Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-07 / 31. szám

ÚJ NÉPLAP - 2011. FEBRUÁR 7., HÉTFŐ 5 TISZA-TÓ Kiemelt helyen a Tisza-tó az Új Széchenyi- tervben A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Ta­nács legutóbbi ülésén elfogadta a Kiemelt Üdülőkörzet Terület- fejlesztési Programot — tájékoz­tatta lapunkat a tanács alelnö- ke, Lipcsey György. A program irányai és céljai alapvetően har­monizálnak azokkal a koráb­ban készült országos és térségi jelentőségű tervdokumentu­mokkal, amelyek a térséget érintik. Ugyanakkor elvárás volt, hogy a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfejlesztési Programja prioritásaiban és ütemezésében igazodjon az Új Széchenyi-tervhez. A kormány­zati törekvések szerint Új Szé- chenyi-tervnek az egyéni kez­deményezések támogatásán túl gondolnia kell közös nemzeti céljaink megvalósítására is. Az alprogramok között helyet kap­tak a Tisza-tavi fejlesztések is. Míg korábban olyan települé­sek is szerepeltek a tervekben, amelyek nem tartoztak egyér­telműen a Tisza-tó régió akció- területéhez, most a Tisza-tavi Kiemelt Üdülőkörzet Területfej­lesztési Programjának illetékes­ségi területe már csak 37 tele­pülésre terjed ki. A tervezet a 2011-től 2013-ig terjedő idő­szakra konkrét, megvalósítan­dó intézkedéseket fogalmazott meg 15,8 milliárd forint terve­zett összköltséggel. A program legfontosabb jövő­képe, hogy az ökológiai egyen­súly kialakításával és megtartá­sával a természet közeli turiz­mus központjaként ismert, s ki­emelt üdülőkörzetként működő térség legyen a Tisza-tavi régió. Ez olyan átfogó célokkal párosul, mint a minőségi ökoturisztikai desztináció, a környezeti sajátos­ságon alapuló gazdaság fellendí­tése, az emberi erőforrás fejlesz­tése és a hosszú távú kohézió ki­alakítása. A Tisza-tó Térségi Fejlesztési Tanács február 17-18-án konfe­renciát szervez a Tisza-tó térsé­gének fejlesztési lehetőségeiről, melynek célja, hogy értékelje a térséget gazdasági, infrastruktu­rális, vízgazdálkodási, termé­szet- és környezetvédelmi, tu­risztikai szempontok szerint, fel­tárja a jövőbeni lehetőségeket, bemutassa az aktuális és a ké­sőbbi pályázati lehetőségeket, il­letve tájékoztatást adjon a Tisza- tavi Kiemelt Üdülőkörzet Terü­letfejlesztési Programjáról. ■ Még mindig a víz az úr védekezés Súlyos milliókat költenek szivattyúzásra Tomajmonostora határában hónapok óta folyamatos szivattyúzásra kényszerülnek — mutatja Varga Ferenc és Fótos Dániel a közbeszerzési eljárások siker­telensége miatt tolódik. Közben csak a házak teljes kiszáradása­kor derül ki, milyen mértékűek a károk, esetleg hány válik közü­lük teljesen lakhatatlanná. Fazekas Szabolcs gazdálkodó­ként is nehéz helyzetbe került.- Viszonylag sok földdel ve­szek részt az agrár-környezetgaz­dálkodási programban, s az idő­járás miatt jelentős részét már tavaly sem lehetett bevetni — tet­te hozzá. - Ha még egy évben vis maiort jelentek, kizárnak a prog­ramból. De ha erre nem kerülne is sor, akkor sem túl jók a kilátá­sok. Hiszen ha csúszik a vetés, csúszik a betakarítás is, így a kö­vetkező esztendőnk is rámehet. Ráadásul a legelőkön is víz áll, a takarmány ára a csillagos eget veri. Ezért az állatállomány is ve­szélybe kerül, a kisebb gazdák már most szabadulnának tőle. Régi