Új Néplap, 2011. március (22. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-10 / 58. szám

2 TŰKOR ÚJ NÉPLAP —2011. MÁRCIUS 10., CSÜTÖRTÖK A horgászoknál vegyes képet mutat tavalyról a fogási napló Fel kell számolni a maffiahálózatot mezőgazdaság A fórum résztvevői a magyar gazdálkodók megsegítését sürgették Két horgászegyesület szűnt meg tavaly és csökkent a regisztrált horgászlétszám is a Közép-Tisza vidéken. Ugyancsak visszaesett - 233 tonnáról 226 tonnára - a múlt évben a területen bejegy­zett horgászok által kifogott ösz- szes halmennyiség is. Ez áll a re­gionális horgászszövetség össze­sítésében. A Közép-Tisza Vidéki Horgász­egyesületek Szövetsége kereté­ben már csak 66 egyesület talál­ható, illetve a horgászlétszám 2009-hez képest 1171-gyel, 16 468-ra csökkent - írta az Agro- monitor.hu az MTI alapján. Ugyanakkor az egy főre jutó éves fogási eredmény bő egy kilo­grammal, 18,5-ről 19,6 kilóra nö­vekedett. A negatív tendenciákat a tavalyi szezon kedvezőtlen idő­járása és a gazdasági válság elhú­zódó hatásai magyarázzák. A fogási mutatók negatívba fordulását az is okozza, hogy ál­talános jelenség a vizek gyen­gébb halasítása. Mindez elsősor­ban a szövetség 34, saját kezelé­sű horgászvízzel rendelkező tag­egyesületénél érhető tetten, ahol együttesen közel 10 százalékkal, 120 tonna alá csökkent a kifo­gott hal mennyisége. Az elmúlt másfél év árvizei pedig gyakran alakítottak ki horgászatra alkal­matlan körülményeket a Tiszán és a Körösökön. ■ Hazánkkal együtt már 656 FURT — van 12 országban Hosszú tárgyalásokat követően a Stadler Rail Csoport németor­szági leányvállalata, a Stadler Pankow GmbH, és a németorszá­gi regionális vasútüzemeltető Veolia Verkehr Regio GmbH megállapodást írt alá február vé­gén 35 villamos FLIRT motorvo­nat gyártásáról. Ez az eddigi leg­nagyobb megrendelés a Stadler németországi cége történetében. A megrendeléssel a Stadler már 656 FLIRT vonatot értékesített világszerte 12 országban, amely­ből 60 a magyar vasútvonalakon közlekedik nagy sikerrel. A vonattípus kocsiszekrénye­it a csoporton belül többek kö­zött a Stadler szolnoki üzemé­ben hegesztik és fényezik. ■ Folytatás az 1. oldalról A családi gazdaságok, a kis-, kö­zepes gazdaságok földalapja megerősítéséről van szó, és a fi­atal gazdák földhöz juttatásáról. Ehhez kell egy olyan lista, amely pontosan megmutatja a szerző­déseket, hogy kinek is adta bér­be a földeket az állam, és milyen feltételekkel. Dr. Ángyán József hangsú­lyozta: tudomásul kell venni azon multicégeknek, amelyek eddig csak a hasznot vitték ki az országból, hogy hozzá kell járul­niuk a válság terheihez. Elen­gedhetetlen, hogy saját érdeke­inket érvényesíteni tudjuk az uniós közös rendszerben. Hoz­zátette: kiszorultunk nemcsak az export-, hanem a saját piaca­inkról is.- Lefejezték a magyar mező- gazdaságot. Eladták például a cukorgyárainkat, és a külföldi tulaj azért vette meg, mert tud­ta, hogy majd leépít és piacot vá­sárol. így aztán hozzák be ne­künk a cukrot, miközben kiváló lehetőségeink vannak a cukor­répa-termesztésre. Ugyanígy el­adták a kereskedelmi hálózatot is, az élelmiszeripar egy pillanat alatt eltűnt — mondta az állam­titkár, aki szerint a legfontosabb piac a helyi és a hazai, s ezekről ki kell szorítani a külföldi érde­keket. - Most készül az a rende­let, ami meghatározza, hogy a magyar termékhez legalább 95 százalékban hazai alapanyagot kell felhasználni. Ugyanis ma még ha a gyártás során egy mű­velet idehaza történik, akkor az a termék már magyarnak szá­mít - hangsúlyozta. Dr. Ángyán József a tervekről szólva elmondta: a gazdák hitel- képességének erősítésére létre szeretnének hozni egy vidék­iéit házas érdeklődés mellett rendezték meg a gazdafórumot a megyeházán. A gazdák egyetértettek: a hazai piacot vissza kell szerezniük! bankrendszert. A termőföldről szólva rámutatott: ma az állami földek 80 százalékát 180 tőkés társaság bérli. Ehelyett az úgy­nevezett demográfiai földprog­ramban a működő családi gazda­ságokat juttatnák 20-50 évre földbérlethez, akárcsak azon fi­atal párokat, akik letelepednek, gyermeket vállalva, földet mű­velve. A készülő kamarai tör­vény szerint a regisztrált gazda­ságok és köztermelők mind ka­Azt ígérték, hogy fizetik a kárenyhítést a MEZŐGAZDASÁGI és Vidékfej­lesztési Hivatal március 15-ig az agrárkár-enyhítési összege­ket kifizeti. Országosán 5300 egyéni termelő és vállalkozás részesül összesen 4,2 milliárd forintos támogatásban, ami fagy-, belvíz-, illetve jégeső okozta károk enyhítésére használható fel. A teljes ösz- szeg a kárenyhítési rendszer­hez csatlakozott termelők 2,1 milliárd forintos befizetéséből, valamint az ehhez ugyanekko­ra összegben biztosított költ­ségvetési hozzájárulásból áll. A fórumon a gazdák figyelmét felhívták arra, hogy március 16-ig lehet a falugazdászok­nál teljesíteni a monitoring adatszolgáltatási kötelezettsé­get, illetve március 20-ig lehet megújítani az őstermelői iga­zolványokat. marai tagok lesznek, és létrejön­nek települési mezőgazdasági bizottságok is. A készülő agrár- stratégia pedig jövőképként a kis- és közepes családi gazdasá­gokról szól, amelyben nem a tö- megáuwfíJpáHítás, hanem a mi­nőségi mezőgazdaság a megha­tározó — hangsúlyozta dr. Án­gyán József. Jakab István, a Magosz elnöke, az Országgyűlés alelnöke szin­tén a minőségi termékek fontos­ságát hangsúlyozta, amelyekkel nemzetközi piacokra is be tu­dunk törni. Hozzátette: el kell azokat a csapokat zárni, amelye­ken át a magyar gazda jövedel­mét, hasznát elviszik.- A kereskedők a gazdáktól a rendkívüli időjárás, vis maior miatt meg nem termett terményt követelik, s kötbérrel, fedezeti vásárlás követelésével zsarolják őket — mondta, hozzátéve: egy ilyen ügyben megszületett Deb­recenben az első precedens érté­kű ítélet. - Kimondta a bíróság, hogy teljesen függetlenül attól, hogy adásvételi vagy bármiféle szerződésnek nevezik, ha az a tárgyévi termelésre, termeltetés­re vonatkozik, az termeltetési szerződés, és arra a vis maior ér­vényes. Tehát a/jí a gazdát, aki a vis maior igazolásokat becsatol­ta, nem kényszeríthetik sem fe­dezeti vásárlásra, sem kötbér­megfizetésre — hangsúlyozta Ja­kab István. Dr. Péter István megyei állat­egészségügyi és élelmiszer-biz­tonsági igazgató elmondta, hogy az elmúlt tíz évben folyamato­san csökkent az állatállomány. A sertéságazat tragikus mély­repülésben van, a szarvas- U marhalétszám pedig a megyé-» ben 44 ezer, amelyből csak 20 ezer a tehén. Az állattartó­kat sújtják a magas ta­karmányárak is. Kiss Róbert, a