Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-17 / 63. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. MÁRCIUS 17., CSÜTÖRTÖK Elismerték munkájukat! Ifjúsági Díjat kapott a Szer-telen If­júsági Ház. A díjat Szolnok ifjúsá­gi korosztálya körében végzett ki­emelkedő közösségépítő tevékeny­sége elismeréseképpen ítélte oda a szervezetnek a város vezetősége. Az elismerés az Új Néplap számá­ra is nagy öröm, amit a szervezet vezetőitől érkezett üzenet csak megerősít.- Úgy érezzük, hogy e rangos el­ismerés eléréséhez, a hosszú évek, sokszor küzdelmekkel és áldoza­tokkal teli munkája mellett nagy mértékben hozzájárult az Új Nép­lap szerkesztőséggel, mint média­támogatóval ápolt baráti kapcso­lat. Hálásak vagyunk a szerkesztő­ség vezetőségének, és kollégáinak az elmúlt években nyújtott segítő munkáért, melynek révén mindig elsőként értesülhetett Szolnok la­kossága az általunk szervezett és megtartott különféle ifjúsági ren­dezvényekről - írta Kozák Csaba és Kozákné Ildikó. Az Új Néplap munkatársai nevé­ben köszönjük ezeket a szavakat, s ezúton gratulálunk még egyszer a rangos elismeréshez! Majd szlengből nyelwizsgázunk? A mai világban egyre több fiatal használ szlen­get. Folyamato­san terjednek a bugyutábbnál bu- gyutább kifejezések a világhálón és gyakran a hét­köznapi életben is. És mindenki próbál újabb és újabb kifejezése­ket kitalálni, amelyek visszakö­szönnek az utcán, baráti társaság­ban. Sokszor felkapom a fejem egy-egy érdekes szó hallatán, de annyira nyakatekertek, hogy meg­tanulni is csak sok gyakorlás, fo­lyamatos hallás után lehetne őket De mi a helyzet a felnőttekkel? Ha nem szeretnénk, hogy szülé­ink értsék miről beszélünk, kivá­ló kifejezőeszközök ezek a szavak. Számukra elég érthetetlen lehet egy-egy szó. Hagyják elmenni a fülük mellett vagy vegyenek szlengórákat? És elképzelem, hogy a rohamo­san fejlődő világban pár év múlva már nem az angol és a német lesz a fő nyelv, hanem mindenki „szleng-ből” szeretne nyelvvizs­gázni. :-) GREGOR CSILLA, TPG, SZOLNOK Itt a tavasz, a csiklandozó napsugarak jókedvet csal­nak az arcunkra, valami megpezsdül, s szerel mesek leszünk. A ta­vasz tényleg a szere­lem időszaka? De mi is a szerelem? A fiatalok szerint... CSIZMADIA CSONGE10. A, HAJNÓCZY, TISZAFÖLD- VAR: — Mi is az a szere­lem? Hát kémiai folya­mat, ami először az agy­ban megy végbe. Amikor egy leány találkozik egy fiú­val, akkor tudat alatt elemzi az illatát. Elemzi: ez a fiú alkal­mas-e arra, hogy utódot hozza­nak létre együtt. Ha a fiú megfe­lel, akkor alaposabban megnézi. Ez kölcsönös. Ha külsőleg is tet­szenek egymásnak, megismer­kednek egymás leikével. De mi van akkor, ha a lány vagy a fiú, akit szeretsz, annak a lelke egy másik embernél van? Ilyenkor mi a teendő? (Veled is megtörtént?) Egy idő után visz- szaszerzed a szerelmed lelkét a má­siktól, vagy nem, de ba­rátok marad­tok. Vagy ha nem sikerül vissza­szerezned a lelkét, akkor is együtt maradtok, mert neked így is kell. Végső esetben elengeded, mert mást nem tehetsz. Mikor szerelmes leszel vala­kibe, és az első randira készül­tök, mind a ketten idegesek vagytok. Tükör előtt aggódtok, mit vegyetek fel, tetszeni fogtok- e a másiknak. Azon gondolkod­tok, mit mondjatok, hogy megis­métlődjön a találka. De sose ag­gódjatok azon, hogy mi lesz hol­nap! Élvezzétek ki az együtt töl­tött időt, és legyetek őszinték, mert ha elveszítitek, saját telketeken ejtetek egy mély, hosszú, vérző, lük­tető, fájó sebet, ami nehe­zen vagy egyáltalán nem gyógyul be. A mondás szerint az idő begyógyítja a sebeket, de nem mindig... Mégse féljetek ettől, mert a szeretem nagyon sok mindenre képessé teszi az embert. A viha­rokban is ki kell tartanotok egy­más mellett, mert ezek a szerelmetek pró­bái. Ha kiálljátok, akkor boldogan fogtok élni egymás mellett. A szerelem bonyolult, szép, mégis kegyetlen, néha fájdalmas, de ez tesz minket erőssé. Rabbá is tehet, így néha nem látjuk a fontos dolgokat. Nem látjuk a fától az erdőt! * * * HATVANI BRIGITTA, 10. D, TPG:- Ó, az a mámoros szeretem! Megéléséhez, szükség van egy fiúra vagy lányra. Aztán jöhet­nek a kényes kérdések: kinek mi az esete, mire bukik. Szerin­tem ez mindenki esetében más. Van, aki a kemény, erős srácokat csípi, és olyan is van, aki inkább a visszahúzódó, csöndes fiúkra bukik, sok variáció létezik. Ha ez megtörtént, jöhet az ismerke­dés, az első randi, melynek leg­főbb pontja a csók és mindenki boldog! Hümm... bárcsak ilyen egyszerű tenne. De mi van akkor, ha a két fél kö­zül az egyiknek maga a randi fo­galma is igen távoli nemhogy a csók?! S mikor a sok beszélgetés és nevetgélés után már nincs Szerelem-recept Csak egymásnak élni, egymást ölelni, egy életen át egymást el nem engedni, át egymást ölelni, egy életen át egymást el nem engedni! A tüzet kialudni, nem hagyni, s a bizalmat mindigmindig megadni! ZSIGMOND RENÁTA 9. D, HAJNÓCZY menekvés, és létrejön a randi, akkor jön a gyo­morideg. Melynek hátterében a félelem áll, hogy mi lesz, ha a fiú vagy esetleg lány meg akar csókol­ni, de neked fogalmad sincs, ró­la, hogyan is kell csinálni. S a nagy pillanatban az agyad lelas­sul, légzésed is majd’ leáll, el­húzódsz attól, akiért majd meg őrülsz, egyszerű­en sokkot kapsz. A fiú csalódik, és látni rajta a fáj­dalmat. Majd utá­na belegondolsz, hogy most mindent elrontottál, és megutált az, aki már egy lehelet­nyire állt tőled. Mikor pedig el­váltok, rohansz haza, és önkívü­leti állapotban hívod a barátnő­idet, hogy elújságold, mi történt. S ekkor szép lassacskán össze­áll a kép, és egy új terv fogalma­zódik, meg az agyban: „ezt hely­re kell hozni”! Ha szerencséd van, már egy héttel később kéz a kézben sétáltok és semmi sem tart vissza attól, hogy megtör­ténjen az a varázslatos csók, melyre annyira vágytatok. Ez azonban eltörpül amellett a személy mellett, akitől azt kap­tad, hisz az egészben ő a legfon­tosabb és nem csók! Fura egy történet, de mindez igaz, tapasztaltam... 13 Ne hagyj el! Fogd a kezem, ne engedd el, Inkább nézz a kék égre fel! A madarak is párban szállnak, S még a fák is egymásra találnak. Nekem már csak te maradtál, Bele is halnék, ha itt hagynál. Kérlek téged, maradj velem, Színezd tovább az életem. Egy nap majd úgy is könnyekkel válunk, De addig is kérlek, hogy ne hagyj el! CSONTOS JUDIT Hogy hívják...- A sovány kutyát?-AnoRex. * * *-A borostás papot?- Szőrzetes * * *- A vízi sportokat űző kopasz nyomozót?- Kojak-kenu * * *-A jós legkisebb fiát?-Jóska. * * *- Az elefántok társadalmi krízi­sét?- Ormányválság * * *- Az első ősembert, aki süte­ményt sütött?- Almáspitekus. * * *- A tréfás kávéfőzőt?- Mokkamester.-Ez meg mi?-ment oda a lány az apjához, s kérdezte tőle. A férfi a kezében néhány fényké­pet tartott, amit a munkahelyé­ről hozott el. A rendőrségen, a gyilkosságiaknál dolgozott. Rá­termett, okos, erős férfi volt. A lány hasonlított apjára: magas, barna hajú, jó észjárású. Nem járt el otthonról, a társasági éle­tet hanyagolta. Nemhiába, hisz' zsaru volt az apja.- Ez? - kérdezte a képen lát­ható gyűrűről. - Ezt épp egy fi­atal lány holttesténél találták meg a minap a helyszínelők. A halott lány gazdag környékről való lehetett, minden, amit a táskája tartalmazott, többe ke­rült, mint a havi fizetésem. Ki­véve ezt a gyűrűt. Egyszerű ezüstözött bizsu.- Akkor valószínűleg nem az övé volt - mondta a lány, és le­ült az apja mellé a kanapéra. Elkezdte majszolgatni az éppen elkészült vajas popcornt. Este hét fele járt az idő, már zuha­nyozott és a pizsamáját is felvet­te, de mégnem vacsorázott. Az apját figyelte. A mimikáját, a testtartását, a mozdulatait. A lánynak ez szokatlannak tűnt. Sosem látta az apját olyan ko­mornak és elgondolkodónak. A férfi nem szerette azokat, akik gyilkolnak, főleg nem azo­kat, akik tinédzserlányokat öl­nek. De azt az esetet másképp ítélte meg. Sok gyermek halá­lát, eltűnését derítette már fel. De ebben a lányban... a saját­ját ismerte fel. És a férfinak so­kat jelentett a családja.- De, biztosan az övé volt. A gyűrű nyoma látszódott az uj- ján, tehát régóta meglehetett. Legalább fél évig viselhette a bal középső ujján.- Néhány embert végigkér­deztünk, akik közel álltak hozzá, de mindenki csak any- nyit tudott a gyűrűről, hogy már egy jó ideje hordta a lány. A gyűrű- Akkor meg fontos volt ne­ki. Egy barátjától kaphatta, esetleg a szüleitől, vagy valaki olyantól, aki nagyon jól ismer­te, szerette őt. Semmi más információ. Ekkor hosszabb csönd kö­vetkezett. A lány és a férfi far­kasszemet nézett egymással. Különleges, drámai pillanat következett be. Csönd és hű­vösség terjedt a levegőben, mind a ketten töprengtek vala­min. A férfi gyakran tárgyalta ki otthon a lányaival az ügye­ket. Mert egykor két lánya volt. De néhány éve az idő sebb gyermeke meghalt. Ha­lott, mert megölték. Megölte valaki, de előtte kínozták, foj­togatták, megerőszakolták, majd leszúrták, háromszor is. Brutális kegyetlenség, és a gyilkost sosem találták meg. A férfi azóta megszállott lett.- Ha nincs információ, ak­kor nincs mit tenni> Vannak olyan ügyek, amit még a te ko­póösztönöd sem tud megoldani - a lány csintalanul megpöc­költe az apja orrát. Majd hirte­len megcsillant a szeme. Észre­vett valamit. Azt, hogy nem va­lószínű, hogy az ékszer bizsu. Mert valódi ezüst gyűrű. Neves tervező készíthette, és gravíro­zott is bele valamit. A minta már annyira lekopott, hogy ne­hezen lehet olvasni. — Apa, figyeld azt a képet! Mintha lenne ott valami írás - mutatott az egyik képre.- Igen, tényleg. Add csak ide! - a férfi próbálta elolvas­ni, sikerült is valamennyire megfejtenie. Persze voltak olyan betűk, amiket csupán ki­következtetett. A mondat az volt: SZÜLINA- POMRA, MAGAMTÓL... A novellát írta: JUHÁSZ ANETT ADÉL, 9. B, VARGA KATALIN GIMNÁZIUM 0, az a mámocnggrelem! érzelmek Ami gyönyörű, de néhfflcmmijBRmmalmas lehet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom