Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-05 / 54. szám
2011. MÁRCIUS EGYHÁZMEGYEI HÍREK II Szeretetten, szerelemben februárban megünnepelték Vácott a házasság világnapját. A „Szeretetben - szerelemben” című program volt egyben a család éve sorozat nyitórendezvénye. Az est házigazdája, Beer Miklós megyés püspök is a család megtartó erejét hangsúlyozta, mely képes támpontot adni a rohanó világban. Az idén jubiláló házaspárokat is köszöntöttek. A gyerekek versekkel és zenés műsorral léptek fel. A nagycsaládosok pedig megosztották az egybegyűltekkel mindennapi életük örömeit és nehézségeit. A családi válságok megoldásáról a csalad éve alkalmából tart előadást Szabó József, az Egri Hittudományi Főiskola spirituálisa az egri prsekudvarban lévő Keresztény Ifjúsági Klubban. Március 17-én 18.00 órától a családon belüli krízisek megoldásáról beszél. Tiszafüredi köszöntő Tiszafüreden immár hagyományosan orvosokat, gyógyszerészeket és egészségügyi dolgozókat köszöntöttek a betegek világnapján. Bereczkei Miklós plébános prédikációjában méltatta a gyógyítómunkát. A szentmise végén Török József, a Salkaházi Sára Karitász Csoport vezetője köszöntötte a megjelent vendégeket. Ezt követően a munkatársai egy-egy szál virágot, a ministránsok pedig egy szentképet adtak az ünnepeiteknek. Világi hitoktatók az egri Hittudományi Főiskolán két szinten folytatódik a világi hitoktatók képzése: katekéta alapszakon (3 éves képzés) és hittanár-ne- velő mesterszakon (5 félév). Bővebb információ a főiskola honlapján (www.eghf.hu) olvasható és a Tanulmányi Osztályon kérhető. Jelentkezni az intézmény saját jelentkezési lapjának kitöltésével lehet. Jelentkezési határidő: 2011. május 15. Szent Isívárv Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91,8. - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 Telefon: 36/510-610 Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 (Magyar Katolikus Rádió Alapítvány) Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi u. 1. Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu a Új Néplap közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/200-690 A miskolci iskola vonzereje Ahol a hit nemcsak tananyag, hanem éltető erő Kevés a gyerek manapság, az iskola meg sok. Ezért aztán ritka az olyan intézmény, ahol jelentkezőket kell visszautasítani. A miskolci Szent Imre Római Katolikus Általános Iskola igazgatója, Kmeczkó Gyuláné mégis erre kényszerül. Nagy az érdeklődés, a felvehetők száma pedig korlátozott. Annál is inkább, mert előnyt élveznek azok, akiknek a testvére már itt tanul. Sok nagycsalád íratja be ide valamennyi gyermekét De nem csak ezért családias a légkör, ahogy az ismerkedés során kiderül. Tíz éve a Fráter Gimnázium tagintézményeként indultak, 2003-tól önállósodtak, most pedig már ők vették szárnyaik alá a Kisboldogasszony Óvodát. A létszám folyamatosan nő. Közel 400 diákjuk tanul az alsó és a felső tagozaton. Szeretnék hozzásegíteni őket, hogy képességeiket kibontakoztatva nyíljanak meg Isten és a világ felé. Arra nevelik őket, hogy ne csak a maguk hasznát nézzék, hanem figyelemmel legyenek egymásra. Az elmúlt években sokat építkeztek, de közben a nevelés alapjait is igyekeztek lerakni. Római katolikus iskola, de a más felekezetű tanulóknak is biztosítják a vallásuk szerinti hitoktatást. A hit- ... „ yMMMyrv |il ; 'ÜSlÉflHÉ é Arra nevelik őket, hogy figyeljenek egymásra - Kmeczkó Gyuláné igazgatónő diákjai között nemcsak tananyag, az evangéliumi üzenet átadását minden pedagógus alapvető feladatának érzi. Évente választ magának valamennyi osztályközösség egy-egy magyar védőszentet, majd a tanév során megismerkednek életút- jával, és példaképként tekintenek rá. Az oktatásban a minőségre fektetik a hangsúlyt: emelt szinten tanítják a matematikát, már első osztálytól kezdve lehetőség van angol vagy német nyelv elsajátítására. Negyedik osztálytól ismerkednek a számítástechnikával. Az Erkel Ferenc Zeneiskola kínál helyben szolfézs- és furulyaoktatást, a Diósgyőri Alapfokú Művészeti Iskola pedig néptáncot tanít. Az énekkaruk sokat szerepel iskolai, templomi, városi rendezvényeken. A megmérettetés fontos: sok házi vetélkedőt szerveznek, ezért diákjaik a városi versenyeken is eredményesen szerepelnek. A felső tagozatosok év végi vizsgát tesznek különböző tantárgyakból, melynek a rendszerezés a célja, és felkészülés a középiskolai felvételire. A kemény iskolai munka mellett tanárnak, diáknak és szülőknek is szükséges a megújulás, a szellemi felfrissülés. Ezt szolgálják az intézmény által szervezett ünnepek, előadások, lelkigyakorlatok, családi napok. Ezek többnyire az egyház jeles napjaihozkötődve tagolják az évet A hétköznapokon az iskolai könyvtár melletti kis kápolna a lelki támasz. Sok diák látogat el oda az óraközi szünetekben, hogy kérést, örömöt, bánatot, fohászt vigyen az Úr Jézus elé. Olykor többen is mennek imádkozni egy közös ügyért. Hogy végül is mi az iskola vonzerejének a titka? Az igazgatónő szerényen összegez: a tanterv végül is minden iskolában ugyanaz, másutt is igyekeznek emelni az oktatás színvonalát, de a gyermek lelki-szellemi fejlődésére, a nevelésére máshol nem fordítanak ennyi energiát. ■ Gábor László Kányádi Sándor: Dél keresztje alatt az indián és a néger tüzet rakni éppúgy térdel mint a hargitán a pásztor számolni ujjain számol különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje a poncsónak nincsen ujja ritkán telik mégis újra rojtosul a rojtja rongya kigyérül akár a condra különbség ha van az égen itt a göncöl jön föl este fölöttük a dél keresztje egy útmenti fogadóban talán még boldog is voltam hóból murryba tartón a gitárszót most is haltam más a dallam egy a nóta itt a göncöl jön föl este odalenn a dél keresztje ó te istenáldott földrész lenn vagy - a szemem rád fölnéz érett banán az újholdad íve akár a sarlónak nézem hosszan vágyakozva ha feljön a göncöl este szivemen a dél keresztje KÁNYÁDI SÁNDOR: 1929- ben a Hargita megyei Nagygalambfalván született, a ma is élő erdélyi költő. A kolozsvári egyetemen szerzett tanári diplomát 1954-ben. Életét az irodalomnak szentelte, 1951 -52-ben az Irodalmi Almanach segédszerkesztője, ezzel egy időben az Utunk, 1955-196(R>an a Dolgozó Nő munkatársa, 1960-tól 1990-ig pedig a Napsugár című gyermeklap szerkesztője. Az ima a mennyország kulcsa Fertálymesterek mondják a rózsafüzért A tudós főpapra emlékeztek Adócsőn Csodálatra méltó, milyen nagy átéléssel, mennyire hitelesen mondja alkalmanként 14-15 meglett férfi az imát. Dr. Kovács Kázmér orvos szervezte meg azt a fertálymesterekből álló 40-45 fős csoportot, amely havonta két alkalommal imádkozza a rózsafüzért a Szent István Rádióban. De hogyan kezdődött e társaság szervezése?- „S nagy vigyázással leszek arra is, hogy a magam példájával járjak elöl tisztességben és becsületben” - idézi a fertálymesteri eskü szövegét, majd így folytatja: - Amikor 2005-ben felkértek a kiérdemesült negyedmesterek a feladatra, hogy én legyek az ötödik negyed 2006-os fertálymestere, úgy éreztem, hogy a testületen belül valami olyan feladatot szeretnék még vállalni, ami fontos lesz a következő évben is, és amely tovább erősíti a közösséget Az avatás után kezdtem érdeklődni a szőkébb vezetőségtől, mit szólnának hozzá, ha egy imacsoportot alakítanánk. Ezzel a közösségben végzett ima kegyelmeinek megélése mellett kapcsolódhatunk a Szent István Rádió önkéntesei közé. A felvetést a fertálymesteri vezetőség örömmel fogadta, sőt segítettek a kezdeti szervezésben. A rádió irányítói is örömmel fogadták a jelentkezésüket. Az első imaalkalom a rádióban 2010. április 4-én volt.- Nagy izgalommal készültünk erre a napra - idézi a kezdetet dr. Kovács Kázmér. - Szerencsére Szarvas István atya, a rádió igazgatója ellátott bennün-4 Az első fertálymesteri rózsafüzér a rádióban 2010. április 4-én volt A közös imádsággal teljesítjük Jézus tanítását. két jó tanácsokkal, amely szükséges a közös imádkozáshoz a stúdióban. Azóta minden hónap első és harmadik keddjén, a megszokott időben várnak bennünket a rádió dolgozói és a hallgatók. A rádióstúdió falain kívül a Bazilikában is végezzük minden év októberében a rózsafüzér áj tatosságot, illetve több alkalommal kapcsolódtunk be, mint önálló imacsoport, egy-egy szentségimádási óra keretében az ott folyó hitéletbe. Az élet természetes velejárója az időskor, a betegség, atialál. Azonban minden évben az avatás után, az újonnan „elválasztott” fertálymesterek közül van jelentkező, aki vállalja ezt a szolgálatot, ezért nem kell tartani attól, hogy a közeljövőben abbahagyjuk a közös imádkozást. A kis közösség az eltelt négy év alatt, úgy érzem, teljesen összeszokott. Isten kegyelméből a közös imádkozás örömét a rádió hullámain, illetve az Egri Bazilika imaóráin keresztül egyre több keresztény testvérünkkel megoszthatjuk. S hogy miként vélekednek a közös imádkozásról a csoport tagjai? íme, néhány válasz.- A közösségben nagyszerű a hangulat - mondja Holló György. - Felemelő együtt imádkozni. Az pedig külön öröm, hogy az imádság által részt vehetünk hazánk keresztény megújításában, és mindezt baráti közösségben tehetjük.- A közös imádsággal teljesítjük Jézus tanítását, hogy szüntelenül imádkozzatok - vélekedik Lukács Tamás. - Másrészt II. János Pál biztatását is komolyan vesszük, miszerint a rózsafüzér a mennyország kulcsa. ■ (homa) Születésének 100. évfordulóján Bánk József néhai egri érsek és váci püspök emlékére mutatott be szentmisét Ternyák Csaba egri érsek február 13-án Adácson, a környék papjai és a hívek nagyszámú részvétele mellett. A nemzetközi tekintélynek örvendő kánonjogász-főpapról szólva Ternyák érsek felidézte a szülői házból hozott legfőbb apai örökséget: „fiam, ne felejtsd el, minden ember ember, és a bárány kákát, akiket felülről bíztak rád, tisztességesen legeltesd. ” Az egyszerű vasúti pályamunkás családból származó fiú ennek az apai örökségnek irányítása alatt vált tudós főpappá, a hazai és a római egyetemen eltöltött hosszú évek alatt. Segédpüspökként Győrbe, majd megyés püspökként Vácra, később Egerbe, majd ismét Vácra került. A hagyományosan vasúti munkások által lakott Adács katolikus templomában gondosan ápolják a falu jeles szülöttének emlékét. Belül, a szentélyfalon látható Bánk érsek címere. A címer alatt mondta el a köszöntőjét Csi- zinszky György kanonok-plébános az elődjét megtisztelni ide látogató mai egri érseknek. ■ A kétezer éves tudás hiánya miatti veszteség Nézem a tévét. A játékos a hárommilliós kérdésnél tart, mely nevezetesen az, ki az utasok védőszentje. Válaszul Szent Kristófon kívül három, viszonylag népszerű szent neve látható. A játékos teljesen bizonytalan. Elmúlt már az az idő, amikor szinte minden Trabant műszerfalán látható volta vízen átgázoló, a hátán gyermeket vivő szent képe. Az „átkosban” általában tudták is, ki az a Szent Kristóf, pontosabban, miért is van az autókban. Most hiányzik ez a tudás, még akkor is, ha annak idején nem hittankönyvekből tanultuk, hisz a hittan kiűzetett a kötelező tantárgyak sorából. A játékos megjelöli Szent Flóriánt, ezzel elveszítve 3 millió forintot. A tanulság akár az is lehetne, hogy egy kis eklézisztikus tudással akár 3 millió forintot lehet nyerni. Igen, ezekben a játékokban időnként épp a milliós tételeknél azért tesznek fel bibliai tárgyú kérdést, mert az korunk emberének nehéz. A tudatlanság első kézzelfogható következménye a pénz elvesztése. A második és sokadik az a morális veszteség, ami mindnyájunkat érint, ha nem tudunk alapvető hitbeli dolgokat, amely- lyel nemcsak 3 millió forintot ve- szíthetünk. m Dr. Endrész Erika