kor­mányhivatal föld­művelésügyi igaz­gatóságának ve­zetője előadá­sában szólt ar­ról, hogy az el­múlt élvtize­dek legcsapadékosabb éve volt a tavalyi. Késtek a mezőgazdasá­gi munkák, a vetés, az aratás. Alacsonyak lettek a termésát­lagok, és p minőség is hagyott maga után kívánnivalót. Egyet­len pozitívum, hogy a felvásár­lási árak növekedtek, ez azon­ban a gazdáknak alig vagy nem jelentett többletet, mivel a költ­ségeik is nagyok voltak. ■ Baranyi György Dr. Ángyán József: lefejezték a magyar mezőgazdaságot Uj munkahelyek létrejöttét támogatják Folytatás az 1. oldalról A kormány számításai szerint 2700-3000 új munkahely jön majd létre az országban a pályá­zat nyomán, amely ezen felül 5000-6000 munkahely megőr­zését is biztosítja. A munkaügyi központ vezetője elmondta, tö­rekedni fognak rá, hogy a támo­gatást arányosan osszák szét a megyék között, de ehhez arra van szükség, hogy megfelelő számú jó pályázat érkezzen be a megyéből. A részletekre kitérve dr. Re- zsőfi István kifejtette, a vissza nem térítendő támogatás össze­ge a tavalyi 800 000 forint he­lyett idén 1,2-2,2 millió forint minden egyes új munkahelyre. Nagyobb támogatást kaphat­nak azok a vállalkozások, ame­lyek hátrányos helyzetű kistér­ségben teremtenek új munka­helyeket. Ugyancsak növeli a támogatás összegét, ha regiszt­rált munkanélkülit, vagy ha ci­gány származású embert alkal­maznak. A pályázónak vállalnia kell, hogy legalább két évig fenn is tartja az új munkahelyeket. Pá­lyázni-csak olyan beruházással lehet, amely esetében a pályázó üzleti tervében kellően alátá­masztja a stabil piaci háttér meglétét és a tervezett foglalkoz­tatás megalapozottságát. A pá­lyázat benyújtási határideje március 31-e. ■ rendeznek. A szolnoki Damjanich János Múzeum törté­neti osztályának raktárában a MÁV Járműjavító egykori géplakatosmeste­rének, Fülöp Ferencnek több száz tételes szerszámhagyatékát rendezik. Képünkön Berta Ferenc gyűjteménykezelő látható egy fali szerszámtartóval. Mestervizsgaelnököket bízott meg a kamara A Nemzetgazdasági Minisztéri­um és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a tavalyi év végén kötött megállapodása alapján a kamara ettől az évtől az addigi 26 helyett immár 125 szakmában gondoskodik a vizsgáztatásról. A megnövekedett feladatok termér szetesen a korábbinál nagyobb felelősséget rónak az érdekvédel­mi szervezetre és értelemszerű­en jóval több szakemberre van szükség elvégzésükhöz. Szá­mukra - a szakmai vizsgáztatás­ban résztvevő vizsgabizottsági el­nököknek és tagoknak — tartott továbbképzést tegnap a megyei kereskedelmi és iparkamara.- A gazdaság előhaladásának kulcsa a megfelelő szakmai kép­zés - hangsúlyozta dr. Sziráki András, a kamara elnöke a ren­dezvényen. - A dinamikus fejlő­déshez elengedhetetlen, hogy a szakképzés és a munkaerő-pia­ci igények összhangba kerülje­nek. Mivel megyénk gazdasági szerkezete alapvetően megválto­zott az utóbbi években - a gép­ipar vált húzóágazattá — nagyon fontos, hogy a képzést is ennek megfelelően alakítsuk. A képzéshez kapcsolódóan ad­ták át ünnepélyes keretek között a mestervizsgaelnökök megbí­zólevelét is. Ők huszonötén a szakma diplomájának számító mesterlevélhez szükséges vizs­gákon elnökölnek majd. ■ Szilvási

Next

/
Oldalképek
Tartalom