Új Néplap, 2011. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-28 / 49. szám

12 MEGYEI TÜKÖR ÚJ NÉPLAP — 2011. FEBRUÁR 28., HÉTFŐ Új helyre költözött a napokban az igazgatóság Újra csúcstámadásra készülnek expedíció Ilyen magas hegyen oxigénpalack nélkül még nem járt magyar ember A Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Kormányhivatal Földműve­lésügyi Igazgatósága február 22-től új helyére, a Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság épüle­tébe, a Szolnok, Vízpart krt. 32 szám alá, a földszint 30-as szo­bába költözött. Az ügyfélfogadá­si idő: hétfőtől-csütörtökig: 8-tól ló óráig, míg pénteken 8-tól 14 óráig tart. ■ Sokkoló történetek az író-olvasó találkozón A napokban dr. Martinkó Károly, nyugalmazott rendőr alezredes volt a Jász-Nagykun-Szolnok Me­gyei Rendőr-főkapitányság ven­dége. A bűnüldözés mesterei és lovagjai című országos program keretében mutatta be műveit az érdeklődőknek. Ez tulajdonkép­pen egy író-olvasó találkozó. A könyvek főként a rendőrség mun­káját dolgozzák fel, olykor sokko­ló történeteken keresztül. Egy egész kötetben foglalkozott azok­kal az esetekkel, amelyekben rendőrök mentettek meg gyere­keket, de a gyermekgyilkosságok szörnyűségeit is papírra vetette. Sőt, görbe tükröt tartva az igaz­ságszolgáltatás elé, bírói tévedé­sekről is írt egy könyvet. ■ A modern német zene világát mutatják be A Szolnoki Főiskola Könyvtár és Távoktatási Központja szervezé­sében nyílik meg a Budapesti Goethe Intézet „musik+X” című plakát anyagából rendezett né­met nyelvű multimédiás kiállí­tás. A tárlat a modern német ze­ne világába kalauzolja el az ér­deklődőket, olvasható a főiskola honlapján. A kiállítást megnyit­ja: dr. Stefan Mommertz tan­székvezető, főiskolai docens. Az esemény helyszíne Szolnokon a Mártírok útja 8-10. szám alatti diákszálló aulája, az időpontja pedig február 28, azaz ma dél­után fél három. A tárlat március 9-ig lesz látható. ■ Több mint nyolcezer mé­ter magas hegy megmá­szására készül újra a szolnoki Szlankó Zoltán egy magyar expedíció tagjaként. Egy ilyen útra azonban nem csak fiziká­lisán, hanem lelkileg is fel kell készülni. Békési Brigitta- A Mount Everest szomszédsá­gában levő, Lhoce nevet viselő, 8516 méter magas hegy megmá­szására készülök egy magyar ex­pedíció tagjaként tavasszal - kezdte a szolnoki Szlankó Zol­tán hegymászó, aki A magyarok a világ nyolcezresein sorozat ke­retei között tavaly ősszel a Cho Oyun, a Föld hatodik legmaga­sabb hegyén is járt. Az expedí­ció, melyről lapunk beszámolt, legutóbb és idén tavasszal is' Erőss Zsolt hegymászó szemé­lyére épül, aki az elmúlt év janu­árjában elveszítette a jobb lábát egy, a Magas-Tátrában bekövet­kezett hegymászóbaleset követ­keztében.- A Cho Oyu viszonylag köny- nyű nyolcezresnek számít, ke­vés rajta a technikailag nehéz rész - tudtuk meg Zoltántól. - A Lhoce viszont, amely a Föld ne­gyedik legmagasabb hegye, technikailag is nagyon sok fel­adatot adhat a hegymászóknak. Ráadásul az igazi nehézségek nyolcezer méter magasság fölött kezdődnek: amellett, hogy rend­kívül meredek a hegy, és mászá- si nehézségek adódhatnak, az időjárás is gátolhatja a fölfelé ha­ladást. Nincs más ott, csak hó, jég és szikla. Szlankó Zoltán arról is beszá­molt, hogy ugyanaz a csapat összetétele, mint legutóbb, csak kevesebben, hatan vágnak neki a nem mindennapi útnak. Mindezt azért, hogy ne kelljen annyi felszerelést mozgatniuk, mint legutóbb. A Lhoce olyany- nyira a Mount Evereset szom­szédságában található, hogy az első három táborig, vagyis 7300 méter magasságig ugyanaz a mászóútvonala, mint az Everestnek.- Az alaptábor 5300 méter magasan található - mondta Zoltán. - A Lhoce legveszélye­sebb része közvetlen az alaptá­Csúcstámadáskor gyakran mostoha körülmények várnak a hegymászókra. A sátorban balról jobbra: Szlankó Zoltán, Erőss Zsolt, Horváth Tibor. bor fölött, az 5300 és 5900 mé­ter között található Khumbu jég­esés, ami nagyon gyorsan mo­zog, és ezért nagyon össze van töredezve. Ez tulajdonképpen egy labirintus, ami állandóan változik. Ezen kell keresztülha­ladnunk. A csúcstámadás előtt fel kell állítanunk majd 7900 méteren egy negyedik tábort is. Innen tovább egy úgynevezett hófolyosón kell végigmennünk, mely a csúcs alatt húsz méterrel végződik. Aki ezt megmászta, annak mondhatni, nyert ügye van. Ez azonban egy rendkívül Szlankó Zoltán egy expedíció során magunk­nak is bizonyí­tunk nehéz és szűk szakasz. Kétol­dalt meredek sziklafalakkal, a meredekség pedig akár hatvan­fokos is lehet - közölte. - A fel­készülést már régen el kellett kezdeni. Futok, futok és megint csak futok, próbáiul eljutni a hegyekbe is. Tavaly ősszel a fel­készülésnek is köszönhetően rendkívül jól sikerült az akkli- matizációnk, nagyon jó kondíci­óban voltunk - tette hozzá. Egy ilyen útra azonban nem csak fizikálisán, hanem lelkileg is fel kell készülni. Utóbbi állító­lag sokkal nehezebb, ráadásul az elmúlt évben számos hegymá­szóbalesetről lehetett hallani.- Tisztáznom kell magam­ban, hogy mindez lemondással jár, tudnom kell, mekkora koc­kázatot akarok vállalni, meddig mehetek el és mikor kell vissza­fordulnom — árulta el a szolno­ki hegymászó. - Tudatában va­gyok annak, hogy bárkivel bár­mi történhet. Hogy miért csiná­lom? Nem tudok erre ésszerű magyarázatot adni. Nincs néző­sereg, rajtam kívül legfeljebb néhány oxigénhiányos lát a csú­cson, a családom aggódik értem. A 7500 méter fölötti magas­ságokban az alacsony nyo­más miatt oxigénhiány lép fel, melynek következté­ben fájhat a fejünk, émelyeghet a gyomrunk, egyen­súlyzavarok kelet­kezhetnek, beláza- sodhatunk - tud­tuk meg Szlankó Zoltán hegymászótól. - Súlyos esetben agy- vagy tüdőödéma is kialakulhat. Gyakorlott hegymászóként azonban már előre felkészülünk minderre, mint ahogyan legutóbb is tet­tük. Elég időt hagyunk a szer­vezetünknek megszokni a ma­gasságot, így már jól tudjuk kezelni az oxigénhiányt és az alacsonyabb nyomást. Ráadásul nem kicsi az anyagi vonzata sem egy ilyen útnak, így szükségünk van szponzo­rokra a saját forrásaink mellett. Közel kétmillió forint az egy fő­re eső költség. Ez magában fog­lalja a repülőjegyen túl az otta­ni alaptábor díját, az ellátásun­kat, a kinti élelmezést és a csúcsengedély díját. Nincs ben­ne azonban a mászófelszerelés, a magashegyi táborozáshoz szükséges dolgok. Ez a mászás azért is jelent kihívást szá­munkra, mert ezen a hegyen magyarok még nem jártak. Oxi­génpalack nélkül ilyen magas csúcson pedig egyáltalán nem járt még magyar hegymászó^!) Ilyen magasságokban azonban már nem „hegyeket mászunk meg", hanem önmagunkat küzdjük le. Magunknak tudjuk bizonyítani, hogy jobbak vol­tunk, mint előző alkalommal. Egy idő után már hem a test dol­gozik, hanem az agy. A hegyet tisztelni kell, nem legyőzzük, hanem Ő enged fel magára. Két célunk van: épségben hazaérni és elérni a csúcsot. Természete­sen az előbbi a fontosabb! Harmincnyolcmilliós hiánnyal számolnak tiszavárkony A befolyó adók javíthatnak a település gazdasági helyzetén Mintegy 38 millió forintos hiány mutatkozik Tiszavárkony idei költségvetésében. Mint Mészáros Zoltán polgármestertől megtud­tuk, mintegy 150 millió forintos bevétellel, s nagyjából 188 millió forintos kiadással számolnak a te­lepülésen. Emiatt nehéz helyzet­be került a község. Hiszen a köz­üzemi számlákat, a béreket és a segélyeket ugyan pontosan fize­tik, de jelenleg a rendezetlen számlatartozásuk 16 millió forint körüli összeget tesz ki. A legrosz- szabb forgatókönyv szerint akár az is elképzelhető, hogy március végére elfogy a település pénze. Biztató az lehet, hogy a következő hónap közepére befolyhat az adók egy része. A település vezetője kö­zölte, semmilyen olyan feladatot nem látnak el, ami nem kötelező. Egyébként pedig be kívánják ad­ni az önhiki-pályázatot, bár szá­mukra kedvezőtlen hír, hogy az önhiki-előleget már nem lehet igé­nyelni. A településen működő egysé ges óvoda-bölcsődei intézmény­be annyian jelentkeztek, hogy a férőhelyek száma miatt nem tudtak mindenkit fogadni. Mé­száros Zoltán polgármester el­mondta, a korábbi 42-43-mal ellentétben jelenleg már hat­Mészáros Zoltán hozzátette: a ki­adások között jelentős tételt tesz ki az iskola fenntartása, amelybe je­lenleg mintegy 120 gyermek jár. Az államtól 36 millió forintot kap­nak a működtetéshez, miközben az óvoda és az iskola fenntartása van fölötti az intézménybe já­rók száma. Ez a létszám pedig ígéretes a település iskolája szempontjából is. Hiszen a kő­vetkező években, felmenő rend­szerben a növekvő gyermek­szám az iskolai osztályok lét­számában is jelentkezni fog. együttvéve nagyjából 85 millió fo­rintba kerül. Egy iskolatársulás létrehozásá­ról Tószeggel folytatnak tárgyalá­sokat. De megkeresték a reformá­tus és római katolikus egyházat is azzal kapcsolatban, hogy esetleg ők átvennék-e az iskola fenntartá­sát Előbbitől már választ is kaptak. Ebben egy kis türelmet kértek, mert szeretnék tudni, hogy az új közoktatási törvény szerint milyen normatívára számíthatnának. A település vezetőjétől azt is megtudtuk, hogy vizsgálják egy körjegyzőség létrehozásának le­hetőségét is. Tiszavárkony szá­mára e tekintetben Tószeg vagy Rákóczifalva jelentene komoly al­ternatívát. ■ M. G. A. Nem tudtak minden jelentkezőt fogadni Hímzett falvédők. A törökszentmiklósi III. számú Idősek Napközi Ottho­nát látogató szépkorúak kis kiállítást rendeztek az intézmény ebédlőjé­ben az általuk készített hímzett falvédőkből. Képünkön Bakos András és Mészáros Mihályné gyönyörködnek a régi időket felidéző munkákban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom