Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-31 / 75. szám

12 ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 31, CSÜTÖRTÖK TÜKÖR Tizenegy uzsorás: csepp a tengerben bűnözés Ha rács mögé zárják a veszélyes kizsákmányolókat, megnyílnak és vallanak a sértettek Szakemberek óvatos becslése szerint Jász- Nagykun-Szolnok megye településeinek közel felén jelen van az uzsorázás — a magas, akár havi száz- százalékos kamatra való pénzkölcsönzés. Nehéz ezeket a bűneseteket nyo­mozni és bizonyítani. Oz- don a közelmúltban még­is letartóztattak egy csa­pat uzsorást. Gelei J.-L. Murányi L. Három különböző időpontban, három akcióval, összesen tizen­egy embert kapcsoltak le az el­múlt hetekben Ózdon, uzsorás tevékenység alapos gyanújával. És még nincs vége — fogalmazott lapunknak Jakab Sándor alezre­des, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság kiemelt főnyomozója. Borsod- f Abaúj-Zemplén megye bizonyos í területeit—köztük az egykor vi- J rágzó iparváros Ózdot és környé- £ két — az ország uzsorával legin­Jakab Sándor alezredeséknek re­mek a kapcsolata az adóhivatallal kább fertőzött területei között tartják nyilván a hatóságok: Nem csoda, hogy erős rendőrsé­gi hadjárat indult a „kamatosok” ellen.- Március hetedikén ismét uzsorások kezén kattant a bi­lincs, és ezzel már összesen ti­zenegyre emelkedett azoknak a száma, akik tavaly november óta ilyen jellegű bűncselekmé­nyek elkövetése miatt kerültek előzetes letartóztatásba Ózdon- tudtuk meg Jakab Sándor al­ezredestől.- Miként sikerült ennyi kama­tost, pláne ilyen rövid idő alatt, rács mögé juttatni? — Az uzsora-bűncselekmény elkövetése nagyon nehezen bi­zonyítható, mivel a legtöbb eset­ben csupán két ember szóbeli megállapodásáról van szó. írá­sos dokumentum többnyire nem A jelek szerint a rendőrség hadat üzent a mások kizsákmányolásából élő, gyakran fizikai erőszakot is alkalmazó uzsorásoknak. Képünk illusztráció. készül, csupán a kölcsönadó ké­szít magának valamilyen fel­jegyzést a havi törlesztésekről, és ezt is általában eldugva, rej­tekhelyen őrzi. Megvannak azért azok a nyomozási módsze­rek, taktikai lépések, amelyek segítségével bizonyítható az el­követés. — Beszélne ezekről a módsze­rekről?- Minden kártyánkat én sem játszhatom ki - mosolyodott el a kérdés hallatán az alezredes. Titkolózásának okát nem ne­héz megfejteni: az „ellenoldal” is olvas újságot, böngészi az inter­netet, így ha a rendőrség nyilvá­nosságra hozná, miként tudja tőrbe csalni az uzsorásokat, az lehetőséget adna nekik a véde­kezésre. Felkészülnének, és leg­közelebb már valószínűleg nem követnék el a most végzetesnek bizonyult hibákat. Tettünk azonban még egy kí­sérletet. — Titkosszolgálati eszközök, le­hallgatás, megfigyelés...?- Mi történt, mi változott meg, hogy az utóbbi időben egyre szaporodnak, egyre gyakrab­ban hallani az uzsorások le­bukásáról szóló hírek? — Naiv dolog lenne azt hinni, hogy a „kamatozás” régebben nem létezett - fejtette ki vélemé­nyét a főnyomozó. - Sajnos a szegénységnek és a munkanél­küliségnek szinte természetes velejárója az uzsorások megje­lenése, hiszen a rájuk szoruló emberek utolsó és egyetlen for­rása az általuk kölcsönadott „ka­matos” pénz. Korábban nem tár­sult erőszak, vagy más bűncse­lekmény a kölcsönügyletek mel­lé, míg manapság a zsarolás, a fenyegetés, a testi sértés, a sze­mélyi szabadság megsértése szinte együtt jár a jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel. Saj­nos a mai nehéz gazdasági hely­zetben van valós kereslet az uzsorások szolgáltatásaira, az ál­taluk nyújtott „segítségre”. Azt is tudni kell azért, hogy a legtöbb „kölcsönigénylő” tanulatlan, hi­székeny ember, aki bele sem gondol, hogy miként adja majd vissza kamatostul a pénzt, ami­kor nincs semmi bevétele, s olyan szegény, mint a templom egere. Márpedig a nemfizetés­nek ebben a körben szó szerint fájdalmasan súlyos következmé­nyei vannak.