diktatórikus, illetve tekintélyalapú. Az alkotmányozás szükségességét több esemény bizonyítja, mint például az, hogy a ’89-es alkotmány az állampárt bábáskodásával született, illetve hogy a demokratikus közéletbe beépülhettek a diktatúra működtetői és szekértolói. Az alkotmány lehetővé tette a nemzeti vagyon elherdálását, az ország eladósodását (a jövő nemzedékek jövőjének felélését), egy tehetségtelen és korrupt kormány hatalmi bebetonozását, a békés megemlékezők brutális szétverését. További probléma, hogy a végrehajtó hatalom nincs elválasztva a kormánytól (kvázi kézi vezérlésű). Hogy a hatalom nem a nép kezében van? Ez nem igaz! A hatalom a néptől ered, a képviselők választása útján a nép nevében gyakorolják a hatalmat. Az alkotmány azonban nem teszi lehetővé a megélhetési politikusok visz- szahívását. A mostani alkotmány hibája, hogy az ország ide jutott. Ez az alkotmány kiszolgálta az állampárt tagjainak érdekét. Nem volt szembenézés a múlttal, nem volt elszámoltatás, de volt vagyonát- mentés és hatalommegtartás. Igen, az országnak kell egy új alkotmány! Az amerikai alkotmányt az USA néhány vezető személyisége írta. Már kétszáz éve érvényes. Miért is lenne jó a jelenlegi alkotmány? Talán azért, mert húsz év után ismét hárommillió koldus országává váltunk? A magyar alkotmányból hiányolom a diktatúra működtetőinek kizárását a közéletből. Hiányzik a küldetésünk megnevezése. A nemzedékek elkötelezettségét, hogy úgy hagyják az országot maguk után hátra, ahogy ők születésükkor örökölték. A függetlenség sem szerepel az értéklistában. A keresztény-humanisztikus kultúrkörhöz tartozás és az ezek után orientálódó emberkép teljesebb lenne. Dr. Anisits Ferenc, Szolnok díszpolgára, dízelmotorok világhírű fejlesztője