közhely, hogy a mezőgaz­daságban minden az időjárástól függ. Manapság ez hatványozot­tan igaz, egészen addig, amíg a kritikussá vált belvízhelyzetet megfelelő elvezetőrendszerekkel meg nem oldják. Az pedig első­sorban pénzkérdés, súlyos milli­ók kérdése. Még a legidősebbek sem emlékeznek olyan mérté­kű belvízre, amely idén sújtja Kunhegyes térsé­gét. Bár az utóbbi hetek­ben jégbe fagyott a határ, az olvadás még nehezebb helyzetet teremt. Szilvási Zsuzsa Az emlékezetes, 2006-os belvíz­nél is jóval nagyobb területet ve­szélyeztet idén a víz. A jellemző­en mezőgazdasági térségben így lassan kilátástalan helyzetbe ke­rülnek a gazdálkodók, de a tele­püléseken is súlyos milliókat kényszerülnek elkölteni a véde­kezésre. Tomajmonostora polgármes­terének, Fazekas Szabolcsnak túlzás nélkül a belvíz körül forog az egész élete mostanság. A köz­ség első embereként a lakoso­kért, intézményekért, magángaz­daként pedig saját javaiért küzd a mindent elárasztó vízzel.- December óta folyamatosan másodfokú készültségben véde­kezünk, ami tavaly több mint hatmillió forintunkba került — mondta el a polgármester. - Az átlagos 550 helyett az elmúlt év­ben több mint 1500 milliméter- nyi lehullott csapadékot mér­tünk, így teljesen telítődött a ta­laj. Óriási gondot jelent, hogy kö­zel kilenc méternyi a szintkü­lönbség a település egyes részei között, így a mélyebben fekvő te­rületekre folyik össze a belvíz. Állandóan működik két szivaty- tyú, amely a külterületi csator­nába szivattyúzza a vizet, ez azonban csak ideiglenes megol­dást jelent. Még 2007-ben saját költségünkön, 3,6 millió forintért elkészítettünk egy tervet, amely- lyel véglegesen megszabadulhat­nánk a belvíztől, többek között öt átemelőt alkalmazva. A nem egészen 250 millió forintos be­ruházás megvalósítása azonban Csak a kedvező időben bízhatnak- az idei belvizet talán kisebb károkkal ússzuk meg, mint ta­valy - bizakodik Sas János, a Középtiszai Mezőgazdasági Zrt vezérigazgatója. - Ennek azon­ban egyetlen oka van. Az, hogy azokat a területeket, amelyek az előző években víz alatt ma­radtak, már be sem tudtuk vet­ni. Jelenleg a Kunhegyes és Ti- szaszentimre térségében lévő / mintegy 5500 hektárnak közel rÁ tíz százaléka belvízzel sújtott, emellett sok helyen találunk ki­sebb vízfoltokat Remélem, leg­alább kétszáz hektár még be­vethető lesz belőle, de a helyzet javulásához igen jó idő kell. Sok eső már nem eshet, de per­sze az sem kedvező, ha túl nagy lesz az aszály. Hiszen ak­kor a most vízben álló területek kiszáradnak ugyan, de tönkre­mehet az összes többi vetés. Spórolnak a fűtéssel Tomajmonostorán közel nyolcmillió forintot takarít meg Tomajmonosto­ra önkormányzata azzal, hogy a gázfűtést kiváltották az intézményekben. Jelenleg ugyanis az összes épületben azzal a faanyaggal ültének, amit év közben a település rendezésekor öszszegyűjtöt- tek a közmunkások. Még tárgyalnak a vízdíjról Tiszafüreden többek között a Tisza-Víz Kft. által beterjesztett víz- és csatornadíj-emelési javasla­tot tárgyalta legutóbbi ülé­sén a tiszafüredi képviselő- testület. A képviselők végül úgy határoztak, hogy a kft. felügyelő bizottsága tárgyal­ja meg az ügyvezető által készített díjkalkulációt, azt véleményezze, és az előter­jesztés a véleménnyel együtt, mielőbb kerüljön