- Mondana konkrét példákat is a saját gyakorlatukból? — Azt kell mondanom, hogy az adós számára a fenyegetés és a fizikai bántalmazás még csak a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a visszafizetendő összeg fo­lyamatosan és ugrásszerűen nő. A hatalmas gyár helyét mára már régen benőtte a fii és a gaz ózd különös helyzetű, különös hangulatú negyvenezres város a Bükk-hegységben. Közepén, a település szívében, máig ott éktelenkedik az egykor volt vasgyár hűlt helye. „A gyáré”, ami minden jónak forrása volt errefelé majdnem száz éven át, és ami minden rossznak oka is lett mostanra, a rendszervál­tozás utáni bezárásával. Fény­korában több mint tízezer em­ber dolgozott ott, az Ózdi Ko­hászati Üzemekben, és közel ugyanennyi család egzisztenci­ája ingott meg, amikor felszá­molták és széthordták minden­felé. A szegénység, a reményte­lenség időszaka köszöntött a városra, aminek nyomában ott jár, elképzelhetetlen méreteket öltve, a bűnözés. a 82 éves Németh Miklóssal a gyár egykori főbejáratánál fu­tunk össze. Gyorsan kiderül: hengerészként szolgálta negy­ven éven át a kohászatot, és - ahogy fogalmaz - még éppen időben, az összeomlás előtt tu­dott nyugdíjba menni.- elkeserítő! - legyint, ami­kor a mai ózdi közállapotokról kérdezzük. - Ha fiatal lennék, már régen itt hagytam volna a várost. Pedig én itt születtem, engem ide köt minden. Az uzsorások elleni akciókról pedig csak ennyit mond: ép­pen ideje volt! Aztán hozzáte­szi: ez a tizenegy ember csak csepp a tengerben. — Folytatni kell, akkor van értelme az egész felhajtásnak! - mondja még elköszönésül, mielőtt to vábbindul. Akadt olyan sértettünk, akinek a 80 ezer forintos tartozása hat hónap alatt egymillió-hétszáz- ezer(!) forintra nőtt. Mivel nem tudott eleget tenni fizetési köte­lezettségének, a tulajdonában lé­vő, egyébként tehermentes la­kást, ügyvédi ellenjegyzéssel el­látott adás-vételi szerződésben, eladta papíron egymillió-hét­százezer forintért, ténylegesen azonban ellenszolgáltatás nél­kül ruházta át az őt fenyegető uzsorásnak. Miután ki is tették a családi házából, a korábbi „jó­tevő” szinte azonnal, majdnem négymillió forintért adta tovább az ingatlant. De mondok más, ta­lán még ennél is rémisztőbb, durvább példát: egy férfi tizen­két éve, 1999-ben nyolcvanezret kért kölcsön, s mind a mai napig havi százezret törleszt. Ez azt je­lenti, az elmúlt években már több mint tizenhárommilliót fi­zetett vissza.- Miként juthatnak a rendőr­ség tudomására az effajta bűn- cselekmények, hiszen amint ön is említette, ezek az ügyletek két ember szóbeli megállapo dásán alapszanak?- Akadt olyan sértett, aki a ki- látástalanság és a félelem miatt, saját maga jött el hozzánk, hogy védjük meg. Más esetben névte­len bejelentést kaptunk, hogy ki az uzsorás, és kiknek adott köl­csön. Amikor aztán végigkérdez­tük a névtelen bejelentésben szereplő sértetteket, sokan még akkor sem mertek beszélni. A két konkrét esetre azonban egy­értelműen az volt a jellemző, hogy amint elfogtuk az uzsorást, és biztonságban érezhették ma­gukat az adósok, a többségük megnyílt, kitálalt, és segített a bizonyítékok gyűjtésében. Rá­adásul, kimondottan jó a kapcso­latunk az adóhivatallal, és a kez­deményezésünkre nem egy eset­ben indítottak már adóvizsgála­tot a gyanúsítottunk ellen, és ez is erősítette a bizalmat. A legutóbb, március 7-én elfo­gott három ózdi férfi, az eddig beszerzett személyi és tárgyi bi­zonyítékok alapján, uzsora-bűn­cselekményekkel, zsarolással, valamint jogosulatlan pénzügyi tevékenységgel gyanúsítható, ezért az Ózdi Rendőrkapitány­ság előterjesztése alapján a bí­róság az előzetes letartóztatásu­kat rendelte el. Szolnokon jött létre a Tisza-völgyi Műhely Nagyszabású, és rendkívül fon­tos szakmai tanácskozás hely­színe volt tegnap a Szolnoki Fő­iskola. A tanácskozáson elfoga­dott közös nyilatkozat eredmé­nyeként létrejött a Tisza-völgyi Műhely, ami a továbbiakban nyi­tott koordinációs fórumként mű­ködik majd. A rendezvényen részt vett Barsiné Pataky Etelka, a Duna Stratégia kidolgozásáért felelős kormánybiztos is. A Ti­sza vízgyűjtő területe ugyanis szervesen kapcsolódik a Duná­hoz, a dunai vízgazdálkodáshoz. A műhely létrehozásának fő célja, hogy olyan komplex prog­ram kimunkálását segítse, ami a Tisza-völgy gazdasági, árvízi, tu­risztikai, vidékfejlesztési és más fontos kérdéseire egymáshoz jól illeszkedő válaszok és megoldá­sok szülessenek. A következő lé­pés egy Tisza-bizottság megala­kítása, amihez a folyó által érin­tett másik négy ország együtt­működését is meg szándékoz­nak nyerni a szervezők. A konferenciát követő sajtótá­jékoztatón dr. Túróczi Imre, a fő­iskola rektora elmondta: a Tisza- nyilatkozat célkitűzései jól il­leszkednek az intézményük jö­vőbeli szakmai terveihez is. A jövőben a vízgazdálkodáshoz, vízügyekhez kapcsolódó szakok, képzések indítását tervezik, hogy Szolnok valóban a Tisza vízügyi központjává válhasson. ■ L.M.L. Határon túli településnek adtak át könyvadományt Kétezer-ötszázhat kötetből álló könyvadományt adott át Borbás Zsolt, a megyei közgyűlés alelnö- ke - a Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár és Művelődési Intézet­tel együtt - a bácsgyulafalvi Pe­tőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület kezelésében működő települési könyvtárnak. A Vajdasági Magyar Művelő­dési Intézet javaslata alapján esett a választás a körülbelül két­ezer lakosú, 78 százalékban ma­gyarlakta Bácsgyulafalvára. A település mintegy ötezer kötetet számláló állománya elöregedett, nagyon ritkán nyílik lehetőség újabb könyvek beszerzésére. Az adományt nagy örömmel fogad­ták, és egyeztettek a további együttműködési lehetőségekről. A megyei önkormányzat kiter­jedt nemzetközi tevékenysége során évek óta kiemelt hang­súlyt helyez a határon túl élő magyar közösségek támogatásá­ra. A megyei szórványprogram célkitűzése a Kárpátalja, Dél-Er- dély és a Vajdaság többségében magyarlakta területeivel való együttműködés kialakítása. A programban már többször ado­mányoztak magyar nyelvű köny­veket a szórványmagyarság kul­turális helyzetének javítása ér­dekében. Legközelebb várható­an egy kárpátaljai településen adnak majd át újabb magyar nyelvű könyvekből álló ado­mányt. ■ B. Gy. Próbaüzem. Megkezdődött a féléves próbaüzem a kiskörei korszerű szennyvíztisztító telepen, melyet a besenyszögi Akvi-Patent Zrt. készített. Képünkön Szöllősi Krisztián felügyeli a berendezések működését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom