Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-08 / 56. szám
12 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 8., KEDD ABONY ÉS KÖRNYÉKE Marika néni, a kocsmárosnő 17 éve dolgozik itt. Március 15-én most is ünnepséget tartanak a Kutyakaparónál. Képgaléria a SZOL ON.hll hírportálon! Szolnoki siker az abonyi focitornán immár negyedik alkalommal rendezték meg, nyolc csapat részvételével, az Ull korosztályos teremlabdarúgó-tornát Abonyban. A Szolnoki MÁV FC fiataljai nagyszerű teljesítménnyel nyerték meg a viadalt. Mögöttük a jól hajrázó Jászberényi SE végzett a második helyen, míg a harmadikat az SC Hí- rös-Ép Kecskemét csapata szerezte meg. A vizesblokkon még dolgozni kell a táborban az abonyi önkormányzat működteti a salgóbányai tábort. Ennek állapotáról beszámolót hallgatott meg a képviselő-testület. Eszerint a 2010-es nyitásig az ingatlanban számos felújítást végeztek el. Ezek sorába tartozott az összes helyiség tisztasági festése, négy faház le- csiszolása és impregnálása, az étkezőhöz tartozó tető szélfogócseréje. A vizesblokkot is felújították, ám ezt még folytatni kell a tábor idei megnyitásáig - áll az elfogadott határozatban. Családi farsangot tartott a Karitász a karitász abonyi csoportja családos farsangot rendezett a Szent Imre Közösségi Házban. A huszonhat jelmezes nehéz döntés elé állította a zsűrit, de szerencsére 13 résztvevőt tudtak tárgy- jutalomban részesíteni, s persze a többiek is kaptak egy kis édességet. Az egyik legjobb minőségű lesz a térségben újszilváson lassan végéhez ér az ivóvízrendszer, ivóvízminőség javítása elnevezésű projekt. Az új, aktív szűrős technológia telepítésével az ivóvízkezelés drágább lesz, ezért emelkedni fog az ivóvíz díja. A beruházás próbaüzemét e hónapban tartják. Az új beruházással a legjobb minőségű ivóvíz a térségben várhatóan Újszilváson lesz. SZ0U0N.hu További abonyi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Századok óta áll a Kutyakaparó csárda Nagykő- rös-Kocsér-Törtel-Tetét- len határán, a hármas ke- resztútnál. Legendáját Petőfi Sándor verse teremtette meg, s a költő emlékét máig híven őrzik itt. Baranyi György Petőfi pedig nem szól túl elismerően a Kutyakaparóról. Ahogy 1847 januárjában megjelent remek leíró költeményének kezdő soraiban papírra vetette: „Kívül- belül szomorú csárda ez/ A Kutyakaparó/ Éhen-szomjan szokott itt maradni/ A jámbor utazó”. Ám míg Petőfi nem volt nagy elragadtatással az épület és környéke iránt, addig az utókor máig megőrizte a poéta emlékét. Az évek során a Petőfi-korabe- li, nádtetős csárdát a konyha feláldozásával nyugat felé meghosszabbították. Arany Jánosék is itt jártak el, mikor Szalontáról Ve- zsenyen át Nagykőrösre vagy vissza vezetett az útjuk. Később, 1922-ben nagy ünnepség során emléktáblát helyeztek a csárda falára, az ivóban pedig emlékkönyvet nyitottak. Ebben tesz vallomást Berente István, Kocsér község öreg bírája arról, hogy ő még látta a Petőfi-versben említett kőszentet. A Nagykőrös és Vidéke Körzeti Földműves-szövetkezet 1965-ben rendbe hozatta a csárdát, s a múzeumi hónap befejezéseként nagy ünnepségen helyeztek el művészi emléktáblát a csárdán belül, képekkel, leírásokkal illusztrálva annak történetét. A jelen kocsmárosa, vagyis kocsmárosnője Bereczki Dezső- né, Marika néni, egy ötunokás, de fiatalos, 66 éves nagymama. Ez a jelen persze már jelentős múlttal bír, hiszen 17 esztendeje szolgálja ki a szomjas vendégeket, mióta a fia lett a tulajdonos. Nem is lehetett panasz a vendégforgalomra korábban, nem csak a környékbeli tanyákról tértek be, hanem az átutazók is. Főleg, hogy lovas kocsikkal közlekedtek még erre felé. Nemrég felújították a csárda előtt futó utat, Kocsér és Kőröste tétlen között. Ennek a hozadéka kettős lett: az autósok jó minőségű úton közlekedhetnek, viszont így gyorsabban is suhannak el a csárda előtt. Pedig jó betérni egy olyan helyre, ahol a berendezés, a régi tárgyak, festmények a korabeli időket idézik (na jó, biliárdasztal akkor még nem volt...) A kiszolgálópulthoz még kármentőt is kialakítottak, azaz egy olyan csukható, rácsos ablakú részt, amely szintén a régmúltra emlékeztet. Ha bárkinek verekedés kedve lenne, és repülnek a székek, poharak, üvegek, akkor csak becsukják a kármentő ablakát, így védve az ital- és pohárkészletet a töréstől-zúzástól. Leginkább egyébként március 15-én lehet itt a legtöbb vena csárda vendégkönyvében számos bejegyzés olvasható, nemcsak magyarul, hanem angol, német és francia nyelven is. „Köszönjük a tulajdonosoknak, hogy megőrizték a csárda régi hangulatát, jól éreztük magunkat. ” „Örömünkre szolgált, hogy nyitva találtuk ezt az irodalomtörténeti helyet. ” „A Törteti Falumúzeum Baráti Köre kirándulás alkalmából meglátogatta ezt a nevezetes csárdát. Csak déget találni. A csárdánál minden évben ünnepséget tartanak ekkor, így idén is. Eljönnek Kocsér önkormányzatának hivatalosságai, civil szervezetek képviselői, és sok vendég, hogy megkoszorúzzák a csárda falán az emléktáblát, tisztelegve 1848. március 15-e és Petőfi előtt. Akiről nem nehéz elképzelni, amint kilép a csárda ajtaján, beburkolja magát a köpönyegébe, és gyalog nekivág útjának, megfogadva: Hej, Kutyakaparó, írok én egy verset rólad! adózni tudunk azoknak, akik fenntartják ezt a csárdát, amely történelmi emlékekkel is bír.”„Köszönöm a lehetőséget, hogy megőrizték a Petőfi- csárda emlékét, és megmutathattam unokáimnak. ” S íme Dubaiból érkezett vendégek bejegyzése: „Köszönjük, hogy ilyen szépen ápolják a múltat. én is jártam itt hatvanhét esztendővel ezelőtt, 1943 szeptemberében. Zöld Istvánné, Zöld Ákos, Dubaiból” Ebben az évben a túlélésért küzd az önkormányzat Törteién is A törteli önkormányzatnak 95 millió forintos a hitelállománya, ebből 25 millió a készenléti, folyószámlahitei a napi pénzügyek zökkenőmentes lebonyolításához. A túlélésért küzdünk, mint sok más önkormányzat - mondta Godó János, a település ősszel újonnan megválasztott polgár- mestere. A hitelállomány nagy részét korábbi beruházásokra, peres ügyekre kellett felvenni.- Ám az elmúlt nyolc év „áldásos” kormányzati tevékenysége miatt az önkormányzati elvonáGodó János polgármester sok olyan mértékűek lettek, hogy immár az iskola, óvoda fenntartása is hatalmas gondot jelent - hangsúlyozta a településvezető. — A kintlévőségünk csökkent, de takarékossági intézkedésekre kényszerültünk, vagy ahogy nevezném: ésszerű felhasználásra törekszünk. Ezek sorába tartozik, hogy a telefonhasználatot szigorítottuk, így 200 ezer forint marad a kasszában. Az önkormányzat szerződésben állt egy ügyvéddel. Ez 3,5 millió forintba került évente, de tényleges ügyek nem álltak mögötte, így szerződést bontottunk. Az önkormányzati alkalmazásban álló háziorvosunk nyugdíjba ment, s ha vállalkozó háziorvost tudunk találni, ezen is mintegy 5,5 milliót tudunk megspórolni egy évben - mondta Godó János. Mint hozzátette, nem használja az önkormányzati gépkocsit, amely 2009-ben egymillió, tavaly 435 ezer forintot vitt el az önkormányzattól, idén viszont még csak másodszorra tankolták meg, s az autót kizárólag vér szállítására és védőnői feladatok ellátására használják.