Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-16 / 62. szám

201Í. MÁRCIUS 16., SZERDA 7 MÁRCIUS 15. Békés nemzeti ünnep tömegekkel szónoklat Orbán Viktor: Nem tűrhetjük, hogy bárki bárhonnan diktáljon a magyaroknak Rég nem látott tömegek vettek részt a fővárosban a március lííi ünnepsé­geken a kellemes tavaszi időben. Ezúttal nem vol­tak botrányba fulladt ren­dezvények, rendőri kor­donok és nagyszámú rendőri jelenlét sem. AS-összeállítás „A 48-as magyarok halált megve­tő bátorsággal meg is tették, amit vállaltak: alapjaiban megújítot­ták Magyarországot, amely soha többé nem süllyedt vissza a feu­dális viszonyok közé” - hangoz­tatta Orbán Viktor mintegy 20 ezer ember előtt a nemzeti ün­nep napján a Magyar Nemzeti Múzeum lépcsőjén. A miniszter- elnök párhuzamot vont 1948, 1956, 1990 és 2010 között, ami­kor a magyarok kiálltak orszá­gukért a hatalom ellen. A kor­mányfő szerint sokáig hiába ke­resték az igazi 48-as és 56-os sza­bad Magyarországot, csalódott­ság volt a rendszerváltás után, mivel előbukkantak „a múlt szí­nei, arcai, levegője”, de végül egy­másra találtak a magyarok a tava­lyi választások során. „Kiálltunk azért, hogy véget vessünk a reménytelenség évei­nek, velük együtt véget érjen az átmenet húszéves korszaka” - hangoztatta Orbán. További ki­állásként nevezte meg a Nem­zetközi Valutaalaptól való bú­csúzást, a bankadót, a válság­adót, a nyugdíjrendszer vissza­szerzését a „tőzsdecápáktól”, a vörösiszap-katasztrófa alatti helytállást és a médiatörvény­nyel szembeni „alantas és hazug támadások” visszaverését. Orbán szerint a kommuniz­mus európai betörése óta a ma­gyarok minden európai nemzet­nél többet harcoltak, több áldoza­tot hoztak a szabadságért és a füg- getienségért. Ezért nem tűrték, és nem lehet hagyni, hogy korábban Bécsből vagy Moszkvából, jelen­leg pedig Brüsszelből bárhonnan bárki is diktáljon nekünk - mondta. „Megértettük, hogy szükségünk van egy új alaptör­vényre, amellyel húsz év bolyon­gás után végre megállapodha­tunk, amely nemcsak közös éle­tünk kereteit adja meg, de a nemzeti hitvallás mondataival válaszol a húsz év óta nyitott kér­Orbán: Szükség van egy új alkotmányra... déseinkre is” - mondta az alkot­mányozásról Orbán. A kormány­fő szerint az ország felemelke­déséhez nem elég az új alkot­mány, kell hozzá a Széchenyi- terv, a Széli Kál- mán-terv és az or­szágos munkaterv is, amely mindenkit visszahoz a munka világába, akit csak lehet. Orbán szerint ha sikerül leküzdeni az országot víz alá nyomó adósság- terhet, megindul Magyarország megállíthataüan felemelkedése. „Március 15-e volt régen is az az ünnep, amely a magyar em­Állampolgársági eskük a határokon túl - Szoboravató Kassán A NEMZETI ÜNNEP alkalmából ál­lampolgársági esküt tettek azok a határon túli magyarok, akik elsők között kérték a ho­nosítást. Erdélyben, Kolozsvá­rott tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnö­ke, valamint tudósok, művé­szek, egyházi személyiségek is letették az állampolgársági es­küt. Semjén Zsolt miniszterel­nök-helyettes kitüntetéseket adott át. A CSÍKSZEREDÁI főkonzulátu- son Kövér László, az Ország- gyűlés elnöke köszöntötte az esküt tevőket A CSÁNGÓ MAGYAROK a budai Várban ünnepelhették magyar állampolgárságukat. kiugróan sokan kérték a ked­vezményes honosítást a Délvi­déken - hangoztatta tegnap Németh Zsolt, a Külügy­minisztérium parlamenti ál­lamtitkára Szabadkán. A szlovákiai Kassán Ester­házy János születésének 110. évfordulóján felavatták a bör­tönben elhunyt felvidéki politi­kus szobrát. Az eseményt szlo­vákiai tüntetők bekiabálásai zavarták meg. Állítólagos ön­kényuralmi jelképek viselése miatt három miskolci diákot előállított a szlovák rendőrség. berek szívét megérintette” - mondta Schmitt Pál köztársa­sági elnök a Duna Televízió ün­nepi műsorában. Az államfő örült annak, hogy a modern és európai alkotmánytervben sze­repel a magyar nyelv ápolása, az élethosszig tartó tanulás és az egészséges életmód fontos­sága is. A március 15-i központi ünnep­ségek Budapesten a Kossuth té­ren kezdődtek, ahol katonai tisz­teletadás mellett, a közjogi méltó­ságok jelenlétében felvonták a Magyar Köztársaság lobogóját. Az ünnepi menet a Parlament előtti térről a Magyar Nemzeti Múzeumhoz vonult. A budai Vár­ban óriási tömeg volt az ünnepi rendezvényeken, és hosszú sor kígyózott a Parlament előtt is, amelyet tegnap ingyen lehetett megtekinteni. Az origo szerint mintegy öt­száz fiatalember kapott 1500- 2000 forintot egy cégtől azért, hogy végignézzék és megtapsol­ják a Nemzeti Múzeumnál tar­tott ünnepséget. „A művészeti produkció, vagyis az ünnepi mű­sor része volt a lépcsőn álló em­berek látványa” - reflektált Ha­vasi Bertalan, a Miniszterelnök­ség sajtófőnöke. FOTÓ: KALLUS GYÖRGY Ezt mondták a pártok fülkeforradalom címen al­kotmányos puccs zajlik, ame­lyet csak a demokratikus több­ség megteremtésével lehet meg­akadályozni - hangoztatta Mes- terházy Attila a Pilvax közben. Az MSZP-elnök szerint a „leszá­molással való fenyegetés, köz­hatalmi intézmények elfoglalása, független intézmények lerombo­lása után beteljesedni látszik az alkotmányos államcsíny”. A magyar nemzet demokrati­kus alkotmányozást kíván a Központi hatalom által vezérelt alkotmányozás helyett - jelen­tette ki Schiffer András, az LMP frakcióvezetője. Felolvas­ták a párt 12 pontját: a szabad sajtótól az ökológiailag átgon­dolt fejlődésig átívelően. A kormány Széli Kálmán-prog- ramjával szemben elkészítik a IV. Béla tervet, mely tartalmaz­za az államadósság újratárgya­lását, a devizahitelesek megse­gítését - hangoztatta Vona Gá­bor. A Jobbik elnöke értékelte Orbán Viktor kormányzását, szerinte az nem teljesítmény, ha valaki nem rosszabb, mint Gyurcsány, mert nála lejjebb csak a pokol van. Az idei Kossuth- és Széchenyi-díjas művészek, írók, tudósok az ünnep előtti napon vehették át a rangos elismeréseket a köztársasági elnöktől a Parlamentben Schmitt Pál köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök előterjesztésére március 15., az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Ma­gyarország megszületésének napja alkalmából KOSSUTH NAGYDÍJAT adományozott Nemeskürty István Széchenyi-díjas iroda­lomtörténésznek KOSSUTH-DÍJAT ADOMÁNYOZOTT: Berecz András népdalénekes, mesemondó; Blaskó Péter, a Nemzeti Színház Jászai Mari-dí­jas színművésze, érdemes mű­vész; Czakó Gábor József Attila- díjas író, publicista, szerkesztő; Földes László „Hobo” előadómű­vész, dalszerző; Kristóf Ágota író; Kovács Apollónia előadómű­vész; Kubik Anna Jászai Mari­díjas színművész, érdemes mű­vész; Makkai Ádám költő, író, műfordító, nyelvész, a chicagói University of Illinois nyugalma­zott professzora; Medveczky Ádám, a Magyar Állami Opera­ház Liszt Ferencdíjas karmeste­re, érdemes művész; Orosz Ist­ván Balázs Béla- és Munkácsy Mihálydíjas grafikusművész, érdemes művész; Reigl Judit festőművész, az európai abszt­rakt expresszionista művészet képviselője; Rófusz Ferenc Os- cardíjas és Balázs Béladíjas animációs- és rajzfilmrendező; Sándor György Jászai Maridíjas előadóművész, „humoralista”; Szabados György Liszt Ferencdí­jas zeneszerző, zongoraművész; Vidnyánszky Attila Jászai Mari­díjas rendező, a debreceni Csokonai Színház igazgatója Nemeskürty Istvánnak gratulál magas elismeréséhez Schmitt Pál államfő MEGOSZTOTT KOSSUTH-DIJBAN részesült Szarka Tamás zeneszerző, költő és Szarka Gyula zeneszerző, a Ghymes együttes két alapító tagja A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG BABÉR- KOSZORÚJA DÍJJAL TÜNTETTÉK KI: Kovács István József Attiladíjas költő, műfordító, történész; Rostás-Farkas György József Attiladíjas író, költő, újságíró; Temesi Ferenc József Attiladí­jas író, műfordító, színműíró SZÉCHENYI NAGYDÍJAT adományoztak Oláh György Nobeldíjas kémikusnak SZÉCHENYI-DÍJAT VEHETETT ÁT: Csíkszentmihályi Mihály pszichológus, egyetemi tanár, É. Kiss Katalin, az MTA Nyelv- tudományi Intézetének profesz- szora; Erdei Anna akadémikus, az ELTE Immunológiai Tan­székének tanszékvezetője; Inzelt György, az ELTE Kémiai Intézet Elektrokémiai és Elektroanalitikai Laboratóriu­mának vezetője; Istvánfl Gyula Ybl Miklós- és Forster Gyula­díjas építészmérnök; Kun Miklós egyetemi tanár; Lénárd László, a pécsi orvoskar életta­ni intézetének egyetemi tanára; Makara B. Gábor, az MTA ren­des tagja, a Kísérleti Orvostudo­mányi Kutatóintézet professzo­ra; Monok István, az Eszter- házy Károly Főiskola egyetemi Földes László „Hobo" Kossuth-díjas docense; Pósa Lajos, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Ku­tatóintézetének munkatársa; Sólyom Jenő, az MTA rendes tagja, állami díjas fizikus, a Szilárdtestfizikai és Optikai Ku­tatóintézet professzora; Stépán Gábor gépészmérnök, a Buda­pesti Műszaki és Gazdaságtu­dományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára; Szabó Miklós, az MTA rendes tagja, az ELTE Régészettudományi Intézetének professzora; Szörényi László, az MTA doktora, József Attiladíjas irodalomtörténész, az MTA Iro­dalomtudományi Intézetének igazgatója A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGI ÉRDEMREND NAGYKERESZTJE POLGÁRI TAGOZATA KITÜNTETÉST adományozták Seregély István nyugalmazott egri érseknek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia volt elnökének az ünnep előestéjén dísz­előadást is tartottak a Nem­zeti Színházban Schmitt Pál köztársasági elnök rész­vételével. t i

Next

/
Oldalképek
Tartalom