Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-04 / 29. szám

4 MENEDZSEROLDAL UJ NÉPLAP - 2011. FEBRUÁR 4., PÉNTEK Lassan eltűnnek a papírkönyvek, és jön helyettük a digitális? Leáldozóban van a Guten- || berg-galaxis napja, hallani már évek óta. Mindezt most megerősíteni látszani az in­terneten napvilágot látott ada­tok. Az egyik legnagyobb on­line áruház eladásai szerint a papíralapú könyveket meg­előzték a digitális kiadvány­ok, azaz az e-book-ok. Mind­ezt az online értékesítési sta­tisztikák alapján állapították meg, ami számokban kifejez­ve annyit jelent, hogy száz el- j adott papír alapú könyvre száztizenöt e-book jut. Emel­lett fellendült az e-book olva­sók iránti kereslet is. A jövő­be tekintve még nagyobb elő­retörést várnak, hiszen egyre több művet jelen­tetnek meg digitá­lis formátumban, illetve újabb olva- sókat fejlesztenek. Hálózatlassító, játékos kedvű alkalmazottak i • Számítógép játékra is alkal- ■ • más, akár munkaidőben is. • : Emiatt számos cég vezetője- : : nek fő a feje. Manapság óriási népsze- • • rűségnek örvendenek a kü- ■ : lönböző flash alkalmazások, : : amelyek igencsak megterhe- : lik a számítógépek erőforrá- • • sait. Ezek mellett a céges al- | kalmazások futtatása sok esetben akadozik, hiszen a : folyamatos online jelenlét j terheli a hálózatot is. Számos ■ helyen azzal védekeznek : ezek ellen, hogy a flash al- : kalmazásokat, vagy az adott • | weboldalak elérhetőségét le- • tiltják. Ez nem mindenhol : megoldható, mert esetleg a : ■ cég által használt programok • • is ilyen motorra épülnek. • Előfordul, hogy az alkal- j : mazottak saját programokat : telepítenek a számítógépeik- • • re, hogy szórakozhassanak. | j A megbízhatatlan forrásból : i származó játékszoftverek ár- : talmas kódokat tartalmaz- ; hatnak, így nő a céges adatok ellopásának kockázatát. Ujratöltött transzformátorgyár átkeresztelve Ismét az ország legnagyobb cégei közé került a nagy múltú vállalat Szolnok egyik évtizede­ken át meghatározó je­lentőségű gyára volt a Ganzvill. Szakmunkás­generációk nőttek fel a gyárban, melyet azonban más, nagy múltú vállala­tokhoz hasonlóan, megvi­selt a rendszerváltás. A cég nemrég új néven, CG Electric Systems Hunga­ry Zrt.-ként újjáéledt. Teleki József Tóth Balázs humán erőforrás és kommunikációs igazgató 1 Folyamatosan korszerűsítik a termelést A tulajdonosváltás óta folya­matosak a fejlesztések a tár­saságnál. A közelmúltban több mint egymilliárd forintos beruházás valósult meg rész­ben európai uniós támogatás­sal. Ennek keretében a szolno­ki gyárban egy új festékszóró kabinetet üzemeltek be. Siker­rel szerepelt a cég a 18001 munkabiztonsági, a 14001 környezetvédelmi és a 9001 minőségirányítási ISO audi- ton. A háromszintű tanúsít­ványt a napokban vehették át. A szolnoki gyárban emellett felújítják a kiszolgáló és szoci­ális helyiségeket. így egy új ebédlőt is birtokba vehettek a dolgozók. A tervek között sze­repel ugyanakkor a termelés korszerűsítése is, melyre már több pályázatot is beadott a társaság. A Ganz-hagyományok köteleznek GANZ ÁBRAHÁM 18444)en hozta létre Budán saját vállalatát, mely az azóta eltelt évtizedek­ben szerteágazó tevékenységet folytatott a hazai iparban. A Ganz Művek - amely az 1800- as évek végén a Ganz Villamos- sági Művek nevet kapta - a magyar erősáramú ipari beren­dezések világszerte elismert fel­legvára lett. Az egyik legjelentő sebb Ganz-örökség a villamos­ipari termékek tervezése és gyártása. A gyár három menő­kének —Zipemowsky Károly, Déri Miksa, Bláthy Ottó Titusz - nevéhez fűződik ugyanis a transzformátor feltalálása. A cég hagyományainak azóta is szer­ves részét képezik a mérnöki újí­tások és fejlesztések, a techniku­sok és technológusok szakértő termelésirányítása, ami nélkül a gyár nem lenne gyár. A Közel-Keletre, az afrikai országokba készülnek azok a transzformátorok, melyek több ember magas vasszerkezeteit Szolnokon gyártják A Ganzvill, vagy ahogy legutóbb nevezték, Ganz Transelektro Villamossági Zrt. sorsa 2006- ban vett gyökeres fordulatot. Az akkor már súlyos pénzügyi gon­dokkal küzdő céget ugyanis egy indiai szakmai befektető, a Crompton Greaves Ltd. vásárol­ta meg. így a szolnoki gyár egy multinacionális vállalatcsoport része lett.- Tavaly határoztak úgy a tu­lajdonosok, hogy az összes le­ányvállalat, így a magyarorszá­gi Is, felveszi az anyacég nevét, így lett a Ganzból CG Electric Systems Hungary Zrt. Ez szá­munkra fájdalmas döntés volt, de az új névvel kaptunk egy biz­tos pénzügyi hátteret, amely nélkülözhetetlen az itt készülő nagy értékű termékek gyártásá­hoz —válaszolta érdeklődésünk­re Tóth Balázs, a társaság hu­mán erőforrás és kommunikáci­ós igazgatója. A Crompton Greaves transz­formátorok, energetikai beren­dezések gyártásával foglalko­zik. A világ tíz országában van jelen. Testvérvállalatok Indián kívül Kanadában, az USA-ban, Indonéziában, Írországban, Angliában, Belgiumban és Franciaországban is megtalál­hatóak. A cégcsoportnál több mint húszezren találnak mun­kát. A magyarországi vállalat­nál 800 főt foglalkoztatnak. Eb­ből hatszázan a Jászság, Szol­nok és Dél-Pest megye térségé­ben találnak munkát. De terme­lési csúcsokban bérmunkáso­kat is alkalmaznak, és beszállí­tóként sok kis- és középvállal­kozónak adnak munkát. A tár­saságon belül meghatározó he­lyet foglal el a szolnoki gyár. Itt készülnek ugyanis a transzfor­mátor és egyéb energetikai be­rendezések vasszerkezetei. Ezekbe aztán Tápiószelén sze­relik be a tekercseket, a villa­mos részeket. A társaság köz­pontja Budapesten van, és a fő­városban működik a transzfor­mátortelepek kivitelezésével foglalkozó fővállalkozási és szervizüzletág is.- Egyedi gépeket gyártunk. Vevőink energiaügyi minisz­tériumok, erőművek, energe­tikai cégek. A társaságnál 150 mérnök dolgozik, akik felmé­rik a megrendelők igényeit, és azt átültetik az egyedi terme­lésre. A fizikai dolgozóink is magasan képzett szakmun­kások, akik tudnak műszaki rajzot olvasni — mondta el Tóth Balázs. Olyan óriástrafókat, melyek­nek vázai Szolnokon készül­nek, Európában csupán még két gyárban, egy svédországi és egy német cégnél tudnak előállítani. A társaság ugyan néhány hazai megrendelővel is kapcsolatban áll, mint például a MÁV, vagy a paksi erőmű, ám a fő piac Közel-Kelet, Afrika, és Észak-Európa. Ennek is kö­szönhető, hogy a válság ellené­re is nőtt a társaság árbevétele, négy év alatt 8 milliárdról 22 milliárd forintra. így tavaly a cég a magyarországi vállalko­zások TOP 500-as listáján a 325. volt. A gépgyártó vállala­tok rangsorában pedig a 12. he­lyet foglalta el. A hegyek és a kertészkedés szerelmese a cipőboltvezető hobbi A szolnoki Kiss Ferencnének nem számít, hova mennek nyaralni, csak együtt lehessen a család Kiss Ferencnének, a szolnoki Si­esta cipőbolt vezetőjének mun­kája mellett nem sok ideje ma­rad magára. De a kevéske sza­badidejét mindig próbálja hasz­nosan eltölteni. Az olvasás, a ke­resztrejtvény-fejtés, tavasztól őszig pedig a kertészkedés je­lent számára kikapcsolódást. Egy ideális hét végén - ami na­gyon ritkán adódik - azonban már péntek délután beül a csa­lád az autóba és elmennek a he­gyek közé. — Szinte mindegy, hogy hova, a lényeg az, hogy hegyes vidék legyen. Imádom a mesés tájat, a friss levegőt és a madarak csi- ripelését - mondta el Kiss Fe- rencné. Vannak persze már „bejára­tott” helyei is a családnak. Min­den tavaszon ellátogatnak az or­szág keleti felébe, egy piciny fa­luba, Regécre, ősszel pedig egy nyugati határ menti faluba, Ve- lemre. Mindkét településen már tizenkét esztendeje visszatérő vendégek, és minden alkalom­mal a tágabb család közösen uta­zik. Előfordul, hogy húszán is összejönnek. Regécen a túrázás mellett a vár a kihagyhatatlan program, Velemen pedig a gesz­tenyefesztivál.- Velemre első alkalommal véletlenül csöppentünk a geszte­nyefesztivál közepébe. A hangu­lata annyira megtetszett, hogy azóta ki nem hagynánk. Az őszi Kiss Ferencné számára feltöltődési jelent a családi kirándulás rendezvény azonban annyira népszerű, hogy már tavasszal le kell foglalni a szállást - ecsetel­te Kiss Ferencné. Az üzletasszony számára ezek a napok mindig felejthetet­len élményt okoznak. Ilyenkor saját maguk főznek, sokat ki­rándulnak, hegyet másznak, gesztenyét gyűjtenek és gom­básznak. És ami a legfontosabb, együtt van a bővebb család. A hétköznapokban ugyanis rit­kábban tudunk találkozni, de a közös túrákon feltöltődnek friss élményekkel. Nyaralni is jár a család min­den évben. Előfordult, hogy egy nyáron kétszer is alkalmuk nyí­lik elutazni. Ilyenkor tulajdon­képpen nem az a fontos, hogy hová mennek, hanem, hogy el­utazzanak. Van, amikor a horvát tengerpart, van amikor a Bala­ton és van, hogy Ausztriában az Alpok lábai az úti cél. Úgy terve­zik, hogy idén nyáron is Auszt­riát veszik célba, ott ugyanis ren­geteg szép látnivaló akad.- Azért ragaszkodom ahhoz, hogy elmenjünk akár egy hétvé­gére is kirándulni, mert nagyon keveset tudunk együtt lenni a családdal és a barátokkal. Ilyen­kor legalább egy kicsit megál­lunk, elbeszélgetünk és feltöltő­dünk - állította Kiss Ferencné, aki szerint ezek az élmények se­gítik át a dolgos hétköznapokon. ■ Mátyus Krisztina

Next

/
Oldalképek
Tartalom