- Egyébként nem használok szolgálati telefont sem. Emellett, mivel kevesebb lett a képviselő- testület létszáma is, hárommillió forinttal kevesebb a tiszteletdíjak összege. Elbocsátás már nem lehetséges, ugyanis minden intézményünk e tekintetben már úgymond alapjáraton van - hangsúlyozta a polgármester. ■ B. Gy. Dubaiból is jártak már itt vendégek Családot mentettek ki az összeomlott házból bemutató Törteién jól vizsgázott a polgári védelem - A gyakorlat az ovisoknak is tetszett Gondot jelent a kevesebb közcélú munkás A munkások határozott csákánycsapásokkal bontották Törteién a belvíztől megrogy- gyant házat. Hamarosan megérkezett egy nagy markoló is, hogy gépi erővel segítsen a kidőlt házfal eltakarításában és elhordásában. Az itt élő családot már elszállította a mentő a művelődési házban kialakított befogadóhelyre. Később beüzemelték a szivattyúkat, amely a családi ház határában felgyűlt belvizet nyomta át egy közeli üres területre. A helyi óvodások és 7-8. osztályos általános iskolások érdeklődve figyelték a történteket. Merthogy Törteién aznap katasztrófa- védelmi és polgári védelmi bemutatót láthattak ők és a megjelent szakemberek, illetve helyi lakosok. Mint Jánosi Zsolt tűzoltó alezredes, a ceglédi polgári védelmi kirendeltség vezetője elmondta, a Pest Megyei Polgári Védelmi Szövetség pályázatot írt ki felkészítés és gyakorlás céljából, s ők ezen nyertek. A kétnapos gyakorlat első részén elméleti felkészítést kaptak a településeken megalakult polgári védelmi szakalegységek vezetői, majd másnap következett a gyakorlati rész a belvizes házból való mentéssel. A gyakorlatot megnézték a péceli Katasztrófavédelmi Oktatási Központ polgári védelmi szervezés szakos hallgatói, akik így az ország különböző pontjairól érkeztek. A művelődési házban a gyakorlat zárásaként Gáspár József nyugállományú polgári védelmi ezredes, a Pest Megyei Polgári Védelmi Szövetség elnöke bemutatta annak a húsz hátizsáknak a tartalmát, amelyet a települési polgári védelmi szervezet részére hoztak. Ezek mindegyikében elhelyeztek védőszemüveget, védősisakot, védőruhát, esőkabátot, különböző védőkesztyűket, tíz porálarcot, sárga láthatósági mellényeket, melyeknek nagy hasznát vehetik egy-egy beavatkozás során. Megtudtuk továbbá azt is, hogy még 83 hasonló bemutató és gyakorlat követi majd az országban a törtelit. ■ B. Gy. Az önkormányzat műszaki mentőcsoportja a romokat tünteti el Újszilváson is gondot okoztak a megváltozott foglalkoztatási és szociális jogszabályok. Eszerint a rendelkezésre állási támogatás megszűnt, és helyette bérpótló támogatás lépett életbe, mely 28- 500 forint havonta. A településen így a korábban foglalkoztatott 48 munkavállalóból immár csak négy személyt tudnak foglalkoztatni, amely legfeljebb nyolc főre bővülhet - tudtuk meg dr. Petrányi Csaba polgár- mestertől. Ez a központi szabályozás nagyon terhelő az önkormányzat számára, mivel a kistérségben Újszilváson foglalkoztatták a legtöbb közcélú munkást a település nagyságrendjéhez képest. ■
