Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)
2011-03-21 / 66. szám
2 TÜKÖR ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 21., HÉTFŐ OlVasóinK írtáK Szemléletet kell változtatni Olvastam, hogy a tankötelezettséget 15 évre tervezik Magyarországon leszállítani. Egy riportot is hallgattam a napokban ugyanerről. Az egyik riportalany egy kislány volt, aki a következőt nyilatkozta: Alig várom, hogy 15 legyek, ne kelljen iskolába járni, mert akkor rögtön teherbe eshetek és szülhetek. Úgy gondolom, ezen a válaszon van mit gondolkodniuk azoknak, akik ezt hallották, de főként a szociális munkásoknak, tanároknak és a szülőknek. Felháborító, hogy milyen szülői, családi példát láthat egy ilyen választ adó gyereklány! Szerintem csak azt láthatja a környezetében, hogy gyereket kell szülni, mert abból van némi pénz. Az eszébe se jut, se a szüleinek, hogy tanulni kellene, szakmát kellene szereznie, hogy dolgozni tudjon és abból éljen meg? Hová fog fajulni a magatartása társadalmunk ilyen gondolkodású rétegének? Miből tartja el gyerekét, és főként mire neveli majd? Arra, hogy másoktól várjon adakozást, segítséget? Egyáltalán van-e esély arra, hogy bizonyos emberek, családok ilyen életfelfogását meg lehet változtatni? Gyerekkoromban mindéit- ‘ ki dolgozott, akinek nem volt munkája, az szégyellte.Érthé111 tetlen, hogy az akkori felnőtt korosztály miért nem tudta belenevelni a munka becsületét az utódaikba. Igaz, ez társadalmi probléma is, mert „elfogytak" bizonyos településeken a munkahelyek, a foglalkoztatás gyérült. Ám aki nem talál munkahelyet, még nem kellene lányait, fiait arra nevelni (vagy hagyni), hogy úgy gondolkodjanak, mint a riportban szereplő lány. Mert ez nem vezet sehová, csak a bűnözéshez és a mélyszegénység újratermelődéséhez. B. Júlia, Szolnok Várjuk Olvasóink leveleit az Új Néplap (5001 Szolnok, Mészáros L út 2.), vagy a zoltan- ne.szundi@axelspringer.hu e- mail címre. Ötből egy nem tudja, mit olvas oktatás Sok gyerek nem lát perspektívát a tanulásban, az nem érték számára Meg kell találni az olvasás- és íráskészség javításának lehetséges, sajátosan magyar módjait. Képünk illusztráció. Európában a 15 éves fiatalok egyötöde, de számos felnőtt sem sajátította el az alapvető olvasás- és íráskészségeket. Ennek következtében nehezebben találnak munkát, és a társadalmi kirekesztődés veszélye is leginkább őket fenyegeti. Hazánkban sem rózsásabb a helyzet. Ennek orvoslására az Európai Bizottság független szakértői csoportot hozott létre, melynek feladata, hogy megtalálja az olvasás- és íráskészség javításának lehetséges módjait. Az uniós tagállamok miniszterei célul tűzték ki, hogy 2020- % ra 15 százalék alá szorítsák az 1 olvasás, a matematika és a tér- 5 mészettudományok terén gyen- 1 gén teljesítő tanulók arányát. Rácz Irén szolnoki fejlesztőpedagógus szerint a probléma abban gyökerezik, hogy ugyanabban az első osztályban tanul, aki már olvas, amikor bekerül az iskolapadba, és aki ntég a színeket sem ismeri. A szakember úgy véli, a lehangoló hazai adatok azért sem meglepőek, mert az elmúlt 10- 15 évben nagyon sok pénzt vontak el az alapfokú iskoláktól, megszüntették a kis létszámú (korrekciós) osztályokat, ahol módjuk volt felzárkózni a gyerekeknek.- A nagy létszámú osztályok, a több munkahelyen teljesíteni próbáló, agyonnyúzott pedagógusok, a szegénység miatt teljesen lészakadt, halmozottan hátrányos gyerekek, akikkel kiskorukban alig foglalkoztak, mind ide vezetett — fogalmazott. Hozzátette: felnőtt egy generáció, amelynek egy része sosem látta dolgozni járni a szüleit, s nincs semmi motivációja a tanuláshoz. Szintén gond, hogy megszűnt az esti iskola, vagy dolgozók iskolája, ahol régen felnőttként pótolni lehetett a hiányzó ismereteket. - Tudomásul kell venni, hogy pénz nélkül nincs gyereknevelés és oktatás - zárta szavait Rácz Irén, aki korábban fejlesztési céllal nulladik osztályt pallérozott, Valamint általános már végzetteket tanított meg olvasni. Rédai Etelka sikeresnek tartja az integrációt az érzékszervi fogyatékosoknál (látás, hallás, mozgás), kevésbé annak a meg- lassúbbodott értelmű gyereknél. Ezért a kis létszámú osztályokat szintén hiányolja a szolnoki logopédus-gyógypedagógus, amelyre nagyon jó külföldi példák és tapasztalatok vannak, ahol a gyerekek mögött ott áll a speciális fejlesztő szakember- gárda. Nem lehet persze mindent adaptálni, magyar módra kellene törni a fejünket az előrelépéshez a későbbi komoly társadalmi problémák elkerülése érdekében. Elmondta, az iskolai kudarcok közül a biológiai okok (öröklött, valamint szerzett, azaz a terhesség alatt, szüléskor, csecsemőkorban elszenvedett neurológai deficit) mellett a környezeti faktor egyre nagyobb jelentőséggel bír. Kiemelte az utóbbi tényezők közül á helyteleh életmódot es egészségtelen táplálkozást, a norma- és értékkövetés szerepének csökkenését, a vizuális kultúra túltengését, s azt, hogy sajnos sok családban létformává vált a munkanélküliség, kiszámíthatatlan a jövőkép. Ilyen, szociokulturálisan hátrányos közegben a gyerek persze nem lát perspektívát a tanulásban, számára az nem érték, s nem birtokolt tudáshoz bizony nehéz hozzátenni. Rédai Etelka elmondta, a ma gyermeke a digitális kultúrában szocializálódott, úgyszólván digitális bennszülött, sajátos érzékelés és gondolkodás jellemzi. Vizuális észlelésük gyorsabb és pontosabb, mint szüleiké, képesek párhuzamosan több ingerre figyelni, viszont kevésbé képesek a tartós és egyirányú figyelemre. AgAz olvasás terén gyengén teljesítők aránya egyes országokban (PISA-felmérés, 2009) Belgium 17,7 Magyarország 17,6 Észtország 13,3 Finnország sju.J-1 Lengyelország 15,0 Csehország 23,1 EU-átlag 19,6 . FORRÁS: OECD * Azok számítanak gyengén teljesítőknek, akik kizárólag a legegyszerűbb olvasási feladatok megoldására képesek, pl. egyetlen Információ megtalálása, a szöveg fő témájának megállapítása. gasztó, hogy megváltozott a gyerekek magatartása, nőtt körükben az erőszak, az agresszió — tette hozzá. Szintén a vizuális kultúra túltengését emelte ki Pólyák Csa- báné, valamint azt, hogy kevés az élőszóban elmondott mese a gyerekeknek, ami rányomja a bélyegét a gondolkodásukra, a fantáziájukra. Az abádszalóki nyugdíjas iskolaigazgató a kudarcok okaként azt is megemlítette, hogy sokszor a gyerek nem kap elég dicséretet, s korábban több idő volt az olvasás, írás gyakorolására. Európa-szerte kampány kezdődik ANDRUlA Vasziliu, az oktatásügyért, a kultúráért, a több- nyelvűségért és az ifjúságpolitikáért felelős európai biztos elmondta: — Kampányt indítottunk Európa-szerte, hogy a gyenge olvasás- és íráskészség problémáját a gyökereinél ragadjuk meg. Túl nagy azoknak az európaiaknak a száma, akik az alapvető olvasás- és íráskészségek hiánya miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról, és csak nagy nehézségek árán tudnak a társadalom teljes értékű tagjai lenni. Csak akkor tudjuk elérni az Európa 2020 célkitűzését, az intelligens és befogadó növekedést, ha most határozottan fellépünk. Túlságosan nagy azoknak a száma, akik az alapvető olvasás- és íráskészségek hiánya miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról, és csak nagy nehézségek árán tudnak a társadalom teljes értékű tagjai lenni. Az írástudatlanság gátját állja a gazdasági növekedésnek és a befogadásnak, Laczi Zoltán Uj állatjóléti támogatás a tehenek szolgálatában A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás új jogcímként lehetőséget nyújt arra, hogy a tejtermelés struktúrájában is jelentős javulás menjen végbe. A kiemelt célok közé tartozik az állatállomány sűrűségének csökkentése, és az állatok szabadban tartásának elősegítése azokban a gazdaságokban, ahol ez lehetséges. További cél a tejelő tehenek és borjak számára jobb állattartási körülmények biztosítása, a takarmányozás körülményeinek javítása, valamint a betegségek és az élősködők okozta fertőzések megelőzése. A támogatás igénybevételéhez az állatok javát szolgáló szigorúbb higiéniai és takarmányozási előírásokat kell teljesíteni. A támogatásban azok a tejtermelők részesülhetnek, akik önkéntes alapon, a hatályos jogszabályban előírtaknál magasabb színvonalú követelmények betartására vállalnak kötelezettséget. A támogatás öt évre szóló normatív, vissza nem térítendő, kompenzációs jellegű, amelynek számítási alapja az állategységben kifejezett állatlétszám. A kérelmeket, amelyek ebben az évben egyben kifizetési kérelmeknek is minősülnek, április 1. és április 30. között postai úton lehet benyújtani az Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatal megyei kirendeltségére. ■ Feleannyi influenzaszerű megbetegedés A megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve tájékoztatása szerint az idei év tizedik hetében az előző héthez képest közel felére csökkent az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz fordulók száma: százezer lakosból 298-an, a tizedik héten pedig 154-en betegedtek meg a megyében. A leg- érintettebbek a 15-34 év közöttiek voltak (51,2 százalék), ezt követte a 35-59 év közötti korosztály (25,2 százalék). A betegek 12,6 százaléka 15 év alatti volt, 11 százaléka pedig 60 év feletti. Az eddigi vizsgálatok továbbra is az influenza A, valamint influenza A(H1N1) virus jelenlétét igazolták. ■ Jelen-Kor-társ. Szolnok városához és a Szolnoki Művésztelephez kötődő kortárs művészek alkotásait tárlatvezetéssel egybekötött vásáron mutatta be Skrabán Mária galérlavezető a művésztelep kiállítótermében. Megújulhat a játszótér és a sportöltöző is Ha minden a tervek szerint halad, az időjárás is engedi, Újszászon e hónap végén több fejlesztési munka is elkezdődhet. - Indítjuk a közbeszerzést a Bakó úti játszótér, valamint a sportpálya öltözőjének felújítására — tájékoztatott Molnár Péter. A város polgármestere azt is közölte, hogy a Zagyva Menti Integrált Központ szintén köz- beszerzési eljárást indított a szociális alapellátás épületének felújítására, illetve bővítésére. — Reményeink szerint március végén megkezdődhetnek minden területen az építési munkák - fogalmazta meg bizakodóan a település vezetője. ■ R. Á. é A I