vissza a testület elé. Vállalkozói fórum a Tisza-tó fővárosában vállalkozói fórumot ren­deztek a napokban Tiszafü­reden, melynek célja az volt, hogy a város érdekében, az eddigieknél szélesebb kör­ben gyűjtsék össze a helyi vállalkozók véleményét A tanácskozás keretében meg­választottak egy 10 főből ál­ló testületet, melynek fel­adata lesz a vállalkozói ta­nácsadó testület létrehozá­sa, illetve működtetése. Ismét böllérfesztivál Abádszalókon az v. TiszATOR és Böllérfesz- tiválon az idén is megkóstol­hatják a látogatók a helyben készített disznótoros finom­ságokat. Az abádszalóki fesztivált idén kicsit késői időpontban, március 11-13. között rendezik meg. A program sajátossága, hogy a 25-30 portán egy időben el­kezdett disznótorok finom­ságait nem csak a csapatok­kal érkező baráti társaság, hanem a nagyközönség is jó étvággyal fogyaszthatja. SZ0U0N.hu További Tisza-tavi információk a SZ0U0N.hu hírportálon olvashatók. Hívja az Új Néplap újságíróját! SZILVÁSI ZSUZSA elsősorban a Tisza-tó térsége településein élők hívását várja. Ha híre, ötlete, észrevétele van, vagy egyszerűen panaszát, még inkább örömét szeretné megosztani kollégánkkal, ne habozzon,'tárcsázza az 56-516-748-as telefonszámot hétköznapokon! Kedvesség és derű - ez a hosszú élet titka születésnap A napokban köszöntötték a 100 esztendős Ilonka nénit Tiszaszentimrén Ilonka néni derűsen fogad, mo­solygós szemén nyoma sincs, hogy egy egész évszázadon te­kintett végig. Pedig közel negyve­nen ünnepelték január végén Zám Elekné Ilonka nénit száza­dik születésnapján Tiszaszent­imrén. Főként keresztgyerekei és az ő családjaik köszöntötték, még a külföldön élők is hazautaz­tak a jeles alkalomra. Beszédét ugyan három agyvérzést követő­en nehezen lehet érteni, menni már nemigen tud, ám szellemi­leg teljesen friss és jó kedélyét is megőrizte az egész család ke­resztmamája. 1911. január 23-án született Tiszaigaron egy földházban a Tóth család kisebbik gyermeke­ként. Édesanyja egyedül nevel­te őket, mivel édesapja az I. vi­lágháború áldozata lett. Ennek ellenére ameddig lehetett, tanít­tatta a gyerekeket, bátyjából ta­nító lett és Ilonka is kijárta a pol­gári iskolát, ami akkoriban bi­zony ritkaságnak számított. Mi­vel igen jól számolt, Hajdúszo­boszlón egy gyógyszertárban dolgozott néhány évig patikus­segédként, aztán húszesztendő­sen férjhez ment. Az évtizedek során három tár­sa is volt, gyermekük azonban nem született, így 1968-ban, utolsó férje halála után egyedül maradt. Különböző helyeken dolgozott, többek között boltban, de tejvizsgálóként is. A családot Ilonka néni jókedve töretlen maradt az évtizedek során pedig a keresztgyermekei jelen­tették számára. Néhány éwfel ezelőtt Tiszaszentimrére is így került, amikor egyikük magá­hoz vette. S hogy mi a hosszú élet titka? Ilonka néni szerint leginkább örökölni lehet a géneket, hiszen saját nagyszülei is igen szép kort értek meg. Persze igen fon­tos a jókedv megőrzése is, de ta­lán a legfontosabb, hogy frissen kell tartani a szellemet. Ennek megfelelően ő folyamatosan hallgatja a rádiót, mindenhez van hozzáfűznivalója és bár gyenge a szeme, sokat olvas. Minden adott tehát ahhoz, hogy a második száz évet is hasonló derűvel élje meg. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom